Aszalt Cseresznye

Aquavinicum

Aszalvánnyal Ágyas

Párlatrendszer

Cseresznye

Prunus Avium

A legkorábban érő gyümölcsünk. A cseresznye ma ismert kerti változatait sokan a lakomáiról híres Lucullus hadvezérhez kötik, aki perzsa hadjáratát követően a pontuszi Kerasuntból hozott egy ízletes nagy szemű fajtát Itáliába i.sz. előtt 64-ben. Érdemes tavasszal frissen vásárolni, de télen is fogyaszthatjuk aszaltan. Az aszalás az egyik legősibb tartósítási eljárás, melynek célja a vízelvonás, a friss gyümölcsök víztartalma kb. 80%-ról 20% alá csökken. A cseresznyében megtalálhatók az A, B és C vitaminok. Valamint tartalmaz káliumot, kálciumot, nátriumot, foszfort, kobaltot, vasat, magnéziumot, amely következtében vértisztító hatású, illetve kedvezően hat az izűletekre. Továbbá  megőrizhető benne a fólsav, pantoténsav, niacin, biotin és riboflavin. Sokan a régen aromával készített cseresznyepálinkára emlékeznek, így a valódi cseresznyepálinkát csak az utóbbi két évtizedben ismerhettük meg. Nem könnyű, sőt kimondhatjuk bátran, hogy nagyon nehéz belőle igazán finom pálinkát készíteni. Most mégis nem erről fogunk beszélni, hanem arról, hogy valódi magyar sajátosság a gyümölcseink aszalása, amelyet fel tudunk használni pálinkáink ágyazására, likőrök készítésére. Pincészetünk törekszik arra, hogy párlat rendszerünkben azonos gyümölcs ágy kerüljön azonos párlatba, amely valóban felerősíti benne a természetes ízeket és aromákat. Az aszalás fontos eljárása abban nyilvánul meg, hogy a gyümölcsben megtalálható vitaminok, ásványi anyagok megmaradjanak. Ekkora nedvességtartalom mellett a romlást okozó mikroorganizmusuk életképtelenek, de az aszalás során a gyümölcsök megőrzik az értékes tápanyagtartalmuk, rostanyaguk nagy részét. A cseresznyéből a legalkalmasabbak az aszalásra nagyobb szeműek, gondoljunk csak arra, hogy egy apró szemű gyümölcs, amelynek a magja viszonylag nagy, megszárítva szinte semmit nem hagy az aszalványból az eljárás végére. A gyümölcsünk mindig legyen teljesen érett, sérüléstől, rothadástól mentes. Valamint helyezzünk különös figyelmet arra, hogy az esetleges cseresznyelégy kukacától is mentes legyen. A cseresznyét mossuk meg és csepegtessük le, majd magozzuk ki. A magozás azért fontos művelet, mert az aszalás után a magról nem tudnánk elválasztani a gyümölcshúst. A magozás el végeztével citromsavas fürdőben áztassuk be pár percig, majd bőrös felével rakjuk az aszalótálcára, különben menthetetlenül odaragad a gyümölcshús. Az aszalt gyümölcsök íze erőteljesebb, mint a friss gyümölcsé, koncentrált cukortartalmuk miatt édesebbek. Amíg a cseresznyeszem nyomásra levet enged, az aszalást folytatni kell. Ha kész a finomság, vigyázzunk, nehogy túlszáradjon a gyümölcs! Azt azért nem árt tudni, hogy a cseresznyebőre sokkal keményebb más gyümölcsökénél, így az aszalása tovább is tart. Az aszalás várható időtartalma 10-14 óra. A jól elkészített aszalvány beltartalmi értékei a következőképpen alakulnak: 100 grammban 178 kcal található, a továbbiakban 2,6 gramm fehérje, 39 gramm szénhidrát, 0,9 gramm zsír, végül 5,5 gramm rost. Aszalványunkat megfelelően tárolva egész évben élvezhetjük az ízét, ha pedig pálinkába helyezzük az alkohol hatására visszanyeri, a gyümölcs méretét és nedvesség tartalmát, magába szívva jelentős mennyiségű alkoholt, cserébe pedig jelentős íz, illat, szín, és aroma anyagot juttat a párlatunkba. Mivel szép és ízletes gyümölcsről van szó, nem csoda, hogy az ókorban az istenek eledelének tartották, amelyet csak megerősíteni tudunk mi is napjainkban.