Köszöntés

Istenhozta virtuális oldalamon! Vegyen részt a valóságban is egy rendhagyó barangoláson a borok, a pálinkák, a likőrök világában! Minden pénteken este pálinka kóstolói tréninget tartok, várom a jelentkezéseket. Ha tetszett, amit itt látott, keressen fel e-mailban: willhar@citromail.hu, vagy telefonon: 06-70/3387-165 Immár a Facebookon is elérhetők vagyunk a https://www.facebook.com/Muthpince oldalon. Jelöljenek ismerősnek bátran.

2013. március 29., péntek

Kékfrankos Szőlő Érlelt Borpárlat 2013.



331.

2013/0319

AQUAVINICUM

ÉRLELT

BOR
 
 
  Kékfrankos Szőlő
  eperfahordóban érlelve


A ma bemutatásra felkínált pálinkáról azt is mondhatnám egyszerű összegzéssel, hogy az utánzások itala. Hogy mit is értek ez alatt pontosan? Hát azért ritkán szokott előfordulni az, hogy rövid időn belül többször ugyan olyan fahordós érlelésű italt mutatok be, ráadásul a tegnap bemutatott párlatnak ez a kis testvére, hiszen az alappárlat ebből lett elcsippentve. Arra már egyébként is rájöhettek, hogy előszeretettel kísérletezem a borpárlatokkal, illetve gyümölcspálinkák esetén az alma, amelyet rendszeresen használok. A kékfrankost, mint szőlő gyümölcsöt elég sokszor bemutattam már, így ezzel nem szeretném most untatni sem hallgatóimat, sem olvasóimat. Inkább folytatnám azt a sorozatot, amelyet az érlelt párlatoknál elkezdtem, vagyis a derítésnél hagytam abba a legutóbb. A fehérjetartalmú derítőszerek túladagolására azért különösen ügyelnünk kell, mert nagyon könnyen túlderítést okozhatunk. Ez esetben a fehérje egy része oldatban marad, és csak hosszabb idő után, főként hőmérséklet csökkenés hatására válik ki, ez pedig kellemetlen utólagos zavarosodást okoz. A legfontosabb fehérjetartalmú derítőszerek a vizahólyag, a zselatin, a tojásfehérje, a kazein, a fölözött tej. A felsoroltakból talán a vizahólyag hangzik a legérdekesebbnek, ez ugyanis egy tengeri hal úszóhólyagjából nyerik, tisztítják, szárítják. A jó minőségű vizahólyaglemezek fehéres színűek, áttetszők. A hólyag anyaga tiszta enyv, kevés cserzőanyagot igényel. Szokásos adagja 1-10 g hektoliterenként. Sajnos azonban ez elég nehezen beszerezhető, igen költséges derítőszer. A zselatin a másik anyag, amelyet felhasználhatunk. Vízben erősen duzzadó fehérjeszármazék. Kémiailag nem teljesen egységes anyag, szerkezete sem egészen tisztázott. Molekulatömege 20000-70000. Csontokból, porcokból, bőrhulladékokból állítják elő, hosszas főzéssel, tisztítással. Táblákban kerül forgalomba. A felaprózott zselatin kevés vízzel duzzasztva, keverve, 30-35 C-ra melegítve oldatba vihető. Önmagában ritkán, többnyire tanninnal együtt használják. A zselatinból a felhasznált tanninmennyiségének kétszeresét kell venni. Szokásos adag: 5-10 g tannin és 10-20 g zselatin hektoliterenként. A derítendő pálinkához előbb a feloldott tannint, majd a kevés vízben duzzasztott és langyos, 30-35 C-os vízben oldott zselatint adagoljuk. A derítőhatás néhány óra múlva, esetleg 1-2 nap múlva jelentkezik.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése