Népi hiedelmek
XVIII.
Február 19.
Zsuzsanna, moldvai csángók ajkán Susan* napján a szegedi, magyarbánhegyesi és kiskunfélegyházi néphit* szerint megszólal a pacsirta. Jelzi a tavasz közeledését, a természet újjászületését. Azt tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő. Azt is számon tartják eleink, hogy ezen a napon zöldellni kezd a fű. Szentmártonkátaiak szerint, ha nem szólal meg a pacsirta, „befagyott a szája”, akkor a hideg idő még tovább tart. A kertjében fürdő, Zsuzsannát, az ószövetség jámbor asszonyát az európai katolikus néphit régebben főleg a gyümölcsfák védőszentjeként tisztelte. Ezért ábrázolták almával is. A Bács megyei Topolyán kedvező jelnek tekintették, ha csorog az eresz, mert jó termést ígért. Jó idő esetén elkezdték a trágyát széthordani, és megkezdték a szántó-vető munkák előkészületeit. E naphoz kapcsolódó dramatikus játékok a felvidéki bányászok körében voltak népszerűek. Ehhez kapcsolódik egy héber legenda szerint a szépségéről és jámborságáról ismert Zsuzsannát, akit tolakodó udvarlói a fürdőben megleptek, házasságtörés miatt perbe fogták, és halálra ítélték. Mivel férje nagyon szerette hitvesét, a legjobb jogtudóst kereste fel, hogy az asszonyt megmentse. Az ifjú és éles elméjű Dániel bíró beváltotta a hozzá fűzött reményeket: bebizonyította Zsuzsanna ártatlanságát, és vádlóit juttatta halálbüntetésre. Egy rövid rigmus így szól a napról:
Adjon Isten nektek sok Zsuzsanna napot,
Eső ellen egy nagy bükkfa-kalapot,
Hogy rajtatok ne maradjon a szegény állapot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése