Népi hiedelmek IV.

Népi hiedelmek

IV.

Január 21.

Ágnes, keresztény szűz mártír a legrégebbi időktől tisztelt szentek egyike. Az írások már a IV. sz. utolsó harmadában említik a nevét, ám, ha eredetileg élő alak volt is, valódi kiléte ma már földeríthetetlen. Annyi más mártír szűzével rokon, ponyva ízű legendája szerint 13 éves volt mindössze, amikor a diocletianusi üldözések idején kivégezték (†304). Jelentése szent, tiszta, szemérmes, szűzies. A középkorban a latin agnus (bárány) szóval azonosították, a hasonló hangzás és a bárány jelképes jelentése alapján. Ágnes szimbóluma ugyanis a bárány, Ágnes napján szokta a pápa a bárányokat megszentelni.

Tápiósápon ezen a napon a legények karácsonyfát díszítettek fel, ezzel mentek a lányos házhoz, ahol verses Ágnes-köszöntőt mondtak. Gyöttem köszönteni én az Ágnesokat, máma tartják patrónus napjukat. Rózsaszín hajnalka szálljon ezen házra,a házigazdára, a gazdasszonyára. Éljen, éljen, éljen sokáig.
A kiszombori várandós asszonyok ezen a napon sós vízben mosdottak, hogy gyermekeik egészségesek legyenek.
E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket. Szil rábaközi faluban emlegetett időjárási regula, időjárásjósló nap: "Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince!"

A régiek megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben.

Jászladány öregjei fejzúgás ellen Ágneshoz szoktak folyamodni. Okát már nem tudták megmondani.

Topolyán, ha kivezetik az istállóból a lovat e napon, összeszedik a patájából kihulló trágyadarabokat, a tyúkok fészkébe teszik, hogy sokat tojjanak, majd később elkotoljanak, és jó kotlók legyenek.