Köszöntés

Istenhozta virtuális oldalamon! Vegyen részt a valóságban is egy rendhagyó barangoláson a borok, a pálinkák, a likőrök világában! Minden pénteken este pálinka kóstolói tréninget tartok, várom a jelentkezéseket. Ha tetszett, amit itt látott, keressen fel e-mailban: willhar@citromail.hu, vagy telefonon: 06-70/3387-165 Immár a Facebookon is elérhetők vagyunk a https://www.facebook.com/Muthpince oldalon. Jelöljenek ismerősnek bátran.

2014. január 22., szerda

Sáfrányos szeklice



Herbarium Librum

Fűszerek

Öszirózsafélék családja

Carthamus tinctorius

Sáfrányos szeklice


A sáfrányos szeklice  egyesek szerint afrikai származású trópusi növény, vannak azonban, akik úgy vélik, hogy Kis-Ázsiából, Elő-Indiából került Európába, de nálunk is több helyen termesztetik. Mégis, ha termesztésébe akarunk fogni jó tudni, hogy milyen környezeti igényei vannak ennek a növénynek. Meleg- és napfényigényes, szárazságtűrő növény. Szélsőséges talajok kivételével az egész ország területén termeszthető, szereti a meleg fekvésű, jó vízgazdálkodású, mély rétegű talajokat. A gyenge homoktalajok nem alkalmasak termesztésére. Ha valakinek ezen a néven nem ismerős, annak tudnia kell, hogy nálunk is sokféle néven ismerik, mint például: bogáncssáfrány, parasztsáfrány, pórsáfrány, parasztok rokkája, vadsáfrány, magyar pirosító, magyar sáfrány, szeklice, olajözön, szaflór, saflor, vagy kerti pórsáfrány, bogáncs sáfrány, fattyú sáfrány, tót-, vagy vadsáfrány, magyar pirosító. Német neve: Färberdistel, angol neve Safflower. Ókori egyiptomi szövetekből kimutatták, hogy az ie. második évezredben már használták textilfestési célokra. Tutanhamon fáraó sírkamrájában is találtak belőle füzéreket. Régi fűszer- és festőnövény, de az utóbbi ötven évben már elsősorban olajos magvaiért termesztik. A fűszert a virágfészekből kicsipegetett virágszirmok belsejében lévő bibék (Carthami flos) adják. Gyenge illatú, kesernyés ízű. Virága nyíláskor világos narancsszínű, szárítás után, pedig vörös, vagy vörösesbarna lesz. Szárított állapotban vörösesbarna, aromás illatú, kesernyés ízű növényi fűszer. A virágból kinyerhető két festékanyag a vízben, és alkoholban oldódó szaflórsárga és a vízben nem oldódó, de zsírban oldódó szaflórvörös, amely 0,3 - 0,6 % kartamint tartalmaz. Mindezek ártalmatlan festékanyagok, az olaj telítetlen zsírsavakban gazdag, az érelmeszesedést lassítja. Valaha mi magyarok is nagy sáfránytermesztők és fogyasztók voltunk. Mátyás király környezetéről szólván Galeotto Marzio a legfontosabb fűszerek közt említi a borssal és a gyömbérrel együtt. Még a 19. század elején megjelent szakácskönyveinkben is magától értetődő hozzávaló, de idővel szinte teljesen eltűnt a látókörünkből. De hogyan is ismerhetjük fel ezt a növényt? 4-130 cm magas, hengeres, kemény, elágazó szárú. Levelei egyszerűek, szórtan állnak, ülők, hosszúkásak, tojásdadok, lándzsásak, vagy elliptikusak, sötétzöld színűek, fényesek, 3-15 cm hosszúak és 1,5 cm szélesek. A külső murvalevelek szétterülőek, tüskések, a belsők háromszögletűek, tüskéshegyűek, kúpformájú felül nyitott gallért alkotnak a virágzat körül. A virágzat 30-90 kétivarú, narancssárga csöves virágból áll. A párta forrt, csöve 4 cm hosszú, 5 apró cimpával. A termés fehér, vagy szürke színű kaszat, 8 mm hosszú, bóbita nélküli. Július közepétől augusztus végéig gyűjthetjük be virágát. A begyűjtés után a megszárított növényt megfelelően kell tárolni, így mind a szárazanyag, a szín és hatóanyag megvédése érdekében jól zárható, nem átlátszó üveg, porcelán, fa, vagy esetleg bádogdobozban ajánlott tárolni. A népi gyógyászatban a virágok főzetét erős köhögés, fulladás ellen használták, ma már ilyen esetekben orvoshoz fordulunk. Pedig a benne található hatóanyagok a következők: A-vitamin, E-vitamin, amely antioxidáns hatású alfa tokoferol, K-vitamin, kalkon, krocetin, olajtartalmából linolsav (84,43%), kartamin, kartamon, p-kinonok, flavonoidok, linolénsav, palmitinsav (5,38%), olajsav (9,89%). A sáfrányos szeklice élettani és gyógyhatása a szív és érrendszerre: Csökkenti a magas vérnyomást, de a pulzusszámot megemeli. Lassítja a vérerek falán a lerakódások kialakulását. Fitoszterolokat is tartalmaz, vagyis olyan növényi vegyületeket, melyek szerepet játszanak a koleszterinszint csökkentésében, így a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is. Segítenek szabályozni a vércukorszintet, ami az egészséges fogyás érdekében is nélkülözhetetlen. Emésztőrendszerre: Tisztítja a májat és az epét. Sárgaság kiegészítő kezelésére. Ételbe keverve fokozza a tápanyagok beépülését a szövetekbe. Az olaj kiváló emésztésjavító hatással rendelkezik. Ismert a hashajtó, féregűző és fájdalomcsillapító hatása, de alkalmazható láz, idegesség, aranyér, rühesség esetén is. A fentieken túl egyéb általános alkalmazása is javasolt. A növény a szervezetbe behatoló kórokozók, illetve testidegen anyagok által kiváltott immunreakciót erősítik. Erre rendszerint akkor van szükség, ha az immunrendszer nem, vagy nehezen ismeri fel a veszélyforrást, vagy ha felismeri ugyan, de nem tud elegendő védekező sejtet csatasorba állítani. Ennek megfelelően többféle hatásmechanizmusú gyógynövény tekinthető immunerősítőnek: vannak közvetlen immunreakció-fokozók ilyen többek között sáfrányos szeklice. A sáfrányos szeklice mag olaja gazdag E-vitamin forrás, ez azaz antioxidáns, mely gátolja a rák kialakulását, megőrzi a bőr egészségét és salaktalanítja a szervezetet. Gyermekkori ágybavizelési, ill. az időskori vizelettartási problémák kezelésére alkalmas. Melegítő hatású. Segíti az anyagcsere-működést, mérséklik az allergiás reakciókat. Mind belsőleg, mind külsőleg gyulladáscsökkentő hatással bír. Javítják az idegek és az agy működését. Csökkenti a túlterhelés káros hatásait, segíti a szövetek vérellátását, fokozza az életerőt és hozzájárul a jó fizikai és szellemi állapot megőrzéséhez. A sáfrány serkentheti a méhösszehúzódásokat, emiatt azonban állapotos nők a növényt gyógyszer mennyiségben nem használhatják! Véralvadási zavarokban szenvedők se fogyasszák. A hétköznapi életben is használható ez a fűszer. Húslevesek, mártások, tészták, sütemények, rizsételek, de sajtok, gyógyteák és italok, színezésére, ízesítésére használják. Használják még, főleg színezésre, a borászat, likőripar, gyógyszerészet, és ízjavító hatása miatt a cukrász iparban is. Felhasználásakor a vörös szín eléréséhez jóval többet kell használni, mint a sárgához. Az utóbbi években a sáfrány száraz termése a virágkötők kedvelt nyersanyaga lett, téli csokrokba és egyéb kompozíciókba szívesen használják. A sáfrányos szeklicemag olaj: Olaja színtelen és íztelen, élelmezési szempontból megegyezik a napraforgóolajjal. Sütésre, margaringyártásra, salátaolajként illetve táplálékkiegészítőként használják. INCI elnevezése Carthamus tinctorius. A sáfrányos szeklicemag olaját igen magas linolsavtartalom jellemzi, emellett említésreméltó még A, E (antioxidáns hatású α-tokoferol) és K vitamin tartalma is. A magas linolsavtartalom könnyűvé teszi az olajat, mely így kevésbé zsírozó hatású, nem filmképző, gyorsan, de nem igazán mélyen szívódik be a bőrbe. Ezek a tulajdonságok elsősorban a normál, ill. a zsíros bőr ápolására teszik alkalmassá ezt az olajat, de emellett helye lehet minden típusú bőr ápolásában, elsősorban testápolók, könnyű arckrémek alkotórészeként. Emulzió készítésekor együtt melegíthető az olajokkal. Nyáron közvetlenül fénynek kitett testrészekre készülő kozmetikumoknál mindenképp keverjük stabil (nem fényérzékeny) olajokkal, pl. szkvalen vagy jojoba olajjal. Zsírsavszerkezetét jól kiegészíti a makadámia dió olaj, ill. a szőlőmagolaj.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése