III. Vas Megyei Nyílt Pálinkaverseny 2012.

Nevezési felhívás!

2012. évi

III. Vas Megyei Nyílt Pálinkaverseny

Kedves Pálinkakedvelő és Pálinka előállító Barátaink!

Az idei évben ismételten megrendezésre kerül immár hagyományosan a Vas Megyei Nyílt Pálinkaverseny.

A verseny a tavalyi hagyományok folytatásaképpen idén is nemzetközi megmérettetés keretében kerül lebonyolításra.

A verseny nyílt bírálatára 2012. Június 8-án kerül sor, a NAV Vas Megyei Vám - és Pénzügyőri Igazgatósága lenti címén.                                                               

A versenyezni kívánt tételek beküldési határideje: 2012. június 6. 24:00

Versenykategóriák

Ágyas pálinkák
Alma termésű pálinkák
Bogyó termésű pálinkák
Csonthéjas termésű pálinkák
Szőlő pálinkák
Törköly pálinkák
Vad termésű pálinkák
Likőr félék
Egyéb pálinka fajták

A nevezési lap a NAV Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságán, valamint a Vas Megyei bérfőzést végző szeszfőzdékben vehető át, de kérésre elektronikus úton is igényelhető. A nevezési lap, valamint a fontos tudnivalók a verseny hivatalos honlapján a www.vasmegyeipalinkaverseny.hu oldalon elérhetők.

A versenyen indulóknak pálinka, párlat fajtánként egy liter verseny pálinkát - 2 * 0,5 literes palackban - kell eljuttatniuk a NAV Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság címére: 9700. Szombathely, Széll K. u. 24. Tel.: +36/94-501-000

Egy versenyző tetszőleges számú pálinkával, párlattal indulhat.

Nevezési díj: 1.000 Ft/versenyző

A pálinkák eredetét igazolni kell!

A verseny eredményhirdetésére a magán, illetve a bérfőzetők tekintetében 2012.06.16-án, Vönöckön a Vönöcki Pálinka Fesztivál, míg a kereskedelmi főzdék tekintetében 2012.06.30-án, Győrváron a Birkás Pálinka Fesztivál keretében kerül sor. 

Eredményes versenyt kívánunk!

A verseny szervező bizottsága

Fehér Furmint szőlő

Fehér furmint

A furmint, fehér bor készítésére alkalmas szőlőfajta, a Vitis vinifera Pontian Balcanica ága, jellegzetes magyarfajta, a legjobban aszúsodó magyar szőlő. Őshonos, magyarfajta. Vannak kutatók, akik szerint a 12-13. században francia - vallon telepesek hozták magukkal. Ezzel szemben a növénytani kutatások bebizonyították, hogy a furmintot a 13. században már valóban ismerték, termesztették, sőt az 1200-as években, Sopronban is említik a furmintot Zapfner néven. Nagyváthy János kutató állapította meg először: a Furmint mindenütt van, de százféleképpen ismerik. Ez pontosan így van, Erdélyben Som-nak nevezik, de régen ismert volt még a kereszteslevelű, hólyagos, nemes, lazafürtű furmintok is. Amiatt, hogy eredete nem pontosan ismert, vannak, akik szerint Dél-Itália, mások szerint a mai Horvátország és Szerbia területén elterülő Szerémség, de lehet a mai Magyarország is. A nyelvészek szerint a „furmint” név francia jövevényszó, ami végső soron a latin frumentum szóból származik, amely „gabonát” jelent. Az elmélet szerint a cukortartalom növelése érdekében szalmán aszalták a szőlőt, így készült az édes bor. A filoxéra előtt az egyik legelterjedtebb fajta volt itthon, jelentőségét utána elvesztette. Hasonnevei: Zapfner, Szigeti, Som, Posipel, Moslavina Mosler, Furmint bianco, Sipon, Szalai. Bihari boros, Biharboros, Demjén, Formont, Furmin, Gemeiner, Görin, Görgény, Kéknyelű, Szegszőlő. Tipikus regionálisfajta, a Kárpát – medencén kívülre nem nagyon került belőle. Elterjedt a tokaji régió Szlovákiához tartozó részében is. Ausztriában moslernek nevezik. Kis ültetvények találhatók Szlovéniában, ahol a neve sipon. Termesztik még Horvátországban, Romániában és a volt szovjet tagállamokban is. Itthon, Tokaj-hegyalján és Somlón meghatározó fajta. Magyarossági termőterülete: 4.340 ha, és ezzel a második legnagyobb területen termesztett fehérszőlő hazánkban. A furmint Hegyalja legnemesebb szőlőfajtája, mintegy 65%-os jelenlétével domináns szerepet tölt be a borvidéken. A Furmint szőlő szinte minden jó tulajdonsággal rendelkezik; betegségre nem hajlamos, a téli fagynak ellenáll, szereti a jó napos fekvést. Forró nyár, esővel váltakozó meleg ősz érlelik meg az aranyságra bogyókat. Későn érő, kiválóan alkalmas aszúsodásra. A fajtacsoporton belül megkülönböztethetünk fehér, piros és változó furmintot. A legelterjedtebben termesztett, domináns változat a fehér furmint egy későn – október második felében – érő fajta. Tőkéje erőteljes növekedésű, a talaj iránt nem igényes, de a kötött, mély, ásványi anyagokban gazdag talajokon hozza legszebb formáját, és a vulkáni málladékon és löszön is jól terem. A homokot, köves öntéstalajokat nem kedveli. Közepes illetve bőtermőfajta. A levele alig tagolt, szélessége és hosszúsága nagyjából megegyező, vastag, kissé hólyagos. Fürtje laza, középnagy (átlagsúlya 10 dkg), bogyói közepes nagyságúak, sárgászöldek, napos oldalukon rozsdásak, hosszú nyelűek, kissé vastag héjúak, ropogósak, lédúsak, jól beérve szépen aszúsodnak. Fogékony a Botrytis gombafertőzésre, de kedvező évjáratokban a rothadás nemesrothadás jellegű. A furmint teljes érésben egy szép, lendületes nagy testű fehérbor is lehet, későn szüretelve, cuveének palackozva is kiváló, de leginkább az aszú alapját jelenti. Az aszúboroknak a testességét, gerincét adja a furmint, de önmagában nem készítnek belőle aszút, rendszeresen keverik muskotállyal és/vagy hárslevelűvel, melyek az ízeket, a gyümölcsösséget biztosítják az aszúknak. Főleg Tokaj-hegyalján és Somlón termelik. Bora savdús, önálló, harmonikus összetételű, jellegzetes finom illatú és kellemes ízű pecsenyebor, illetve aszúsodva finom csemegebor (aszú, szamorodni) – ez az édes tokaji aszú alapszőlője. Tokaj-hegyalján hagyományosan október 28-án, Simon és Júda napján kezdődik a szüretelése. A reduktív furmint aperitifként, hideg és meleg előételekhez, sós tészták, olasz tészták, friss sajtokhoz jó páros. A tokaji termelők nem titkolt szándéka, hogy a fahordós érlelésű furmint – korszerű termesztéstechnológiával – versenytársa legyen a világban ismert, nagy testű fehérboroknak, így a burgundiai chardonnay-nak. Néhány termelő jó irányban halad a cél eléréshez, ezek a fahordós furmintok nagy testtel, gazdag és változatos illatokkal és ízekkel rendelkeznek. Csúcsát 3-4 éves korában éri el. Attól kezdve jó esetben 10-15 évig is élvezetes marad. Nagyságát valójában ízbeli tisztasága adja, eleganciája csak Rajna menti száraz rizlingekhez hasonlítható. A vulkáni talajtól származó mineralitás mellett a bor lényegét adó szép savak inkább azokat érintik meg, akik már a borok-adta magasabb élményeket is képesek feldolgozni. Sokan keménynek tartják. Az is lehet, ha éretlen vagy túlterhelt tőkéről szedett szőlőből készül. A nagy száraz fehérborok születését elősegíti, a tokaji talaj ásványi anyagokban való gazdagsága is. A barrique furmint kiváló kiegészítője lehet a füstölt sajtoknak, a parázson vagy grillen sült halaknak, vagy csirkének, a tejfölös – gombás ragus ételeknek, ragus halételeknek, a vajban párolt zöldségeknek. Itt a száraz furmintok ideje! Nemrég a világhírű borkritikus, Jancis Robinson is ódákat zengett erről a szőlőfajtáról, és mi csak egyetérteni tudunk vele. Rendkívül sokoldalú, készülhet belőle friss, körtés-almás, gyümölcsös bor. Komoly, nagytestű, gazdag és ásványos, amelyben fontos szerepük van ebben Tokaj dűlőinek: a talaj változatossága minden dűlőben más-más karaktert és stílust kölcsönöz a boroknak. Külön öröm, hogy egyre több kiváló ár-értékű bor is szerepel a száraz furmintok között. Illata birsalma, birskörte, barack - friss és aszalt-, őszibarack, szegfűszeg. A friss furmintokban kukorica, sósság, kovakő és föld. Ez utóbbi kategóriában legismertebbnek a nagytestű, hordós érlelésű tételek számítanak, de léteznek könnyedebb, gyümölcsös furmintok is, sőt, az utóbbi években pezsgőt is egyre többen készítenek ebből a százarcú szőlőfajtából. A hosszú hordós érlelés közben gyümölcsös-édekés telt ízeket kap, amihez megállapodott, lekerekedett, szép savak társulnak. Méltó kísérője lehet egy franciásan elkészített kacsa- vagy libamájas – vargányás pástétomnak, de vörös húsok mellékleteként sem vallana szégyent. Cseppenként kortyolgatva ösztönöz az elmélkedésre, a bölcselkedésre, segíti a magvas gondolatok megfogalmazását. Nagyon ízletes törkölypálinkája, hiszen a rendkívül illatos muskotályos jelleg mellett egy parfümös, édeskés citrus aroma is felismerhető a torkunkban. Kisüsti technológiával készítve, amely a hagyományos magyar eljárás kétszeri lepárlással mindig maradandó élmény fog nyújtani.

Fehér Furmint Érlelt Törkölypálinka 2012.

193.

 

2012/0508

 

AQUAVINICUM

 

ÉRLELT

 

TÖRKÖLY

 

 

Fehér Furmint szőlő

  eperfa hordóban érlelve

 

 

 

 Régi szokásomhoz híven most is kétfelé választottam ezt a párlatot, és amíg egyik fele üvegben érlelődött, addig a másik fele eperfa hordós érlelésnek lett alávetve, hogy mind színében, mind illatában és zamatában egy új talán még finomabb párlat keletkezzen. Közben azért folytatnám gondolataimat erről a szőlő fajtáról. Hasonnevei: Zapfner, Szigeti, Som, Posipel, Moslavina Mosler, Furmint bianco, Sipon, Szalai. Bihari boros, Biharboros, Demjén, Formont, Furmin, Gemeiner, Görin, Görgény, Kéknyelű, Szegszőlő. Tipikus regionálisfajta, a Kárpát – medencén kívülre nem nagyon került belőle. Elterjedt a tokaji régió Szlovákiához tartozó részében is. Ausztriában moslernek nevezik. Kis ültetvények találhatók Szlovéniában, ahol a neve sipon. Termesztik még Horvátországban, Romániában és a volt szovjet tagállamokban is. Itthon, Tokaj-hegyalján és Somlón meghatározó fajta. Magyarossági termőterülete: 4.340 ha, és ezzel a második legnagyobb területen termesztett fehérszőlő hazánkban. A furmint Hegyalja legnemesebb szőlőfajtája, mintegy 65%-os jelenlétével domináns szerepet tölt be a borvidéken. A Furmint szőlő szinte minden jó tulajdonsággal rendelkezik; betegségre nem hajlamos, a téli fagynak ellenáll, szereti a jó napos fekvést. Forró nyár, esővel váltakozó meleg ősz érlelik meg az aranyságra bogyókat. Későn érő, kiválóan alkalmas aszúsodásra. A fajtacsoporton belül megkülönböztethetünk fehér, piros és változó furmintot. A legelterjedtebben termesztett, domináns változat a fehér furmint egy későn – október második felében – érő fajta. Tőkéje erőteljes növekedésű, a talaj iránt nem igényes, de a kötött, mély, ásványi anyagokban gazdag talajokon hozza legszebb formáját, és a vulkáni málladékon és löszön is jól terem. A homokot, köves öntéstalajokat nem kedveli. Közepes illetve bőtermőfajta. A levele alig tagolt, szélessége és hosszúsága nagyjából megegyező, vastag, kissé hólyagos. Fürtje laza, középnagy (átlagsúlya 10 dkg), bogyói közepes nagyságúak, sárgászöldek, napos oldalukon rozsdásak, hosszú nyelűek, kissé vastag héjúak, ropogósak, lédúsak, jól beérve szépen aszúsodnak. Mindebből jól következik, hogy igen hálás szőlőfajta, mely nem csak borában, de pálinkájában is felejthetetlen élményt képes nyújtani.

 

Rigóvári Királyleányka 2011 - es száraz fehér bor

 

Királyleányka 2011-es

száraz fehér bor

Az utóbbi hetekben, de talán mondhatom azt is, hogy hónapokban méltatlanul keveset foglalkoztam a 2011-es évjáratú boraimmal. A boraim a Vinoricum rendszerben kerültek ezúttal is elkészítésre. Mivel a szüret időszakában már a Sabeikow és Társa Kft alkalmazásában álltam, mint pálinkafőző mester, így bizony elég kevés időm jutott a saját boraim pátyolgatására. Általában éjszaka, vagy hajnalban, vagy éppen esős időben és hétvégén tudtam ezekhez nyúlni. Azt azért azonban tudni kell, hogy a borkészítés a megfelelő szürettel kezdődik el, és, aki már itt az elején elhibázza a dolgokat, akkor az bizony a későbbiekben már hiába várja a jó eredményeket. Ráadásul természetese a Rózsa 2001 Kft.-ben is tovább végeztem a feladataimat, ahol ebben az időben közel ötven hektár szőlőt kellett leszüretelni. Harmadik éve az itteni tulajdonosoktól vásárolom a szőlőt, no nem mindegyiket, de a jelenleg szóban forgó Királyleánykát igen.Ez ebben az évben is így történt. Az alapanyag kifogástalanul jó volt, talán kicsit a szüret időpontja haladta el az optimális időt. Ennek ellenére sikerült bort készítenem belőle még ha nem is igazán reduktív módon, bár mindent elkövettem az oxigén kizárására. A következő apró botlás az volt, hogy túl sokáig maradt a bor az alján. Végül a fejtéseket követőn a megszokott derítésem is elmaradt az idő hiánya miatt. Ennek ellenére a Bátaszék városi borversenyen bronzérem díjazásban részesült. De ennek a díjnak is van egy kis története. Idő hiányában már egyébként is csak két mintát vittem a versenyre. Az átvételt a bátaszéki hegyközség elnökének Nagy Istvánnak a borásza végezte, akit immár több éve ismerek a Rózsa 2001 Kft-én keresztül. Keresztnevünkön is szólítjuk egymást, így a minta leadásakor sem jeleztem külön a nevemet, csak a másik mintánál, mert a kékfrankos rozémat évek óta a feleségemnek ajánlok. Az eredmény hirdetésre nem is tudtam elmenni, mert akkor éppen Villányban vettem részt egy pálinka bírálói tréningen, amelyről nem szokott az ember ide-oda autózni. A lányaim felléptek a borverseny eredmény hirdetésén mivel hastáncolnak, és így megbíztam őket, hogy esetleg, ha kapunk valamit a borainkra, akkor azt bátran hozzák el. Másnap hívtam is őket, de mondták, hogy a a nevünk nem hangzott el, így nem lett semmi eredmény. Túlzottan nem is feszegettem a dolgot, mert én sem éreztem ezeket a boraimat túl pengének. Néhány héttel később azonban a boltban összefutottam a bátai hegyközség elnökével Gelencsér Sándorral, aki kicsit méltatlankodva említi, hogy nem-e ismerek én olyan bátai borkészítőt, akinek Schmith József a neve. Mert őrizgeti az oklevelét, de az nem akar érte jelentkezni. Hát magam sem ismertem ilyen nevűt, de a gyanú már feléledt bennem, és meg is jegyzem a hegybírónak, hogy amennyiben 104-es, vagy 105-ös volt a minta sorszáma, és Királyleányka fehérbor, vagy Kékfrankos rozé az oklevél díjazottja akkor sejtem, hogy ki lehet a nyertese. Pár nap múlva aztán jelezte is a hegybíró, hogy meg van a tulajdonosa az oklevélnek, tudja, hogy ki az a Schmith József, és nevetve közölte, hogy én vagyok. Az átvevő kedves ismerősömnek nem ugrott be a vezeték nevem, de tudta, hogy valami sváb név, Schmith, vagy Muth majdnem eltéveszthető. Azóta ez a kis történt rögzült ehhez a boromhoz, amelyből persze kíváncsiság kedvéért párlatot is készítettem. Az egésznek az a konklúziója, hogy ha a bor nem is sikerül nagyon tökéletesre, de ilyen kis történetek kerülnek mellé, akkor a pincékben még sokáig emlegetni fogjuk pár pohár bor mellett ezeket a sztorikat. 

Fehér Furmint Natúr Törkölypálinka

192.

 

2012/0507

 

AQUAVINICUM

 

NATÚR

 

TÖRKÖLY

 

 

Fehér Furmint szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 

Mindig is különös szeretettel foglalkoztam az őshonos magyar gyümölcsfajtákkal. És itt nem szó szerint a gyümölcsöt kell érteni, mert rossz magyar szokás szerint a szőlőt nem mindig tekintik az emberek gyümölcsnek akkor, amikor abból pálinkát készítenek. A szőlőből, vagy annak feldolgozásából származó párlatokat, pálinkákat sohasem tekintették igazán gyümölcspálinkának, pedig ebben azért tévednek, akik így gondolják. A mi vidékünkön nem őshonos fajta a Furmint szőlő ennek ellenére a híre természetesen ide is eljutott. Egy igen kedves borász barátom jóvoltából kerültem én is igazán közeli kapcsolatba ezzel a szőlőfajtával. A lepárlásra hozzám kerülő furmint törkölyét szakszerűen készítette el, de kis mennyiség lévén igazán nem akarta külön desztilláltatni csak tanácsomra, némi rábeszélésemre hajlott erre a dologra. A különleges bora után, különleges törkölypálinka született belőle, amelyből jómagam is kaptam egy kisebb mennyiséget, kóstoló gyanánt. Ha valaki nem ismerné ezt a fajtát annak a következő néhány tudnivalót a figyelmébe ajánlanám. A furmint, fehér bor készítésére alkalmas szőlőfajta, a Vitis vinifera Pontian Balcanica ága, jellegzetes magyarfajta, a legjobban aszúsodó magyar szőlő. Őshonos, magyarfajta. Vannak kutatók, akik szerint a 12-13. században francia - vallon telepesek hozták magukkal. Ezzel szemben a növénytani kutatások bebizonyították, hogy a furmintot a 13. században már valóban ismerték, termesztették, sőt az 1200-as években, Sopronban is említik a furmintot Zapfner néven. Nagyváthy János kutató állapította meg először: a Furmint mindenütt van, de százféleképpen ismerik. Ez pontosan így van, Erdélyben Som-nak nevezik, de régen ismert volt még a kereszteslevelű, hólyagos, nemes, lazafürtű furmintok is. Amiatt, hogy eredete nem pontosan ismert, vannak, akik szerint Dél-Itália, mások szerint a mai Horvátország és Szerbia területén elterülő Szerémség, de lehet a mai Magyarország is. A nyelvészek szerint a „furmint” név francia jövevényszó, ami végső soron a latin frumentum szóból származik, amely „gabonát” jelent. Az elmélet szerint a cukortartalom növelése érdekében szalmán aszalták a szőlőt, így készült az édes bor. A filoxéra előtt az egyik legelterjedtebb fajta volt itthon, jelentőségét utána elvesztette. Ma azonban ismét felfelé ível karrierje.

 

Bodzavirág párlat készítése

Örömmel vettem az utóbbi időben azokat a megkereséseket, amelyek a bodzavirág párlattal kapcsolatban érkeztek. A válaszomat most közzé teszem, mivel talán másokat is érdekel. Elsőként természetesen azzal kell tisztában lenni, hogy az ebből készült párlat sohasem nevezhető pálinkának a ma hatályos jogszabályok szerint. Ennek ellenére természetesen készíthető belőle alkoholos ital, amelyet párlatnak nevezhetünk. Minden olyan virágból, amely mézelő, vagyis cukortartalommal bír készíthető alkoholos ital. Tapasztalataim szerint ennek eléréséhez több módszer is bevethető, ha úgy tetszik receptúra létezik. Az első és a legkönnyebb út, vagy módszer, amikor a leszedett bodzavirágot tiszta szeszbe áztatjuk bele, hogy így abból kinyerve az aroma és illatanyagokat bodzavirág párlatról beszélhessünk. Ebben az esetben is fontos, hogy a bodzavirágokat leszedjük a szárról, amely nem kívánatos a párlatban. Fontos az is, hogy olyan bodzavirágokat tegyünk bele, amely beért, és nem zöld kinyilatlan állapotban van. A másik módszer ennél az előzőnél már sokkal bonyolultabb, de valójában közelebb áll a párlat készítéshez. Míg az előző esetben 1 liter szeszhez elegendő 10 dkg bodzavirágot beletenni, addig ebben a másik esetben legalább 25 dkg bodzavirágra van szükség 1 liter cefréhez, amely a legegyszerűbb esetben egy semleges ízű és illatú bor alkalmas. Konkrétan 100 liter borba 25 kg bodzavirágot áztatunk bele, és legalább két hétig ázni hagyjuk benne, majd megkezdjük a desztillációt, vagyis a lepárlást, amely során a bor alkoholtartalmával együtt a bodzavirág illat, aroma anyagai is átkerülnek a párlatba. Végül a harmadik módszer, amely egyben a legnehezebb és legbonyolultabb is következik. Ebben az esetben legalább 100 kg bodzavirágot kell összegyűjtenünk, alaposan leszedve a száráról. Felöntjük vízzel annyira, hogy ellepje, majd be kell állítani a cefre savtartalmát, és mindenképpen kell hozzáadnunk cukrot, vagy a legjobb, ha bodzavirág mézet. Ezt követően el kell indítanunk az erjedést, amelyhez élesztőre és tápsóra van szükségünk. Az erjesztést mindenképpen zártan, reduktívan kell végrehajtanunk, ha eredményt akarunk elérni. Természetesen folyamatosan figyelemmel kell kísérni a folyamatot, és annak leállása után néhány nappal el kell végezni a desztillációt. A cefre viszonylag alacsony alkoholtartalma miatt nem várhatunk túl sok párlatot maximum 3-4 litert. Amennyiben a kinyert párlat nem érte el a kívánt hatást, úgy fokozni lehet azt azzal, hogy 10%-ban bodzavirágot teszünk bele. A következő időszakban a párlatot pihentetésnek kell alávetni, majd leszűrjük, beállítjuk a megfelelő fogyasztási alkoholfokot, majd ismét leszűrjük és ezzel kész a párlatunk is.

Remélem, hogy a fentiek alapján elég információt sikerült közreadnom ahhoz, hogy sikeres cefre készülhessen, és abból olyan párlat, amelynek hatása mind egészségükre, mind lelkük örömére szolgál. Továbbiakban és későbbiekben is szívesen állók kitüntető érdeklődésének szolgálatára.

Muth József

okleveles pálinkafőző, kóstoltató és bíráló

Jonatán Alma Érlelt Gyümölcs Pálinka 2012.

191.

2012/0505

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

Jonatán Alma

barricolt tölgyfa hordóban érlelve

Még egy párlat erejéig szeretnék az almák népes családjánál maradni. Sok helyen találkozunk vele a mitológiában is. Az alma a megtermékenyülés, érzéki szerelem, s az eredendő bűnnek szimbóluma volt. A görögöknél és a rómaiaknál az étkezés végét jelezte. Jonathán alma a legelterjedtebb, legkiválóbb téli almafajtánk, amely novembertől januárig érik, de már szedéskor ízletes és az új termésig is eltartható kedvező tárolási körülmények között. Ulster Cuuntryban (USA) magról kelt, egyes vélemények szerint az Esopus Spitzenberg leszármazottjaként. Innen terjedt el 1800 körül. Hasbrouck Jonathánról nevezték el, aki először hívta fel rá a figyelmet. Középnagy, kúpos gömb alakú, csésze felőli részén bordázott gyümölcse rendszerint teljesen meggypirossal belehelt, sötétvörös csíkokkal becsapkodott. Párás helyen színe fakóbb, árnyékos részein világossárga alapszíne látszik. A szabvány a kiváló ízű fajták közé az I. éréscsoportba sorolja. Gyengébb növekedésű hajtásai vékonyak, koronája gömb alakú, néha lehajló. Sajnos a lisztharmat és varrasodás sok kárt okoz benne, különösen az előbbi érvényesül hazai éghajlatunk alatt, ami a különleges szabolcsi metszést és a különleges permetezéseket indokolja. A Jonathán a magyar gyümölcstermesztés jellegzetes képviselője a világpiacon, a szabolcsi Jonathán alma egyik fontos exportcikkünk (1962). Üzemi gyümölcsöseink almafa állományának 55 %-át a Jonathán teszi ki és jelenleg a közszaporításban ugyanezzel az arányszámmal szerepel ez a kiválóan fontos almafajta. A tapasztalat azt látszik igazolni, hogy ott, ahol sok almát fogyasztanak köszvényes beteg nem igen fordul elő. Alma pálinka kúra köszvény, elhájasodás, vese és húgycső betegségeinél igen ajánlható. Egy ilyen alma pálinka kúránál 1-2 cent almapálinkát, vagy bizonyos mennyiségű almát fogyasztunk el. Rozskenyeret vagy kétszersültet ehetünk hozzá. Az almalé frissen üdítő és kiválasztást fokozó, láz, gyulladás, rekedség, álmatlanság, köszvény és emésztéskörüli zavar esetében. Ha az almalé gyomornyomást vagy hasmenést okozna, úgy azonnal abba kell hagyni a kúrát. A barricolt tölgyfa érlelés eredményeként párlatunkban felbukkan a megszokott alma aromák mellett a füstös, tanninos íz.