369.
2013/0626
AQUAVINICUM
NATÚR
BOR
Zöld Veltelini Szőlő
üvegben érlelve
A mai napon egy olyan párlatot szeretnék olvasóim,
illetve hallgatóim figyelmébe ajánlani, amely a mi környékünkön azért nem
túlzottan gyakori. Nekem ennek ellenére, valami megmagyarázhatatlan oknál fogva
mégis titkos kedvenceim közé tartózik. A bátai Öreg-hegyen van egy kisebb
háztáji ültetvény, amely borász mentorom rokonságának birtokában van, itt lelhető
fel a Zöld Veltelini szőlőfajta, amelyből már egy alkalommal, igaz akkor a
törkölyéből sikerült szereznem és pálinkát készítenem. Ezúttal nem a
törkölyével, és nem is a seprűjével próbálkoztam meg, hanem magával a borával,
amelyből sikerült egy kisebb mennyiséget beszereznem. Szőlője éretten is zöld színű pontozott bogyókkal
rendelkezik. A minőségi és az asztali tömegborok közötti minőséget képviseli.
Sok jó tulajdonsága van a fajtának, leginkább az, hogy csak egyszerű borászati
technológiát igényel. Ha metszéskor nem hagyunk sok világos rügyet, alacsony
vagy közepes tőketerhelésnél zamatos, illatos, élénk savtartalmának
köszönhetően üde bort termelhetünk rajta, amelyet jó lepárlási technológiával
át is vezethetünk a borpárlatba. Ennek következtében illata kellemes, üde, ha
jó minőségű, fekete borsra és mentára emlékeztet. Gyakran fűszeres zamatú,
tüzes, általában harmonikus, néha kissé kemény. Borát a borászok közepes
minőségűnek tartják, de jó évjáratokban és megfelelő technológiával igen
kellemes bor készíthető belőle, sőt néha, ha az időjárás engedi, kései
szüretelésre is alkalmas. Mindezzel együtt tényleg hihetetlen bor. Ragyogó
zöldessárga színét szépen egészíti ki az intenzív, de mégis elegáns illat.
Meglepően friss és üde utóízzel rendelkező bor. Illat és íz jegyeiben a
szamóca, körte, mandarin és grapefruit aromák jelennek meg. Zamataiban a
hajnali rét kavalkádja jelenik meg, mely mögött borsos fűszerek és sós
mineralitás bújik meg. Főként halakhoz ajánlják a zöld velteliniből készült
bort, de más könnyű ételekkel is párosítható, például meglepően jól harmonizál
egy jó túrós rétessel. Szép időben jégbe hűtött sárgadinnyét kínálunk hozzá.
Mondanom sem kell, hogy ezekkel a felvezetőben elmondott gondolatokkal tényleg
fel lehet csigázni a kíváncsiságot. A párlat kezdetben valóban kicsit lusta,
illatai, zamatai csak az érlelés előre haladtával bújnak elő az alkoholos
rejtekhelyükről. Nem mondhatok mást, mint azt, hogy kivárjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése