Vadcseresznye

Vadcseresznye

Vadgyümölcs kategória

Rózsafélék családja

Prunus avium

Érdekes módon ezt a gyümölcsöt nem annyira a gyümölcséért, sokkal inkább a gyümölcs-kocsányáért, és a magjáért gyűjtik be. A benne felfedezett hatóanyag nyálkaoldó, vizelethajtó, szívműködést serkentő anyagokat tartalmaz. Ízületi gyulladásokra és a köszvényre is alkalmazható a teája. E hatóanyagok felfedezése Králik Lajos nevéhez fűződik. De ne rohanjunk annyira előre, hanem ismerkedjünk meg elsőként magával a fával. A vadcseresznye, népies nevén madárcseresznye vagy egyszerűen cseresznyefa egész Európában elterjedt, őshonos fafaj, de az északi területeken ritkábban fordul elő. Telt virágú fajtáit díszfaként termesztik. Közép-Európában, Kis-Ázsiában, a Kaukázusban és Észak-Afrikában honos faj. A vadcseresznye 15–30 m magasra is megnövő lecsüngő ágú fa. Törzsének átmérője a másfél métert is elérheti. A fiatal példányok csúcsdominanciája erős, az így kialakuló kúpszerű lombozat később legömbölyödik. Gyorsan növő, viszonylag rövid életű (~80 év) faj. Mivel nagyon régen termesztésbe vonták, elterjedésének természetes határai nehezen állapíthatóak meg. Középhegységeinkben és a Dunántúli-dombság területén gyakori, az alföldjeinknek csak a peremvidékein található meg. Nálunk a gyertyános tölgyesek egyik jellemző elegyfaja, de megtalálhatjuk esetenként bükkösökben, szikla- és szurdokerdőkben is. Nagy elterjedési területe miatt morfológiailag is változatos. Komoly eltéréseket találhatunk az egyes populációk között a levelek nagyságában, a termések méretében, színében, ízében. Sík- és hegyvidékeken egyaránt megtalálható, ott, ahol a klíma kiegyenlített. Kedveli az üde termőhelyeket, de rövidebb ideig tartó szárazságot elvisel. A magas talajvizű területeket elkerüli. Legjobban mélyrétegű, tápanyagokban gazdag, kötött, enyhén meszes, nyáron nem túlságosan felmelegedő talajokon fejlődik. Megél száraz, törmelékes talajon is, de ott nagyon rövid életű és fejlődése vontatott. Fiatal egyedei még tűrik az árnyékolást, később kimondottan fényigényes. Gyökérzete mélyrehatoló, terjedelmes. Törzse hengeres, vastag, egyes egyedek törzsátmérője a másfél métert is elérheti. A törzs általában a koronában is jól követhető. Erős vázágakat képez. A kéreg vörösesbarna, fényes, jellegzetesen vízszintes szalagokban válik le. A csíkokban felgöngyölődő és leváló kéregdarabokon kívül világos paraszemölcsök is látványossá teszik a törzset. Rügyei szintén barnák, fényesek. Alakjuk tojásdad, csúcsuk hegyes, a rügypikkelyek kissé enyvesek. A duzzadt, általában csoportosan álló virágrügyek jól megkülönböztethetőek a hajtásrügyektől. Levelei elliptikusak, 8-15 cm hosszúságúak, szélük fogazott. A levéllemez tövében, a levélnyélen két, szabad szemmel is láthatóvörös színű mirigyszemölcs látható. A levelek kissé csüngőek. Őszi színük csodálatosan szép, sárgából pirosra változó. Virágzása megkapó látványt nyújt. Az ernyőszerű csomókban nyíló fehér virágok a lombfakadással egyidőben, április második felében jelennek meg. Gazdag nektár- és virágportermelésükkel a rovarok számára fontos táplálékforrást jelentenek. A virágokat méhek porozzák be. Gyümölcse apró, előbb sárga, majd élénkpiros színre érik be. Termései 1 – 2 cm átmérőjű, éretten piros vagy feketéspiros csonthéjas termések. Ízük változó, édes és fanyar gyümölcsű is lehet. Fája a bútoripar értékes alapanyaga. Faanyaga finom szöveti felépítésű, barnáspiros színű, rajzolata nagyon szép. Könnyen megmunkálható, tartós, nem reped. Jó tulajdonságai miatt az egyik legkeresettebb fa. Mint az egyik leggyakoribb vadgyümölcs, hozzájárul a lomberdők fajgazdagságához. Termése fontos madártáplálék, virágai a rovarokat táplálják. Lombja könnyen bomlik, kedvezően hat a talaj tápanyagforgalmára. Gyümölcsét régebben gyűjtötték, nyersen és süteményekben is felhasználták, bort, pálinkát készítettek belőle, vagy aszalták. Termesztett cseresznyefajtáink őse. Éppen ezt kihasználva alanynak igen kedvelt fajta. Magyarországon a cseresznyefajták alanyaként 35-40%-ban használják. Nyugat-Európában azonban meggyalanyként történő telepítése is jelentős, főleg a Schattenmorelle fajtakörbe tartozó fajtáknál, ahol a sajmeggyel való összeférhetőség nem a legjobb. Ez az alany nálunk megfelelően télálló. Termőhelyre igényes, kedveli a mély rétegű, tápdús, jól levegőző, középkötött vagy kötött talajokat. Laza talajon, kevés csapadék mellett az ilyen alanyon lévő ültetvények öntözést igényelnek. Érzékeny a talaj magas mésztartalmára (4%-nál több aktív meszet nem visel el). Meszes talajokra nem való. A cseresznyefák növekedése ezen az alanyon általában igen erős, bár a cseresznye fajhibrideknél tapasztalható egy csekély növekedésmérséklés. A nemes fajták vadcseresznye alanyon egy két évvel később fordulnak termőre, termőképességük jó és a fák hosszú életűek. A vadcseresznye érzékeny a baktériumos fertőzésre (Pseudomonas spp.), a verticilliumos hervadásra, a gyökérgolyvára, a blumeriellás levélfoltosságra. Jó viszont az ellenálló képessége a Meloidogyne fonálférggel, valamint a fitoftórás gyökérnyak-rothadással szemben. Újratelepítés esetén érzékeny a talajuntságra. Végül mégis mi nem a fenti tulajdonságai miatt, hanem gyümölcshúsa miatt kedveljük. A gyümölcsükért termesztett cseresznyefajták nagyobb gyümölcsöt adnak, édesebbek, jobban színezettek és savtartalmuk is kevesebb, mégis érdemes gyűjteni, mert más jelleget, ízt ad az ételnek. Cukrozva nyersen, süteményekbe, tortákba, befőttekbe, kompótokba. Mandulával keverve a sherry brandy alapanyaga, de gyümölcsbort is készíthetünk belőle. Fontos tudni gyűjtése, a fával való kapcsolatba lépésünk előtt, hogy a termésen kívül a növény minden része enyhén mérgező, cianogén glikozidokat tartalmaz. Azt azonban mindig tartsuk szem előtt, hogy a legnagyobb kereskedelmi pálinkaházak szinte mindegyike rendelkezik e gyümölcsnek a párlatával. Miért is? A vadcseresznye pálinka zamatában a vadgyümölcsökre jellemző karakteres íz- és illatvilágot képviseli. Illatban érvényesül a gyümölcs édessége, frissessége, ropogósága, mégis ízében nagyon kerek, lágy, selymes, finom cseresznyés fanyarsággal. A kellemes harmonikus utóíz rendkívül hosszú ideig élvezhető, az üres pohár pedig még hosszú percek után is ontja magából az üdítő cseresznyés illatot. Javasoljuk fogyasztás előtt 5-10 perccel pohárba tölteni és mozdulatlanul hagyni. Ez az ital szinte él – dinamikus, lendületes, kinyílik, és ömleni kezd ki a pohárból. Amikor az orrunkhoz emeljük, megrohan bennünket a magával ragadó illatörvény. Fűszerek, virágillatok, jázmin és marcipán. Lendülete a szájban sem törik meg. Fiatalos, és fantasztikusan komplex ízélmény. Utóize hosszan kíséri a figyelmes fogyasztót.