Bazsalikom

Herbarium Librum

   Árvacsalánfélék Családja

Ocimum Basalicum

Bazsalikom

A bazsalikom dísz-, fűszer-, és gyógynövény. Népies elnevezései: bazsalikusfű, buszujok, kerti bazsalikum, királyfű, német bors. Az egykori, falusi parasztkertekből soha sem hiányozhatott egy csinos bokrocskát nevelő, illatos lombozatú, egynyári növény, a bazsalikom. A hagyományokat híven őrző falvakban a lányok és a fiatal asszonyok, a menyecskék ünnepnapokon egy szál bazsalikomot fogtak az imakönyv és a fehér keszkenő közé, és így indultak szép, suhogóra keményített öltözékükben, fonatba fűzött, hosszú hajukkal a templomba. Minthogy a legények egy szál, ugyancsak illatos rozmaringot tűztek a kalapjuk mellé, ez a két, illatos növény határozta meg a "szagos mise" légkörét. Eredetileg azonban Dél-Ázsiából, Perzsiából, Afrikából került Európába, és itt is kedvelt, egynyáriként termesztett kerti, cserép- és fűszernövény lett. Jellegzetes illatú és dús aromájú, színe zöld, virága pedig fehér színű. Az ajakosak családjába tartozó Ocimum nemzetség 50–60 faja Afrika, Ázsia, Amerika trópusi tájain honos. A Dél-Ázsiából származó O. basilicum a legjobban elterjedt és termesztett faj, amely a mérsékelt égövi klímát is elviseli. Ismerete és termesztése hazánkban több száz éves. A világban azonban sokkal távolabbi múltra tekint vissza története. Az ókori görögök a növények királyának tartották, mivel a királyok felszenteléséhez használt olajnak is elengedhetetlen alkotórésze volt. Talán innen ered egyik népi elnevezése: királyfű. A bazsalikom szót a görög basileus: király szóból eredeztetik. A görögök hosszú utazásaikra egy szál bazsalikomot visznek magukkal, mert ez szerencsét hoz. Indiában is szent növény. Általában az élettel és a halállal hozták kapcsolatba, így ez az aromás illatú növény nem csupán az ételek fűszerezésére, vagy gyógyításra szolgált, hanem például az indiaiak hite szerint a következő életbe való eljutást segítette. Annak ellenére, hogy már az ókori ázsiai kultúrák gyógynövényként és fűszerként használták, Európában csak a XVI. században terjedt el. Az ókori görögök és rómaiak számára a bazsalikom az ellenségeskedés és az örültség jelképe volt. Úgy gondolták, ha nagyon illatos bazsalikomot szeretnének, akkor magvetés közben mérgesen kiabálni kell. Ennek az elképzelésnek a nyomát megtaláljuk a francia nyelvterületen is: ahol a bazsalikom magjának elvetése –semer le basilic- lármázást jelent. Később az olaszok már sokkal kedvezőbben ítélték meg ezt a gyógy és fűszernövényt, hiszen a szerelemmel hozták szoros összefüggésbe. Ha Olaszországban egy hölgy a lakásának erkélyére látható helyre bazsalikomot rakott ki azt jelentette, hogy kész a szerelmesének fogadására. A középkori európaiak úgy tartották, hogy csak gyönyörű nők termeszthetik a bazsalikomot, és a romantikus szerelem szimbolikus jeleként aposztrofálták. Székelyföldön a lányok bazsalikomcsokorral a kézben mondják ki a boldogító igent. Származás, illetve levélnagyság alapján hazánkban két nagyobb típushoz tartoznak a termesztett változatok: a nagy levelű dél-európai típus és a kisebb levelű afrikai, amely utóbbi illóolajában a linalool helyett kámfor van. Egyéves növény. Karószerű főgyökere számos oldalgyökérre ágazik. Nem hatol mélyre, de dús elágazódásával viszonylag nagy talajréteget sző át. Mereven felálló. 40–60 cm hosszú szára a gyökérnyaktól sok oldalhajtásra ágazik el. Szára az ajakosok családjára jellemzően négyszögletes. A szár hossza, a levél alakja és színe alapján számos változatát különböztetik meg – a legtöbb helyen a kis, zöld levelű változatát termesztik. A száron és a levélfonákon az erek körül igen gyéren szőrök nőnek. A tojásdad levelek széle csipkés vagy bevagdalt, levélnyelük rövid, válluk lekerekített. A csupasz, vékony levéllemezen gyengén kivehető az erek mintázata. Szárvégi, laza álfüzér virágzatának egy-egy örvében 6–8 virág nő, az örvök száma 10–18. Csészéje zöld, széle a sziromlevelekkel együtt gyéren szőrös. A csésze felső ajka ép, széles kerekded, míg az alsó ajak négyfogú. A sárgásfehér vagy pirosló párta felső ajka négykaréjú, az alsó enyhén, homorúan hullámos. A párta rövid csöve általában fehér. A porzók a fehér párta alsó ajkához simulnak, annál valamivel hosszabbak. A két termőlevél összenövéséből keletkezett felső állású termőből 4 fekete makkocskatermés jön létre. Kellemes, a szegfűszegre emlékeztető, fanyar illatú, pikáns ízű fűszernövény, ami illóolajat, cseranyagot, szaponint és keserű anyagot tartalmaz. A zöld növényi részekben sok a C-vitamin. Termesztése és felhasználása a meleg éghajlatú országokban több évezredre vezethető vissza. Falusi házakban régen a legyek távol tartására szinte mindenütt nevelték. Kellemes, érdekes illatát a legyek nehezen viselik el. Föld feletti részében 0,5-1% illóolaj halmozódik fel, amelynek fő alkotórésze, mintegy fele, a metilkavikol, emellett eugenol és esztragol is található benne. Jellegzetes fanyar illatával, dús aromájával az igényes konyha különleges ízű fűszernövénye. Sokoldalúan felhasználhatjuk, levesekbe, főzelékekbe (fehér babba), salátákba, szószokba, pácokba, mártásokba, sültekbe, darált húsokba, halételekbe, kolbászárukba. Az ecetes és vizes uborkának kitűnő ízt ad. Más növényekkel (zsályalevél, rozmaring stb.) együtt is érvényesül aromája. Teája köhögés csillapítására, idegnyugtatónak, étvágyjavítónak, görcsoldónak, szélhajtónak, vízelhajtónak, tejszaporítónak is iható. Külsőleg toroköblítőül és kelések érlelésére is használhatjuk. Friss levelét teavízbe dobva, igen kellemes aromájú italt kapunk. Zöld levelével télen is ízesíthetjük salátáinkat, a pizzaféléket, a tojásos ételeket vagy az üdítő és likőr italokat. Folyamatos virágzásával jó méhlegelő, dekoratív megjelenésű, dísznövénynek is ültethető. Kiváló, jó mézelő növény. Átható illatát a rovarok nem tűrik, cserepekben, ablakban a legyeket távol tartja. Egyéb erős szagú aromatikus növényekkel együtt a kártékony rovarokat kiskertünkben és máshol elűzi. Illóolaját terhesség alatt ne használjuk. Az illóolaja tartalmaz egy esztragol nevű anyagot, melyről nem zárható ki, hogy sejtkárosító hatású, ezért várandós és szoptatós kismamák, csecsemők és kisgyermekek lehetőség szerint ne alkalmazzák. Hosszú ideig történő használata sem ajánlott. Viszont a következőkben megismerhetjük azt is, hogy a mai tudomány szerint mi re jó ennek a gyógynövénynek a használata. A bazsalikom sokféle vegyi elemet tartalmaz, melyek kedvezően befolyásolják egészségünket: Gazdag olyan polifenol flavonoidokban, mint az orientin és a vicenin. Laboratóriumi kísérletek kimutatták a májra gyakorolt védőhatását, a sugárzások kiváltotta zsírtermeléssel szemben. Levele jótékony illóolajokat tartalmaz, amelyek alapvetően gyulladás gátló és antibakteriális tulajdonságúak. A levelek kalóriatartalma igen alacsony, és nincs bennük koleszterin, de rendkívül gazdagok alapvető tápanyagokban, ásványi anyagokban és vitaminokban, optimálisan hatva az emberi egészségre. A bazsalikom tartalmaz jó adag béta-karotént, A-vitamint, kriptoxantint, luteint és zea-xantint, valamint folsavat, Niacint, Pantoténsavat, Piridoxint, Riboflavint, no és Tiamint. Ezek az anyagok védik a szervezetet az szabad gyökök és a reaktív oxigén származékok hatása ellen, melyeknek óriási szerepük van az öregedés és bizonyos betegségek kialakulásában. Az A-vitamin antioxidáns tulajdonságáról híres, és rendkívül fontos a jó látáshoz. Használják még a bőr és a nyálkahártya egészségének megőrzésére. Az is ismeretes, hogy az A-vitamin fontos szerepet kap a tüdőrák elleni védelemben. A K-vitamin a véralvadáshoz elengedhetetlen, de nélkülözhetetlen az ásványi sóknak a csontokban történő megkötéséhez is. No és persze nem feledkezhetünk meg az E vitaminról sem. Sok ásványi anyagot tartalmaz: kálium, kálcium, mangán, réz, cink és magnézium van benne. A kálium fontos szerepet kap a szervezet sejtjeinek és nedveinek karbantartásában, rendben tartja a vérnyomást és a szívműködést. A levele gazdag vasforrás, 100 g bazsalikom 3,17 mg-ot tartalmaz (ez kb. 26%-a a javasolt napi mennyiségnek).A vasra, mint a vörösvértestek hemoglobinjának alkotóelemére, fontos szerep hárul a vér oxigénszállításában. Orvosi kutatások kimutatták, hogy egyik illóolajának, az eugenolnak, gyulladás gátló hatása van, a cycloxygenase(COX) enzimre hat, amely a szervezetben a gyulladások elterjedését segíti. Ezért kiváló ellenszere az olyan gyulladásoknak, mint a reumás gyulladás, a csontritkulás, valamint a különféle bélgyulladások. Ugyanakkor, felfedezték, hogy a fertőzés gátló illóolajai olyan kórokozók elterjedésének vetnek gátat, mint a Staphylococcus, Enterococci, Shigella és a Pseudomonas. A következőkben közreadnám a teljes hatóanyag listáját: aszkorbinsav, Aszparaginsav, A vitamin, B1 vitamin, B2 vitamin, bazsalikom kámfor, béta karotin, bór, borneol, cineol, cink, cserző anyagok, C vitamin, ecetsav, eugenol, farnezol, fehérje, fellandrén, fertőtlenítő tulajdonságok, flavonoid, foszfor, glicin, glikozid, glutaminsav, hamu, hisztidin, illóolaj, izoleucin, kalcium, kálium, kámfor, koffeinsav, leucin, limonén, linalool, linolénsav, lizin, magnézium, mangán, mentol, menton, nátrium, niacin, nyálka, poliszacharid, prolin, réz, rozmarinsav, rutin, szaponin, szénhidrát, szerin, sztearinsav, szukcinsav, tannin, terpének, terpinén, timol, tirozin, ursolsav, vas, zsír. A folytatásban pedig, hogy ezek a hatóanyagok mire jók a következőkben sorolnám fel: dyspepsia, epebetegség, fájdalom, gastritis, gyomorbaj, gyomorgörcs, hashajtó, húgyhólyag betegsége, influenza, köptető, köszvény, láz, lépfene, migrén, sebek, vese rendellenesség. Az ókorban epilepsziánál, és alvászavarok esetén használták. A gasztronómiában is igen sokoldalú a felhasználása: levesek, (különösen fehér babból készült) főzelékek, saláták, szószok, pácok, sültek, mártások, darált húsok, halételek, kolbászáruk, növényi ecetek, ecetes és vizes uborka ízesítéséhez, gyógytea készítésére. Főtt ételekhez a főzés utolsó perceiben kell hozzáadni. Íze a legjobban citrommal és fokhagymával kombinálva érvényesül. A bazsalikom illóolajának előállítása a pálinkáéhoz hasonlóan vízgőz-desztillációval történik. A növény illóolaj tartalma 0,8-1,5%, ami azt jelenti, hogy 1 kg bazsalikom olaj előállításához 150 kg frissen szedett növényre van szükség. Színe rendszerint halványsárga, illata fűszeres, kissé a szegfűszegre emlékeztető. Jó hatással alkalmazható légzőszervi megbetegedéseknél, asztmánál. De jelentős az idegnyugtató hatása is, sőt meditatív hatása is van, befolyásolja a lelki világunkat. Elősegíti a pozitív gondolkodást, tisztítja az elmét, segít a tanulásban, oldja a szorongást. Az ajurvédikus gyógyászatban a legfontosabb gyógynövényként használják, tisztítja a lelket, harmonizálja a testet. Biztos vagyok abban, hogy alkoholos párlatban áztatva és igen kis mennyiségben fogyasztva minden jó tulajdonságát élvezhetjük.