Naspolyás Alma Érlelt Gyümölcs Pálinka 2014.

501.

2014/0218

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

  Naspolyás Alma

  naspolyafával érlelve

 

 

 

 Az eső legalább reggelre elállt, de ettől még sokkal több jót nem nagyon lehetett elmondani erről a napról, amely mind hangulatában, mind történéseiben inkább csütörtökire hasonlított. Kicsit viccesen gondoltunk vissza a tegnapi napra, amikor is az Agrárkamara élelmiszeripari osztályának alakuló ülésére mentünk, és bizony a több száz regisztrált tag helyett heten - nyolcan lehettünk a teremben. Érdekes módon 25 év telt el lassan a rendszerváltás óta, de az agráriumból élők képtelenek voltak maguknak egy hathatós érdek képviseletet összerakni. Mi pálinkások is csak ketten voltunk a Brill Pálinkaházzal karöltve. Visszatérve a tegnap elkezdet ital családunk második tagjához, amely az érlelt kategóriából kerül ki. Különleges növény, amely minden bizonnyal Közép-Ázsiából, a Kaukázus lejtőiről származik, a Fekete-tenger part vidékén még vadon növő példányai is megtalálhatóak. Hazánkba úgy vélik, hogy olasz közvetítéssel került, és innen északabbra lévő országokban nemigen terem meg. Rómában a makedón háború után honosodott meg. A természettudós Plinius nevezte el Mespilusnak. A kontinensen minden bizonnyal a római légiók terjesztették el. A katonák a sokáig eltartható gyümölcsöt vitték magukkal a provinciákba, vonulásuk mentén – szándékosan vagy merő véletlenségből – naspolyafácskák sarjadtak ki a földből. Arra nézve sajnos nincs adatunk, hogy hazánkban mikor honosodhatott meg. Mindenestre egy 1410-es magyar szójegyzék már említi. Lehet, hogy a római légiók hagyatéka volt, de lehet, hogy csak jóval később került a Kárpát-medencébe. 50 évvel ezelőtt a naspolya még olyannyira ismert volt egész Európában, hogy a régi kertészetről szóló könyvekben még őshonos gyümölcsként szerepelt. Értékes tápanyagtartalma ellenére azonban mellőzött és ritkán fogyasztott gyümölcsünk. A naspolya kellemes, jellegzetes ízű, édes. Nagyobb mennyiségben tartalmaz értékes tápanyagokat, ezért különösen tápláló gyümölcs. Sok élelmi rost (pektin) található benne. Nyersen fogyasztva a héját le kell húzni és a gyümölcs húsát, a magokat nem, ki lehet kanalazni. Amennyiben a gyümölcshúst rövid ideig főzzük, tovább sűrűsödik, sült húsok mellé tálalható. Ebben az esetben értékes vastartalma jobban hasznosul a szervezetben. A kéreg főzetét a népi gyógyászatban vérzések csillapítására, a magvak főzetét, pedig vesekő elhajtására alkalmazták.

 

 

Nevezési lap a II. Ormánsági Pálinkaversenyre 2014.

Összesített nevezési lap

a

II. Ormánsági Pálinkaversenyre

Név: MUTH PÁLINKA ÉS BORPINCE

Cím: 7149 BÁTA, FŐ UTCA 36

Telefon: 06-70/3387-165

E-mail cím: willhar@citromail.hu

Nevezett pálinkák száma: 10 db

Versenypálinkák:

Nevezett pálinkák száma:	Fajtája (lehetőleg gyümölcsfajta megjelöléssel)	Nevező	Évjárata	Alkoholfok	Pálinka főzésének helye (pálinkafőzde neve, címe)
1.	Cacanska Lepotica Szilva	Heilmann-né Muth Erzsébet	2013.	44%	Sabeikow és Társa KFT.
2.	Arabitka Körte	Heilmann-né Muth Erzsébet	2013	44%	Sabeikow és Társa KFT.
3.	Pamuk Alma Ágyas Ópálinka	Muth Walter	2011	40%	Sabeikow és Társa KFT.
4.	Mézes Kajszibarack	Muthné Katona Mária	2013	42%	Sabeikow és Társa KFT
5.	Irsai Olivér Törköly	Muthné Katona Mária	2013	44%	Sabeikow és Társa KFT
6.	Fekete Szeder Almával Ágyas	Muth Walter	2011	40%	Sabeikow és Társa KFT
7.	Cabernet franc Borseprő	Muthné Katona Mária	2013	44%	Sabeikow és Társa KFT
8.	Olaszrizling Törköly Szőlővel Ágyas	Muthné Katona Mária	2013	40%	Sabeikow és Társa KFT
9.	Kékfrankos rozé Borseprő	Heilmann-né Muth Erzsébet	2013	44%	Sabeikow és Társa KFT
10.	Akáccal Érlelt Erdei Faeper	Muthné Katona Mária	2013	42%	Sabeikow és Társa KFT

Beküldési határidő: 2014. február 19.

Dátum: Báta, 2014. február 17.

Muth József

………………………

Aláírás

Naspolyás Alma Natúr Gyümölcs Pálinka 2014.

500.

2014/0217

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

  Naspolyás Alma

  üvegben érlelve

Hát ismét elkezdődött egy újabb hét, vagyis hétfő van. A bajt tetézni még az eső is megérkezett ismét. Mindez azonban nem volt elég ahhoz, hogy a hangulatunkat elrontsa, hiszen egy elég szép jubileumhoz érkeztünk. Hat év alatt elkészítettük az ötszázadik italunkat, ami azt hiszen, hogy elég szép kerek számnak számít, és, ha úgy adódik, és kedvünk van, van miből válogatnunk, ha éppen valamit kóstolni szeretnénk. Nem csak fajta választékban széles a repertoárunk, hanem immár évjáratonként is tudunk változatosságot felmutatni, ami garantálja azt, hogy nem lehet unalmas egy-egy pálinkakóstoló. Érdekessége ennek a hivatásnak, hogy még ezek után is tudunk újat, újabbat felmutatni és felkutatni a kedves hallgatóknak, olvasóinknak. Így nem csak új hetet kezdtünk, hanem egy új párlat családot is szeretnék bemutatni, felvezetni a kedves érdeklődőknek. Mielőtt elárulnám, hogy milyen gyümölcsből készült pálinka következik még elmondanám, hogy igyekeztem körüljárni a témát és az ország pálinkapalettáját átnézve sem találtam ilyen pálinkát. Ennek nyilvánvalóan azért több oka is van. Egyrészt olyan gyümölcsről van szó, amely eléggé feledésbe merült hazánkban, másrészt olyan gyümölcsről, amely sem illataiban, sem zamataiban nem túl karakteres, vagyis senki nem erőlködött azzal, hogy ebből italt készítsen. Talán ezen okot is figyelembe véve nekem is meg kellett volna fontolnom a létrehozását, de úgy gondoltam, hogy a sikertelenség, a kudarc éppen olyan fontos, mint a siker, és ezt ne én döntsem el, hanem döntsék el azok, akik megkóstolják ezt. Most már elárulhatom, hogy a közönséges naspolyáról van szó. Ez a gyümölcs az almafélék családjába tartózik, de különleges formája, íz világa különcé teszi még a rokonai körében is. Ráadásként talán az utolsó gyümölcs, amely beérik kertjeinkben. A fa maga látványra is szép, főleg mikor csüngenek rajta a gyümölcsei, egy kedves bajai barátom fájáról cefréztem le a gyümölcsöket, amelynek feldolgozása azért nem hagyományos módszerekkel történik meg. A naspolya különösen gazdag vitaminokban, még az almánál is több C-vitamint tartalmaz. Ezen kívül, pedig magas a szénhidrát és a pektin tartalma is. A pektinnek főleg a vér koleszterinszintjének csökkentésében van nagyon fontos szerepe. Ráadásul a pektin a bélbe kerülve védőréteget alkot a nyálkahártyán, így a különböző bélrendszeri problémákon is segíthet. Ezek megelőzésére bátran merem ajánlani.

Közönséges Naspolya

Herbarium Librum

Almatermésűek

Rózsafélék családja

Mespilus germanica

Közönséges Naspolya

A téli hónapok értékes növénye, mert gyümölcsének igen magas a C-vitamin tartalma, érésének idején más hazai gyümölcs már ritkán található. Különleges növény, amely minden bizonnyal Közép-Ázsiából, a Kaukázus lejtőiről származik, a Fekete-tenger part vidékén még vadon növő példányai is megtalálhatóak. Hazánkba úgy vélik, hogy olasz közvetítéssel került, és innen északabbra lévő országokban nemigen terem meg. Rómában a makedón háború után honosodott meg. A természettudós Plinius nevezte el Mespilusnak. A kontinensen minden bizonnyal a római légiók terjesztették el. A katonák a sokáig eltartható gyümölcsöt vitték magukkal a provinciákba, vonulásuk mentén – szándékosan vagy merő véletlenségből – naspolyafácskák sarjadtak ki a földből. Arra nézve sajnos nincs adatunk, hogy hazánkban mikor honosodhatott meg. Mindenestre egy 1410-es magyar szójegyzék már említi. Lehet, hogy a római légiók hagyatéka volt, de lehet, hogy csak jóval később került a Kárpát-medencébe. 50 évvel ezelőtt a naspolya még olyannyira ismert volt egész Európában, hogy a régi kertészetről szóló könyvekben még őshonos gyümölcsként szerepelt. Hogy honnan származik a neve? Minden valószínűség szerint a latin mespila szóból, illetve annak elolaszosodott nespula változatából. A Schlágli-magyar szójegyzék (1400-1410) 1553. tétele is nespula néven említi. Számos népies neve közül a leggyakoribb a lasponya és a miszpolya. A királyi konyhák különlegességnek tartották, a szarvasgombával, kaviárral emelték egy rangra. Német vendégeimtől gyakran kérdezem, hogy ismerik-e a "mispel"-t, de többnyire tagadó választ kapok tőlük. Ezek után nehéz volna megnyugtató választ adni arra, hogy a jó öreg Linné Károly miért adta a naspolyának a "germanica" speciest. Lippai János, a Posoni kert-ben erről így ír: "A noszpolyafa gyümölcseit, minek előtte meglágyul, akkor szedik: de jobb, ha a fáján hagyják, hogy egyszer vagy kétszer megcsípje a dér, s édesebb leszen. Ha elébb leszedik, s szalmára rakják, úgy is meglágyul, és akkor eszik őtet nyersen, mert főve nem láttam". Majd így folytatja Lippai János 1667-ben a pozsonyi kert tapasztalatai alapján más gyümölcsök mellett a nyospola szedését, tárolását, érlelését is részletesen leírja. Tiszta időben, déltájban történő szedését, öt napig sós vízben áztatását, majd félig főtt mustba vagy mézbe tételét ajánlja. Végül megjegyzi, hogy szalmán is megérik. A még savanyú gyümölcs megsütve vagy borban vetkezi le savanyúságát. Magyarországon az első írásban történő említése az egyéb gyümölcs nemek kategóriában 1812-ből származik. Legismertebb fajtái a Nottingham, Holland, és a Házi naspolya, de ezek napjainkban már nem ismertek, a gyakorlatban ugyanis nem tesznek különbséget a fajták között. Manapság fellelhető fajtái: Early Red, Pineapple, Premier, Grossa De Sicilia, Eulalia. Egyéb fajtái: Metz, Boom en Vrucht, Bredase Reus, Macrocarpa, Nottingham Neu, Royal, Westerveld, Dunkelsteiner Wald, Eschenauer Halbkugel, Puch-Weingarten, Rossatz, Schönbrunner Riesenmispel, St. Michael Kirche. 4-6 méter, ritkán 10 méter magas, kis termetű fa vagy tőről elágazó ágas bokor. Lombhullató. Koronája általában széles és alacsony, kevés, de erős, oldalra tartó, vörösesbarna vagy barna ággal. A korona, később ellaposodik. A kéreg kezdetben sima, szürkésbarna, később mélyen repedezett, szögletes lapokban lepattogzó; a leváló kéreg helyén vörös vagy sárga foltok maradnak. Erős hajtásait kezdetben sűrű fehér szőr borítja, később tövisek jelenhetnek meg rajtuk. Szórt állású levelei ágon ülők, alig nyelesek. Alakjuk hosszú-tojásdad vagy lándzsás, bőrszerűek. A rövid hegyes csúcsban végződő levél az alapnál lekerekített, ép, vagy finoman fogazott, a mélyen besüllyedt levélerek miatt hullámos. Színén halvány sötétzöld, fonákján világosabb színű, nemezesen szőrös. Május közepén nyíló virágai egyesével, néha párosával helyezkednek el, rövid nyélen, 5 fehér sziromlevéllel és a környező fiatal levelekkel közrefogva. Rengeteg porzólevele van, portoka sötétvörös. Öntermékeny. A 2–3 cm hosszú, kemény almatermés a vacokból fejlődik, jellemző rá a besüllyedt csúcs körül koronaszerűen kiálló öt csészelevél-maradvány. Gyümölcse nagyon mutatós, szabályos körte alakú. Hosszúsága (40-45 mm) nagyobb, mint a szélessége. Tömege közepes (22-30 g). A termés halványan barnászöld, majd megbarnul, csak az erős fagy puhítja ehetőre. Magjai kemények. Melegigényes, ezért hazánktól északabbra már nem fordul elő. A naspolya talajtípusokban nem válogat, de a tápdús, nyirkos talajt jobban szereti. Sovány, száraz területen feltétlenül öntözni kell. Melegkedvelő, a napos helyet kedveli, de félárnyékos helyen is megél. A téli hideget jól viseli. Virágai későn nyílnak, ezért a tavaszi fagyok ritkán károsítják. Gyökerei nem hatolnak mélyre. Öntermékeny virágai miatt egymagában is ültethető. A magról kelt, sarjból fejlődött csemete általában tövises, és kisméretű gyümölcsöt terem, ezért érdemesebb inkább oltványt ültetni. Az oltvány alanya galagonya, vagy valamilyen almaféle. A naspolya nem igényel sok gondoskodást, rendszeresen terem. Magas csersav tartalma a kártevőktől, és a betegségektől megóvja. Termőrügyei a vesszők csúcsán állnak, ezért a vesszőit nem szabad metszeni. Idősebb korában lombfakadás előtt ágai ritkíthatóak, de csak tőből vághatóak ki az ágai. A naspolyát október végén, november elején kell szüretelni. Nedvességtől védve egy rétegben kell kiteríteni, hogy megérjen. A fagy nem tesz kárt benne. A naspolya gyümölcse utóérő, vagyis a fáról leszedve frissen nem fogyasztható. Ha a fáján hagyják, hogy egyszer vagy kétszer megcsípje a dér, akkor édesebb lesz. Előbb leszedve meglágyul, és akkor nyersen meg lehet enni. Decemberre a gyümölcsök lassan megpuhulnak, és kicsit megsötétednek. Karácsony táján válik élvezhetővé, amikor már kicsi a gyümölcsválaszték, akár a karácsonyfára is felkerülhet dísznek. Értékes tápanyagtartalma ellenére azonban mellőzött és ritkán fogyasztott gyümölcsünk. A naspolya kellemes, jellegzetes ízű, édes. Nagyobb mennyiségben tartalmaz értékes tápanyagokat, ezért különösen tápláló gyümölcs. Sok élelmi rost (pektin) található benne. Jelentős mennyiségben tartalmaz A-vitaminból 6 mcg-t, C- vitaminból 12 mg-ot, és B1-vitaminból 65 mcg-t, B2-vitaminból 150 mcg-t, B6-vitaminból 85 mcg-t, E-vitaminból 110 mcg-t, karotinból 210 mcg-t, Niacinből 600 mcg-t, Folsavból 43 mcg-t. Az ásványi anyagok közül kiemelhető foszfor 45 mg, kálcium 49 mg, kálium 231 mg, magnézium 11 mg, nátrium 2 mg, cink 520 mcg, mangán 500 mcg, vas 500 mcg, és réztartalma 520 mcg. Egy átlagos család számára elegendő is egy bokor termése annál is inkább, mert egy kifejlett, egészséges naspolyabokor 40-50 kg gyümölcsöt képes teremni. Nyersen fogyasztva a héját le kell húzni és a gyümölcs húsát, a magokat nem, ki lehet kanalazni. Amennyiben a gyümölcshúst rövid ideig főzzük, tovább sűrűsödik, sült húsok mellé tálalható. Ebben az esetben értékes vastartalma jobban hasznosul a szervezetben. A naspolya igen tápláló gyümölcs, így lekvárt is lehet főzni belőle. Már pedig ha lekvárt lehet belőle főzni, akkor nyilvánvalóan pálinkát is. A gyümölcshúsnak lekvárszerű az illata, és édes — savanyú, borra emlékeztető íze van. Fája nagyon szívós, az esztergályos- és az asztalosiparban megkülönböztetett értéke van. A faszobrászok is sokra értékelik. A bokor kérge és a levelei is jelentős mennyiségű csersavat tartalmaznak, ezért régebben cserzésre használták. A kéreg főzetét a népi gyógyászatban vérzések csillapítására, a magvak főzetét, pedig vesekő elhajtására alkalmazták. A naspolyafa terméséből és leveléből előállított készítmények a szájüreg és a garat gyulladásainak csökkentésére használhatók. Bélbetegségek kezelésében is szerepet kapott. Erősíti a csontot. Vashiány esetén is ajánlott fogyasztása! Antioxidáns tartalmánál fogva serkenti természetes védekező rendszerünket. Élelmi rostjai lassítják a szénhidrátok emésztését és felszívódását; tehát mérsékelik a vércukorszint étkezést követő hirtelen emelkedését. Az érett naspolyát lehetőleg aznap dolgozzuk fel, illetve fogyasszuk el. Hűtőszekrényben legfeljebb 1-2 napig tárolható. Számos kozmetikum alapanyagául szolgál, úgy hogy szépítőszereimbe is becsempészem, tekintettel ránctalanító, és vízmegkötő képességére.

Vörös Bikavér Érlelt Borseprő 2014.

499.

2014/0216

AQUAVINICUM

ÉRLELT

BORSEPRŐ

  Vörös Bikavér

  diófával érlelve

 

 

 

 Egyes régi népi hiedelmek úgy tartják, hogy ezen a napon mivel a megfigyelések szerint gyakran esett a hó, ezt mondogatták: „Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt”, vagy „Julianna megrázta a dunnáját. Ha ezen a napon hó esett, a Drávaszögben azt mondogatják: „Bolondoznak a Julisok”. Azonban régi eleink azt is megfigyelték, hogy általában Julianna-naptól az idő melegebbre fordulása volt várható. Nos idén ez utóbbi változat tűnik megvalósulónak, hiszen tizenhét fokos is mérhettünk, ami nem tipikusan hóesésre hajlamos idő. Meg is látogattam ismét a gyümölcsfáimat, ahol láthatóan a korai cseresznyék már beduzzadt rügyekkel várják a tavasz eljöttét. A gyümölcsösöm éke, nevezhetném úgyis, hogy királya a diófa. De ezt nem csak én gondolom így, hanem Szentiványi Péter is, aki ezt írja: "A diófa szinte az egész növényvilágban egyedülálló növény." Most talán sokan kérdezik, hogy vajon, hogy kerül ide a diófa? Hát úgy, hogy a vörös bikavér borseprő párlatomnak a második részét ezúttal diófával kezdtem el érlelni. Egyedülálló a koronaszerkezetének kialakítása, a más növényekre káros vegyszertermelése és kiválasztása, valamint szaporodásbiológiája, a virágzás jellegzetessége. A diófa uralkodni kíván környezetén. Túlnőni, beárnyékolni, elpusztítani a vetélytársakat a tápanyagért és a vízért folyó küzdelemben. A diófa "királyi" jelzője nem véletlen. A diófát ismerő más népek körében is kialakult ez az elnevezés. Nagy teret foglal el. Lombja hatalmas, sűrű, a diófa a környezetének meghatározó egyénisége. Ugyanakkor, a lomb sűrűsége, sötétsége miatt csak a korona külső, megvilágított rész, kupolája terem. Királyi tulajdonságokat mutat szaporodásbiológiája is. Királyi módon szabályozza utódainak számát. Ha egy területen túl sok diófa nőtt, a túlporzás miatt a nővirágok nem hoznak termést, utódot. A diófa sűrű lombjának árnyékhatása és a fa vegyszerkibocsátása saját, magról kelt csemetéit is pusztítja, ha azok túl közel nőnek a diófához. Paracelsus, a középkor egyik legnagyobb tudósa így kezdi a diófa jellemzését: "A diófa olyan, mint egy ember." Érdekes módon fája nem bocsát ki komolyabb színanyagot, de érdekes aromái, nedvei beolvadva a párlatunkba a háttérben szépen megnemesítik italunkat. A fa öngyógyító hatása remélhetőleg ránk is átragad fogyasztva ezt az italt.