Kékfrankos Erdei Kökény Natúr Gyümölcs Pálinka 2014.

481.

2014/0129

AQUAVINICUM

NATÚR

VADGYÜMÖLCS

  Kékfrankos Erdei kökény

  üvegben érlelve

 

 

 

 Újabb havazás érkezett, és egyébként is gyászos nap, hiszen ma temettük el körzeti orvosunkat Lehel Pétert. Így aztán a ma elkészített párlatunkat kicsit neki is ajánlom, az ő emlékére. Ha az elmúlt napokban bemutatott italokat figyeljük, akkor a minta alapján most az ágyas kökénypárlat következne, de ehelyett én visszaléptem az elejére és ismét egy natúr kökény pálinkával kezdeném el. Csakhogy így kérdezhetnék mi ebben a pláne. A válasz egyszerű. Annyi kökény azért most nem sikerült beszereznem, hogy tisztán nagy mennyiséget készítsek, ezért egy részéből tiszta italt készítettem a másik részét, pedig kétfelé osztottam. Felbuzdulva a tavaly jól sikerült mustos kökényem sikerén az egyik részt ismét fehér szőlővel házasítottam, de most először a másik részt vörös szőlővel raktam össze, hogy ettől még különlegesebb legyen. Most a vörös szőlővel házasított kökény bemutatását fogom megejteni. Elsőként nyilván kicsit meg kell magyarázni azt is, hogy miként kapcsolódik a kökény és a vörös szőlő. Úgy-e elég ha csak rápillantunk a két növénynek a bogyóira és rögtön felismerjük a közös vonást a színüket. Éppen ezért a kékfrankos szőlőt alkalmaztam a házasítás céljára, egyébként is ennek az ültetvénynek a terasz szélén szedtem a kökényt magát is. A házasítás aránya 80 kg kékfrankos és 120 kg kökény. Az eredmény kipróbálható, és az érlelés után választ is kapunk arra, hogy jól találtuk-e el. Az már a cefrézés során is kiderült, hogy a cefre színe vérpirosra alakult. A kékfrankos későn szedett, böngészet szőlő, alacsony savtartalommal, de annál magasabb cukortartalommal. A szőlő hatására kevesebb vizet kellett a cefréhez tennem, és az eldolgozása is sokkal könnyedébben ment, arról már nem is beszélve, hogy az erjedés is sokkal intenzívebben folyt le. Úgy véltem, hogy fontos a kékfrankos kései szedése, mert egyébként nagyon karakteres szőlő mustja túlságosan eluralná a kökény illat és zamat anyagait, amit persze nem akartam. A desztillálás során nagyon gyorsan kiderült, hogy a szőlőtől igen magas lett a cefre alkoholtartalma, ami természetesen a szándékunk is volt. Illat alapján talán az arányt is sikerült eltalálni, de azért az jellegzetesen vörösboros háttér illatokkal rendelkezik. A kék szín hatására magas antioxidáns tartalmat sikerült elérnünk, amely hatékony védelem az emberi szervezet számára.

 

 

Erdei Kökény Érlelt Gyümölcs Pálinka 2014.

480.

2014/0128

AQUAVINICUM

ÉRLELT

VADGYÜMÖLCS

  Erdei kökény

  kökényfával érlelve

 

 

 

 Mindig nagyon izgalmas, amikor egy vadgyümölcsből készül párlat, és nincs ez másként a kökény esetében sem. Sajnálatos módon méltatlanul mellőzött gyümölcsről van szó, amelyről mindig nagyon szívesen beszélek. A kökény Európában, így hazánkban is őshonos lombhullató bokor, vagy kisebb fa, melyet mindenki leginkább tavasszal színpompás virágjáról, vagy késő őszre beérő, fanyar, de ehető terméséről, és rendkívül tüskés ágairól ismer. Ez az ágas-bogas, szabálytalan növekedésű növény természetes élőhelyén leginkább erdők szélén, napos hegyoldalakon, ritkásabb cserjésekben él. Ránézésre nem is gondolnánk, hogy sokoldalúan felhasználható növény, melynek fáját például szívesen használták fűtésre sok-sok évszázaddal ezelőtt, mivel lassan égett és jó fűtőértékkel rendelkezett. Persze nem csak elégették régen ezt a fát, hanem például seprűt is kötöttek belőle előszeretettel. Továbbá a faragok is szívesen használják alapanyagul, amelyből a régi időkben a pipaszárát, a csutorát faragták a kökényfájából. Ebből is következik, hogy fája apróbb tárgyaknak feldolgozható, vékony hajtásából sétavessző lesz. Sövénynek azonban nem ajánlatos, mert sok bogár él rajta, amely a szilvafának is ártalmas. Méliusz Juhász Péter 1578-ban megjelent Herbáriumában gyógyító hatásáról ír: „... az kökényfa gyümölcsét mézben lictariom (a lekvár régi neve) módra csináld, főzd. Vérhast, hasfolyást megállít." Annak, aki nem annyira bátor a kökényt lehetősége van beszerezni, mert a piacokon érdemes keresni vagy a bátrabbak akár vadon is szedhetik. Macerás, mert a kökény közepén viszonylag nagy mag van, amitől meg kell szabadulni és a kökény egyáltalán nem magvaváló természet, ragaszkodik a magjához. Ezt leginkább kézzel lehet eltávolítani, mert a nyomóeszközökön fent marad a finom héj is. A most bemutatott pálinka az érlelt kategóriába tartózik és ezúttal nem szilvafával érleltem, hanem a saját kökényfájával, remélve, hogy így még inkább megközelíthetjük a legtökéletesebb kökénypárlatot ízében, valamint színében is. Fogyasztását húsokhoz, vadakhoz ajánlom kiváló kísérőként, de jól működik olyan markáns fűszerekkel, mint a bors vagy a kardamom, és a mák, a fehér csokoládé, a vanília és a különböző citrusok is jól illenek hozzá. Vese tisztításra ajánlanám.

 

 

Erdei Kökény Natúr Vadgyümölcs Pálinka 2014.

479.

2014/0127

AQUAVINICUM

NATÚR

VADGYÜMÖLCS

  Erdei kökény

üvegben érlelve

Az elmúlt napokban megkezdett sorozatomat szeretném folytatni ma is egy másik vadgyümölcs pálinka családdal. Ennek az a különlegessége, hogy gyakorlatilag pincészetünknek a tavalyi évben a legsikeresebb terméke lett. De nemcsak a saját termékünk miatt fontos ez a vadgyümölcs család, hanem azért is, mert ezzel kapcsolatban szinte az egész országban szaktanácsadással élek. E blogunkban a legtöbb megtekintést már több, mint egy éve ezzel a pálinkával kapcsolatos írásaink kapják. Talán szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy e tekintetben igazi szaktekintélynek számítunk. Ezekből a gondolatokból már nyilvánvalóan sejtik, akik rendszeresen olvasnak, hogy nem más vadgyümölcsről van szó, mint az erdei kökényről. A szőlőt járva szinte elkerülni sem tudom, hogy napi kapcsolatba ne kerüljek vele. Tavasszal gyönyörű virágzása, ősszel és télen, pedig kéklő bogyói vonzzák a tekintetet. Persze nemcsak az emberek, hanem az apró énekesmadarak is kedvelik, hiszen szívesen építik fészküket a tövises vesszők közé, termése a téli időszakban táplálékot nyújt az erdei apróvadaknak. Népi elnevezése abból fakad, hogy a kökény, vagy a galagonya tövises ágait fakeretbe, fanyüstbe fogva, igásállatokkal vontatva boronáláshoz használják. Az Alföld déli és középső részén még a XIX. Században is használták a tövisboronát magtakarásra, talajporhanyításra. Az aszalt gyümölcsök, közöttük a gyűjtött vadgyümölcsök, így a kökény is fontos szerepet töltöttek be egykor a népi táplálkozásban, főként a böjti időszakban. A XVII. Században, Apaffy Mihály erdélyi fejedelem uralkodása alatt a kincstári kimutatás tanúsága szerint annyira megbecsült volt, hogy dézsmát is szedtek az aszalt kökényből. Természetesen nemcsak finomsága miatt kedvelték az urak, hanem amiatt is, hogy ők azért nem álltak neki kézzel szedni. A kökény latin nevén Prunus spinosa apró szilvára hasonlít, tömör, lilászöld húsa lédús, savas, kicsit fanyar, de rendkívül izgalmas ízű. Sajnos a gyümölcs méretéhez képest viszonylag nagy magja is van. A csipkebogyóhoz és a somhoz hasonlóan csak akkor fogyasztható, ha megcsípte a dér, ezután sokkal édesebb és puhább lesz a gyümölcs húsa. Magas vas és C-vitamin tartalma miatt közkedvelt. Enyhe hashajtó tartalma miatt ajánlom most főként a hölgyeknek.

V. Ongai Pálinkaverseny összesített eredménye

1030 minta az V. Ongai Pálinkaversenyen!

Az Ongai Kulturális Egyesület által szervezett V. Ongai Pálinkaversenyre 332 nevezőtőlösszesen 1030 nevezett pálinka és párlat érkezett Magyarország egész területéről, illetve Szlovákiából és Romániából. A lebírált párlatok, pálinkák száma 1024.

A nevezett pálinkák helyileg 126 településről érkeztek, 112 különböző főzdébenkerültek kifőzésre. A 24 fős nemzetközi zsűri döntése alapján arany oklevelet kapott123 (11,9%), ezüst oklevelet 227 22,1%), míg bronz oklevelet 255 (24,6%) pálinka és párlat. 27 champion, azaz nagyaranyérem került kiosztásra. A nem érmes minták száma426 (41,4%).

A nevezett mintákból 676 (65,7%) volt bérfőzetők, 254 (24,6%) kereskedelmi főzdék, illetve 100 db (9,7%) magánfőzők által nevezett pálinka vagy párlat.

A verseny abszolút győztes pálinkája Pucsok Sándor 50 fokos, kisüsti Debreceni muskotály szilva pálinkája lett.

Galagonyás Alma Ágyas Gyümölcs Párlat 2014.

478.

2014/0126

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

 

  Galagonyás Alma

  üvegben érlelve

 

 

 

 A vasárnap, mindig más nap, mint a többi, ez valóban a pihenés, és a család napja. Délelőtt együtt szentmisén, majd közösen főzőcskézés, és ebéd, amelyen ma éppen kicsit késve, de anyósom 70. születésnapját ünnepeltük. A munkatársaim egész nap hívogattak remélve, hogy nem utaztunk el Lillafüredre ilyen időben. Hát nem tettük meg, bár kicsit bánom, hiszen az elért eredmény megünneplése indokolta volna az ott létet. Itt ugyanis az aranyérmesek közös fotója később falinaptárokon is megjelenik. Ezúttal is a nyolc nevezett pálinkából 5 érmet kapott, ami jó eredménynek számít, úgy gondolom. E kis kitérő után aztán térjünk rá a mai nap elkészített különlegességünkre. Mindig is szerettem a szőlőbe járni, ott dolgozni a természettel összhangban. De az is előnye ennek, hogy vadgyümölcsökhöz is így hozzájuthatok könnyebben. A tegnapi aszalt füge párlat után, ma egy galagonya ágyas párlatot készítettem el. Természetesen ebben az esetben is csak az ágyazás a galagonya, az alappárlat almapálinka, amely erre a célra kiválóan alkalmas. Ennek ellenére senki ne gondolja, hogy ez csak úgy megy, hogy beledobálom a galagonyát és hagyom érni együtt a két alkotóelemet. Tudni kell, hogy már maga a szedés sem egyszerű feladat a bokrot védelmező tüskék miatt, bár így január végén már könnyen megadja magát a gyümölcsfa, hiszen normál esetben ilyenkor már gyümölcs sem lenne a bokron. Idén azonban az időjárás eddig kedvezett ennek. Meg is kóstoltam a galagonyát és az valóban nagyon édes már. A leszedett bogyókat alaposan megmostam, majd megszárítottam és utána a sérült, illetve a bogyók alján található virágmaradványt eltávolítottam. Mindez elég macerás munka, de a magokat benne hagyom. A növényi drog tartalmaz flavonoidokat (vitexint, hiperozidot, rutint), aminszármazékokat (feniletilamint, tiramint), proantocianidokat és triterpéneket. Ennek köszönhetően a galagonyát a "szív gyógynövényének" is nevezik, mert bizonyítottan jó szíverősítő és szívnyugtató. Jótékony hatással van a fáradt, túlterhelt, stresszben élő szívre, javítja a szívizomsejtek aktivitását, serkenti a szívizom vérellátását. Teakeveréke értágító és vérnyomáscsökkentő hatású, fogyasztása javallt koszorúér-betegségek esetén. Segít a vérkeringési problémák enyhítésében, visszaszorítja az érelmeszesedés kialakulását. Szívesen ajánlom ezt az italt figyelmükbe.

 

Fügés Alma Ágyas Gyümölcs Párlat 2014.

477.

2014/0125

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

 

  Fügés Alma

  üvegben érlelve

 

 

 

 Az időjárás gyakran keresztül hozza emberi számításainkat, így aztán a tegnap estére betervezett pálinkakóstolót is kénytelenek voltunk elhalasztani, ahogy a mai utazást Lillafüredre, az V. Ongai Pálinkaverseny díjkiosztójára a Palotaszállóba. Ráadásként a tegnapi nap folyamán 48 éves korában elhunyt a háziorvos barátom, aki éppen függőben lévő kezelésemet is végezte. Arról meg már nem is beszélek, hogy a délelőtt szinte egészében arra ment rá, hogy havat lapátoltam az udvarban. A délutánt aztán ennek emlékére különleges ágyas párlat elkészítésére szántam. Mintegy két évvel ezelőtt, de az is lehet, hogy immár három éve egy ilyen párlattal óriási sikert értem el, azóta valahogyan még sem készítettem el belőle a következő évjáratokat. Most már nem csigázom tovább a kíváncsiságukat, hanem elmondom, hogy ez a párlat az aszalt fügével ágyas alma párlat. A fügével kapcsolatban érdemes néhány dolgot megemlíteni, amit esetleg nem mindenki tud. A fügének több száz alfaja létezik. Tényleg nem gyümölcs- valójában virág! Egyetlen fügének látszó gyümölcsben közel 1500 apró virág van, majd apró termésekké válnak. A fügét egy aprórovar, a fügedarázs termékenyíti meg, ugyanis a növény a darázs nélkül erre maga nem volna képes. A növényben ugyanis együtt van jelen a bibe és a porzó is, de mivel a a bibe hamarabb érik, mint a porzó kibocsátaná a pollent, a növény nem lenne életképes. Kleopátra híresen imádta a fügét, mely széppé tette bőrét. A mérges kígyó, ami halálra marta, szintén egy kosár finom egyiptomi fügében rejtőzött. A füge nagyon sok fontos növényi rostot tartalmaz, ami a bőr tisztulását erősen segíti. Mivel édes íze fokozza az endorfin kiválasztást, amellett, hogy nem hízik tőle az ember, vonzóbbá tesz. A füge állítólag csökkenti az izzadást, és édes illatúvá teszi a testet. A fügében található egy érdekes vegyület, a pszoralensz. Ettől nem csak egyenletesen s gyorsan barnulhatunk, hanem a pigmentációs hibákat okozó bőrbetegségeket is megelőzi. Egy szem fügében benne van a napi rostmennyiség szükséglet egyötöde, kb. 50 mg kalcium, 1,2 mg vas, és csak 60 kalória. Kleopátra tehát ezért esküdött a fügére! Én is csatlakoznék Kleopátrához, és csak javasolni tudom mindenkinek az ebből készült italt, amely az aszalásnak köszönhetően megőrizte minden pozitív tulajdonságát.  

 

V. Ongai Pálinkaversenyen 2014-ben elért eredményeink.

A

Muth Pálinka és Borpince

Összesített eredményei

Az

V. Ongai Regionális Pálinkaversenyen

2014.-ben.

1.

Királyleányka Szőlő Natúr Törkölypálinka 2013. – 18,6

Muthné Katona Mária

Bronzérem

6.

Irsai Olivér Szőlő Natúr Borpárlat 2013. – 18,4

Muthné Katona Mária

Aranyérem

7.

Jonagored Alma Érlelt Gyümölcs Pálinka 2013. – 18,3

Muth Walter

Nem nyert

2.

Cigány Meggy Fűszeres Ágyas Likőr 2013. – 18,2

Muth Walter

Nem nyert

4.

Van Cseresznye Ágyas Gyümölcs Párlat 2013. – 18,0

Muthné Katona Mária

Bronzérem

5.

Cserszegi fűszeres Szőlő Natúr Gyümölcs Pálinka 2013. – 17,9

Heilmann-né Muth Erzsébet

Ezüstérem

3.

Vörös Áfonya Almában Ágyas Gyümölcs Párlat 2013. – 17,8

Muthné Katona Mária

Bronzérem

8.

Császár Körte Natúr Gyümölcs Pálinka 2013. – 17,0

Heilmann-né Muth Erzsébet

Nem nyert