Sharon szilva

Herbarium Librum

Ébenfa félék Családja

Diospyros kaki

Sharon szilva

Mielőtt még bárki is megijedne attól, hogy vajon milyen gyermekkori élményeim vannak ezzel a gyümölccsel kapcsolatban, rögtön szeretném leszögezni, hogy két nappal ezelőtt még csak nem is hallottam róla. Annak ellenére, hogy nagyon sok gyümölcsöt ismerek, bizony férfiasan bevallom, hogy ezzel még tényleg nem találkoztam. A másik érdekessége a dolognak, hogy egy kereskedelmi üzlet polcán idehaza fedeztem fel, mint kínálatot, amely a mi szilváinkkal hívatott versenyezni. Származási helyének Spanyolországot tüntették fel. Persze azonnal vásároltam is belőle pár darabot, hogy meg tudjam kóstolni. A bolt pénztárosa jó pár percig értetlenkedett a gyümölcs láttám, mivel nem tudta beazonosítani. Valószínűleg nem sokat adhattak el belőle, hiszen az ára sem igazán mi félig Eu-s zsebeinknek való. Végül is úgy tudtam kifizetni a gyümölcsöt, hogy a pénztáros visszament az árupolcához és elhozta a kartonját. Ez tehát ennek a gyümölcsnek a legenda része, és el is határoztam, hogy ágyas vegyes gyümölcs párlatként kipróbálom, milyen ízeket tud, majd produkálni. Természetesen hazaérkezve neki álltam utána kutatni a neten annak, hogy mi is az, amit vásároltam. Mondanom sem kell, hogy meg is lepett az eredmény, hogy milyen közismert ez a gyümölcs, csupán az én tudástáramból hiányzott eddig. Nevét a Sharon- gyümölcs Izrael tengerparti síkságáról kapta, ezzel már el is árultam, hogy egy kóser gyümölcsről van szó. A sharonon kívül hívják még datolyaszilvának, hurmanak, égiszilvának, vagy a magyar nyelvben viccesen hangzó kakinak és kakiszilvának is. Az utóbbi két megnevezés a gyümölcs fajtájának nevéből származik, ugyanis a fajta neve Diospyros kaki. A Sharon- gyümölcs a kákiszilva izraeli nemesítése, annak tulajdonképpen „igénytelenebb” változata: alacsony, könnyen szüretelhető bokrokon terem, sem csersavat, sem magokat nem tartalmaz, és héjával együtt fogyasztható. Eredetileg a sharon Kelet-Ázsiából származik, Észak - Kínában, Dél - Koreában és Japánban is ősi kultúrnövénynek számít. Ma már szinte mindenütt termelik a mediterrán tájaktól egészen a szubtrópusokig. Kolumbiából, Brazíliából, Kaliforniából, Floridából, Franciaországból, Chiléből, Új- Zélandról, Peruból és Spanyolországból is importálják szerte a világon. Európába először a XVII. században került be. A kaki négy-nyolc méteres fákon terem, alakja hasonlít egy paradicsomhoz, körülbelül nyolc centiméter átmérőjűek a gyümölcsök, és zöld csészelevelek találhatóak ott, ahol a száron keresztül a fához csatlakozik. Héjának és húsának a színe a pirostól a narancssárgáig minden színárnyalatban pompázhat. Héja a paradicsoméhoz hasonlóan sima, a gyümölcshús pedig üvegesen átlátszó. Amikor pont jó, akkor viszont fantasztikus, zamatos, mézédes, leves, leginkább talán úgy lehetne jellemezni az ízét, hogy a sárgabarack, ringló és körte egyvelege. Ezzel szemben a Sharont, mint már említettem bokrokon termelik, nem fákon, hogy szüretelése sokkal könnyebb és kulturáltabb legyen. Éretlen állapotban igen magas a csersavtartalma. Igen alacsony a kalóriatartalma, hiszen száz gramm mindössze hetven kalóriát tartalmaz. A száz gramm körülbelül úgy tevődik össze, hogy tizennyolc gramm szénhidrát - ebből cukrok tizenkét gramm, elemi rost három és fél gramm -, zsír tizenkilenc gramm, amelyből telítették két gramm, fehérjéből pedig ötvennyolc grammot tartalmaz. A vitaminok közül  C-vitamint, kalciumot, vasat és nátriumot, és rengeteg béta-karotint is tartalmaz. E tulajdonságai miatt főként a hörghurut gyógyítására ajánlom. Magja megpörkölve kellemes aromájú kávépótló. Gyümölcsei tökéletesen beérnek, mert utóérőek, akkor fogyaszthatóak, amikor már teljesen megpuhultak. Az érett gyümölcs maximum 2 napig tárolható el hűtőben. A kaki héjastól, de a csészeleveleket eltávolítva, lefagyasztható. A lekvárkészítés mellett aszalással is tartósíthatjuk ezt a gyümölcsöt a téli hónapokra. Délkelet-Ázsiában a szétfőzött termések pépjét kis lepények formájában megszárítják. A csersavat tartalmazó bogyók elvesztik keserű ízüket, ha felfőzik, és éjszakára a főzővízben hagyják őket. Az éretlenül betakarított, exportra szánt termésnek többnyire megmarad összehúzó hatása, íze is gyengébb. A pörkölt mag kávépótló. Az éretlen termések cseranyagát bőrök kidolgozására használják. A megszárított terméskocsányból és csészéből készített főzet a kínai gyógyászatban nagyon becsült szer, köhögés és légzési nehézségek ellen. Világos mintázatú, alaptónusában fekete, kemény fájából Ázsiában faragványok és intarziás munkák készülnek. Mindezekből megismerhettünk egy valóban különleges és egyedi gyümölcsöt. Jó magam és a családom minden tagja is evett belőle, de természetesen az íz, amely a szánkban visszaköszönt nem volt igazán bármihez hasonlítható. Az általam vásárolt gyümölcsök talán kicsit még érhettek volna, bár pár napot én is hagytam útóérni. A belseje nem volt még elég leveses, és az édes íz is kicsit hiányzott belőle. Persze éppen ez a gyümölcs az, amely könnyen megtréfálhatja a fogyasztott, mert ha valaki nagyon mohó és kemény állapotban kóstolja meg, az kiábrándul belőle egy életre, pedig valóban vannak kellemes íz élményei. Egy kísérletet mindenképpen úgy gondolom, megér, és beilleszthető abba a sorozatba, amelyet az elmúlt télen kezdtem el a déli gyümölcsökkel, ágyasként. Ezt is felkockáztam apró darabokra, hogy minél nagyobb felületen találkozón az alappárlattal, és minél jobban kioldódjanak belőle az aroma és íz anyagok. Három hónapos ágyon érlelés után okosabbak leszünk és a párlatunk biztosan, ha ízében nem is, de színében biztosan megváltozik, sárgás árnyalatúra.