Köszöntés

Istenhozta virtuális oldalamon! Vegyen részt a valóságban is egy rendhagyó barangoláson a borok, a pálinkák, a likőrök világában! Minden pénteken este pálinka kóstolói tréninget tartok, várom a jelentkezéseket. Ha tetszett, amit itt látott, keressen fel e-mailban: willhar@citromail.hu, vagy telefonon: 06-70/3387-165 Immár a Facebookon is elérhetők vagyunk a https://www.facebook.com/Muthpince oldalon. Jelöljenek ismerősnek bátran.

2015. január 16., péntek

Otello Szőlő Natúr Törkölypálinka 2015.



783.



2015/0114









AQUAVINICUM



NATÚR




TÖRKÖLY








  Otello Szőlő


  üvegben érlelve
 Az időjárás továbbra is az évszakhoz képest enyhe, elviselhető. A múltkori hónak már nyoma sincs, elolvadt, viszont ennek következményeként áradás indult meg a Dunán. Abban a szerencsében van részem, hogy amikor a pálinkafőzdében dolgozom, akkor is közel vagyok a természethez, hiszen az éppen a Vén-Duna partján található. Volt emiatt ugyan már komolyabb kalandunk is, de azt sikerült átvészelnünk. Így aztán, amikor a főzde udvarából már látom a zavarosan kavargó vizet, akkor már van aggódni való. E kellemetlen múltbeli emlékek elűzésére, pedig a legjobb ellenszer a munka, amely ha leköti az ember figyelmét képes minden külső zavaró hatást figyelmen kívül hagyni. Forr a cefre az üstben, csurog az alszesz a napi tartályokba, ropog a tűz a tisztázó üst alatt, és gyufaszál vastagságban folyik a rendszer végén a pálinka. A hídon a víz miatt egyre több érdeklődő fordul meg, és ezek általában a főzdébe is bekukkantanak, hogy vajon mi folyik ott éppen. Jó magam is éppen egy törkölypálinka készítésével vagyok elfoglalva, amelynek alapanyaga egykor nemcsak Báta, de az egész magyar vidék egyik jellegzetes gyümölcse volt az otelló szőlő. Aztán, ahogy a fejlődés gyors vonata végig rohant hazánkon is, az Unió hatására, ezt a gyümölcsünket is száműzni kellett kertjeinkből. A direkttermők mértéktelen terjedését Magyarországon elsőként egy 1923-ban elfogadott törvénycikk segítségével próbálták korlátozni úgy, hogy tiltották az ide tartozó fajták vesszőinek a forgalomba hozatalát. 1929-ben a törvényalkotók tovább mentek, megtiltották az ide sorolható fajták telepítését is. Az 1938. évi, hegyközségekről, valamint szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról szóló törvény kimondta a „közvetlenül termő” amerikai, vagy hibrid fajták telepítésének, illetve felújításának a tilalmát. E törvény sajátossága az, hogy az Othellónak kegyelmet adott: felhasználását 10 százalékig engedélyezte vörösborok színének a javítására. Természetesen minden ilyen erőltetett parancs pont annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle az emberek, vagyis nem sokat. A vidék kis kertjeiben egy-egy tőke továbbra is megbújik ebből a fajtából, és készítünk belőle egy kis bort, egy kis pálinkát. A tiltó rendelkezések ellenére a fajta sok magyarországi és szlovákiai kertben megtalálható. Vajon mi e népszerűség titka? Miért ragaszkodnak hozzá még mindig oly sokan? Hát azért, mert egyszerű, és jó.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése