Stanley Szilva Natúr Gyümölcs Pálinka 2014.

467.

2014/0115

 

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 

 

   Stanley Szilva

  üvegben érlelve

 

 

 

 A mai nappal egy másik gyümölcsre szeretnék átrukkolni, amely szintén a csonthéjasok családjába tartozik, de előre megígérem, hogy itt már nem fogok beszélni a mag és az azzal kapcsolatos dolgokról, annak ellenére, hogy szeretném kiemelni annak fontosságát életvitelünkben. Ezzel persze senkit sem azzal szeretnék áltatni, hogy általa biztos hosszú életet lehet nyerni, hiszen, ahogy a pálinka esetében sem annak mennyisége a fontos számunkra, úgy az életünkben sem az évek száma, hanem a leélt élet minősége, és tartalma az igazán fontos. Tehát a következő pálinka család a szilva fajtákból kerül ki, ezekből is az általam igen kedvelt Stanley fajta következik. Most tudom, hogy mondhatnák, hogy nem is olyan régen már készítettem ebből a fajtából pálinkát, de hát még maradt egy hordóra való, amelyet most desztilláltam le. Írtam már sokat is erről a gyümölcsről, de gondolom, mindig vannak újabb és újabb olvasóim, hallgatóim, akik számára talán nem tűnik ismétlésnek, amit leírók, vagy elmondok. Talán azt a kérdést is feltették már, az olvasóim, hogy miért írók beszédről is, hallgatókról is. Azért, mert pálinkakóstolók alkalmával, amikor egy-egy párlatot bemutatok, akkor ezeket szoktam elmondani számukra. Néhány gondolat magáról a szilvafáról. Magyarországon elsősorban a háziszilva (Prunus domestica) fajtákat termesztjük. Kevésbé terjedt el a ringló (Prunus italica) és a kökényszilva (Prunus insititia). A japán szilvák (Prunus salicina) és hibridjeik vizsgálat alatt állnak. A háziszilva elsősorban az északi szélesség 35. és 50. foka között terjedt el. A többi csonthéjashoz viszonyítva a nagyobb hidegtűrés és a jobb alkalmazkodóképesség jellemzi. A háziszilvák hidegigénye nagy, mélynyugalmi időszakuk hosszú. A virágrügyek fakadása és a virágzás későn indul. A japán szilvák mélynyugalma korán véget ér, ezért a virágrügyek és a korán nyíló virágok érzékenyek a lehűlésekre. A hazai ökológiai feltételek nem optimálisak számukra, ezért termesztésük kockázatos. A téli és tavaszi fagykárok mellett a leukosztomás ágelhalás is gyakran jelentkezik. A téli és tavaszi lehűlések az évek többségében nem okoznak jelentős károkat a Prunus domestica fajtákon. Terméskiesés csak a fagyzugokban, a gyenge kondíciójú fákon és néhány kevésbé fagyálló fajtánál tapasztalható. E fajta magas cukortartalma miatt aszalványnak is nagyon alkalmas, erre ajánlanám.