Fehér Akácvirág Párlat
(Medicinum Robinia pseudoacacia)
2011.
Különleges kísérlet első alanya lett ez a párlat, amely a Magyar törvények értelmében nem nevezhető pálinkának. A Medicinum italsorozatom harmadik alkategóriájának első párlata ez. A Medicinum már nevében is jelzi, hogy leginkább gyógyitalnak nevezhető, amely mellett természetesen élvezeti italnak is használható. Ebben a harmadik alkategóriában azok az italok kerülnek besorolásra, amelyeknek nem a gyümölcséből, hanem a virágából készítünk italt. A Fehér Akácvirág nem hiszem, hogy van olyan ember Magyarországon, aki ne ismerné, és a virágporából a méhek által gyűjtött mézét ne fogyasztotta volna jó egészséggel, gyógyító hatással. Mégis néhány szót azért ejteni szeretnék magáról a Fehér Akácról, mert vele kapcsolatban elég ellentmondásos információink vannak a köztudatban. „A magyarság történetével ugyan a kocsányos tölgy van a legszorosabb kapcsolatban, ennek ellenére érdekes dolog, hogy magyar fának mégis a szil-, a dió- és az akácfát nevezik. Kanadában a múlt században kivándorolt elődeink mindenképpen akác-, meg eperfát akartak ültetni, hogy hazai környezetet teremtsenek maguknak. Herman Ottó, az első magyar természetvédő is magyar fának nevezte. Igaz, hogy ez a szép jövevényfa, a magyar Alföldet új szépséggel, a virágzó erdővel tette gazdagabbá” - méltatja a Magyar erdők című könyvében Keresztesi Béla erdőmérnök, erdőesztéta. Május–júniusban az alföldi pusztaság akácerdőit fehér virágáradat borítja. Ahogy Ady Endre mondja: „Méhecskék dongnak, zsongnak a sugárszőtte levegőben; repülnek azután a bódító, édes illat után.” Aminek meg is van az eredménye, egy hektár akácerdő évi fahozamát még további – feleannyi – értékkel növelheti a mézhozama.
Az akácvirág sűrű palacsintatésztában kisüthető, tea is készíthető belőle, de vannak kísérletek arra is, hogy virágából párlat készüljön.
A gyógyászatban is igen gyakran használják. A frissen kinyílt virágokat szárítják. A kérgét kora tavasszal gyűjtik a fiatalabb ágakról. Hatóanyagai: a virág flavonoidfelhalmozó; kevés illóolajat is tartalmaz, a kéreg viszont mérgező fehérjéket (robin, fuzin). A virág teakeverékek íz javítója, enyhe hashajtó, és gyomorsav-túltengésben is segít. A kéreg hasonló felhasználású, de fokozott óvatosságot igényel, mert könnyen mérgezés okozhat. Az akácot az amerikai kontinensről 1620 körül hozta be Európába Jean Robin francia botanikus, Robinia pseudoacacia nevét is róla kapta. Magyarországon 1710-ben ültették először Erdődy gróf pozsonyi kertjében. Krámer János György, a mindentudó katonaorvos Tentamante című könyvében 1735-ben már ajánlja fásítási célokra. Erdőnek először a hédervári Viczay gróf birtokán telepítették, majd a katonai kincstár 1750-ben Komárom-Herkály erőd körül telepített 290 hektár akácerdőt. Mária Terézia erdővédelmi rendeletei is szorgalmazták a fatelepítést, de sajátos módon helytartótanácsa fűzfát akart a magyar Alföldre ültetni. A Banater Grenz-Walddirection még a delibláti (Temes vm.) homokpusztáit is szomorúfűzzel akarta beültetni 1818-ban. A fűz a homokos, száraz talajon nem él meg, s így történt, hogy a már sok helyütt sikerrel megeredt fásítások mintájára a vármegyék és birtokosok az akácot részesítették előnyben. Tessedik Sámuel szarvasi parókiájának kertjében Békés vármegye egyetlen akácfája árválkodott még 1768-ban, de a tiszteletes úr félévszázados tevékenysége után a szarvasi határban már egész akácerdőkre tekinthetett. A Városliget, az egykori Ökördűlő fásítását 1785-ben akác- és eperfákkal kezdték, no persze, mert a munkálatokat Stolc János selyemtenyésztési felügyelőre bízták. Az akácerdők telepítése egyre nagyobb méreteket öltött, hiszen gyorsan fejlődő jó anyagú fa, 1964-ben a magyar erdőknek már kb. 16%-át tette ki. A természetes erdeinktől való megkülönböztetés okából a nyárasokkal együtt „kultúr erdők”-nek nevezik. Az akác valóságos megváltást jelentett a török utáni puszta magyar tájra. A futóhomok megkötését, az alföldi kerek erdők hűsét, a tanyavilág állandó kísérőjét, temetőink árnyát és fejfáit az akácinváziónak köszönhetjük. Vigyázat: a virágok kivételével az egész növény robin nevű lektint tartalmaz, amely a vörösvértestek kicsapódását okozhatja. Koncentráltan tartalmazza a kéreg, kevesebbet tartalmaznak a magvak. A robin hő hatására elbomlik. Mérgezést okozhat a fehér akác termésének rágcsálása is. A népi gyógyászatban leveleit sebekre teszik, virágaiból köhögés és hűlés elleni teát készítenek néha önmagában, néha más növényekkel összefőzve. A fitoterápiában vizelethajtó, köhögéscsillapító és görcsoldó hatású teakeverékek alkotórészeiként hasznosítják. A szárított virágoknak forrázatát télen meghűlés kezelésére fogyasztják, izzasztó, mézzel együtt pedig köhögéscsillapító hatású. A fehér akácvirág főzete erős vizelethajtó hatású. Leveleit a népi gyógyászatban vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő szerként alkalmazzák. Figyelemre méltó hatása az is, hogy gátolja a túlzott gyomorsavképződést.
Az akácvirág sűrű palacsintatésztában kisüthető, tea is készíthető belőle, de vannak kísérletek arra is, hogy virágából párlat készüljön.
A gyógyászatban is igen gyakran használják. A frissen kinyílt virágokat szárítják. A kérgét kora tavasszal gyűjtik a fiatalabb ágakról. Hatóanyagai: a virág flavonoidfelhalmozó; kevés illóolajat is tartalmaz, a kéreg viszont mérgező fehérjéket (robin, fuzin). A virág teakeverékek íz javítója, enyhe hashajtó, és gyomorsav-túltengésben is segít. A kéreg hasonló felhasználású, de fokozott óvatosságot igényel, mert könnyen mérgezés okozhat. Az akácot az amerikai kontinensről 1620 körül hozta be Európába Jean Robin francia botanikus, Robinia pseudoacacia nevét is róla kapta. Magyarországon 1710-ben ültették először Erdődy gróf pozsonyi kertjében. Krámer János György, a mindentudó katonaorvos Tentamante című könyvében 1735-ben már ajánlja fásítási célokra. Erdőnek először a hédervári Viczay gróf birtokán telepítették, majd a katonai kincstár 1750-ben Komárom-Herkály erőd körül telepített 290 hektár akácerdőt. Mária Terézia erdővédelmi rendeletei is szorgalmazták a fatelepítést, de sajátos módon helytartótanácsa fűzfát akart a magyar Alföldre ültetni. A Banater Grenz-Walddirection még a delibláti (Temes vm.) homokpusztáit is szomorúfűzzel akarta beültetni 1818-ban. A fűz a homokos, száraz talajon nem él meg, s így történt, hogy a már sok helyütt sikerrel megeredt fásítások mintájára a vármegyék és birtokosok az akácot részesítették előnyben. Tessedik Sámuel szarvasi parókiájának kertjében Békés vármegye egyetlen akácfája árválkodott még 1768-ban, de a tiszteletes úr félévszázados tevékenysége után a szarvasi határban már egész akácerdőkre tekinthetett. A Városliget, az egykori Ökördűlő fásítását 1785-ben akác- és eperfákkal kezdték, no persze, mert a munkálatokat Stolc János selyemtenyésztési felügyelőre bízták. Az akácerdők telepítése egyre nagyobb méreteket öltött, hiszen gyorsan fejlődő jó anyagú fa, 1964-ben a magyar erdőknek már kb. 16%-át tette ki. A természetes erdeinktől való megkülönböztetés okából a nyárasokkal együtt „kultúr erdők”-nek nevezik. Az akác valóságos megváltást jelentett a török utáni puszta magyar tájra. A futóhomok megkötését, az alföldi kerek erdők hűsét, a tanyavilág állandó kísérőjét, temetőink árnyát és fejfáit az akácinváziónak köszönhetjük. Vigyázat: a virágok kivételével az egész növény robin nevű lektint tartalmaz, amely a vörösvértestek kicsapódását okozhatja. Koncentráltan tartalmazza a kéreg, kevesebbet tartalmaznak a magvak. A robin hő hatására elbomlik. Mérgezést okozhat a fehér akác termésének rágcsálása is. A népi gyógyászatban leveleit sebekre teszik, virágaiból köhögés és hűlés elleni teát készítenek néha önmagában, néha más növényekkel összefőzve. A fitoterápiában vizelethajtó, köhögéscsillapító és görcsoldó hatású teakeverékek alkotórészeiként hasznosítják. A szárított virágoknak forrázatát télen meghűlés kezelésére fogyasztják, izzasztó, mézzel együtt pedig köhögéscsillapító hatású. A fehér akácvirág főzete erős vizelethajtó hatású. Leveleit a népi gyógyászatban vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő szerként alkalmazzák. Figyelemre méltó hatása az is, hogy gátolja a túlzott gyomorsavképződést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése