501.
2014/0218
AQUAVINICUM
ÉRLELT
GYÜMÖLCS
Naspolyás Alma
naspolyafával érlelve
Az eső legalább reggelre elállt, de ettől még
sokkal több jót nem nagyon lehetett elmondani erről a napról, amely mind
hangulatában, mind történéseiben inkább csütörtökire hasonlított. Kicsit
viccesen gondoltunk vissza a tegnapi napra, amikor is az Agrárkamara
élelmiszeripari osztályának alakuló ülésére mentünk, és bizony a több száz
regisztrált tag helyett heten - nyolcan lehettünk a teremben. Érdekes módon 25
év telt el lassan a rendszerváltás óta, de az agráriumból élők képtelenek
voltak maguknak egy hathatós érdek képviseletet összerakni. Mi pálinkások is
csak ketten voltunk a Brill Pálinkaházzal karöltve. Visszatérve a tegnap
elkezdet ital családunk második tagjához, amely az érlelt kategóriából kerül
ki. Különleges növény, amely minden bizonnyal
Közép-Ázsiából, a Kaukázus lejtőiről származik, a Fekete-tenger part vidékén
még vadon növő példányai is megtalálhatóak. Hazánkba úgy vélik, hogy olasz
közvetítéssel került, és innen északabbra lévő országokban nemigen terem meg.
Rómában a makedón háború után honosodott meg. A természettudós Plinius nevezte
el Mespilusnak. A kontinensen minden bizonnyal a római légiók terjesztették el.
A katonák a sokáig eltartható gyümölcsöt vitték magukkal a provinciákba,
vonulásuk mentén – szándékosan vagy merő véletlenségből – naspolyafácskák
sarjadtak ki a földből. Arra nézve sajnos nincs adatunk, hogy hazánkban mikor
honosodhatott meg. Mindenestre egy 1410-es magyar szójegyzék már említi. Lehet,
hogy a római légiók hagyatéka volt, de lehet, hogy csak jóval később került a
Kárpát-medencébe. 50 évvel ezelőtt a naspolya még olyannyira ismert volt egész
Európában, hogy a régi kertészetről szóló könyvekben még őshonos gyümölcsként
szerepelt. Értékes tápanyagtartalma ellenére azonban mellőzött és ritkán
fogyasztott gyümölcsünk. A naspolya kellemes, jellegzetes ízű, édes. Nagyobb
mennyiségben tartalmaz értékes tápanyagokat, ezért különösen tápláló gyümölcs.
Sok élelmi rost (pektin) található benne. Nyersen fogyasztva a héját le kell
húzni és a gyümölcs húsát, a magokat nem, ki lehet kanalazni. Amennyiben a
gyümölcshúst rövid ideig főzzük, tovább sűrűsödik, sült húsok mellé tálalható.
Ebben az esetben értékes vastartalma jobban hasznosul a szervezetben. A kéreg
főzetét a népi gyógyászatban vérzések csillapítására, a magvak főzetét, pedig
vesekő elhajtására alkalmazták.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése