Köszöntés

Istenhozta virtuális oldalamon! Vegyen részt a valóságban is egy rendhagyó barangoláson a borok, a pálinkák, a likőrök világában! Minden pénteken este pálinka kóstolói tréninget tartok, várom a jelentkezéseket. Ha tetszett, amit itt látott, keressen fel e-mailban: willhar@citromail.hu, vagy telefonon: 06-70/3387-165 Immár a Facebookon is elérhetők vagyunk a https://www.facebook.com/Muthpince oldalon. Jelöljenek ismerősnek bátran.

2014. január 27., hétfő

Erdei Kökény Natúr Vadgyümölcs Pálinka 2014.



479.

2014/0127



AQUAVINICUM

NATÚR

VADGYÜMÖLCS



  Erdei kökény
üvegben érlelve





Az elmúlt napokban megkezdett sorozatomat szeretném folytatni ma is egy másik vadgyümölcs pálinka családdal. Ennek az a különlegessége, hogy gyakorlatilag pincészetünknek a tavalyi évben a legsikeresebb terméke lett. De nemcsak a saját termékünk miatt fontos ez a vadgyümölcs család, hanem azért is, mert ezzel kapcsolatban szinte az egész országban szaktanácsadással élek. E blogunkban a legtöbb megtekintést már több, mint egy éve ezzel a pálinkával kapcsolatos írásaink kapják. Talán szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy e tekintetben igazi szaktekintélynek számítunk. Ezekből a gondolatokból már nyilvánvalóan sejtik, akik rendszeresen olvasnak, hogy nem más vadgyümölcsről van szó, mint az erdei kökényről. A szőlőt járva szinte elkerülni sem tudom, hogy napi kapcsolatba ne kerüljek vele. Tavasszal gyönyörű virágzása, ősszel és télen, pedig kéklő bogyói vonzzák a tekintetet. Persze nemcsak az emberek, hanem az apró énekesmadarak is kedvelik, hiszen szívesen építik fészküket a tövises vesszők közé, termése a téli időszakban táplálékot nyújt az erdei apróvadaknak. Népi elnevezése abból fakad, hogy a kökény, vagy a galagonya tövises ágait fakeretbe, fanyüstbe fogva, igásállatokkal vontatva boronáláshoz használják. Az Alföld déli és középső részén még a XIX. Században is használták a tövisboronát magtakarásra, talajporhanyításra. Az aszalt gyümölcsök, közöttük a gyűjtött vadgyümölcsök, így a kökény is fontos szerepet töltöttek be egykor a népi táplálkozásban, főként a böjti időszakban. A XVII. Században, Apaffy Mihály erdélyi fejedelem uralkodása alatt a kincstári kimutatás tanúsága szerint annyira megbecsült volt, hogy dézsmát is szedtek az aszalt kökényből. Természetesen nemcsak finomsága miatt kedvelték az urak, hanem amiatt is, hogy ők azért nem álltak neki kézzel szedni. A kökény latin nevén Prunus spinosa apró szilvára hasonlít, tömör, lilászöld húsa lédús, savas, kicsit fanyar, de rendkívül izgalmas ízű. Sajnos a gyümölcs méretéhez képest viszonylag nagy magja is van. A csipkebogyóhoz és a somhoz hasonlóan csak akkor fogyasztható, ha megcsípte a dér, ezután sokkal édesebb és puhább lesz a gyümölcs húsa. Magas vas és C-vitamin tartalma miatt közkedvelt. Enyhe hashajtó tartalma miatt ajánlom most főként a hölgyeknek.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése