439.
2013/1218
AQUAVINICUM
ÁGYAS
GYÜMÖLCS
Piros Tramini Szőlő
üvegben érlelve
A mai nappal meg is érkeztünk a pálinka családnak a
harmadik tagjához. Ahhoz a tagjához, amely a legtitokzatosabb, amely a
legrejtelmesebb mind három közül. Az a gyümölcs, amelyet most a napokban
mutatunk be a kedves érdeklődőknek, rendkívüli módon kétarcú. Ebből még nem
lehet kitalálni, hogy a Tramini szőlőről van, pedig így van. De hogy mindjárt
meg is magyarázzam ennek a kettőségnek a miben létét, el kell árulnom, hogy,
mint szőlésznek a tramini kevésbé, míg a borászoknak, és a fogyasztóknak annál
nagyobb kedvence. Furcsa fajta a tramini, már a neve is félreértés. A manapság
traminiként emlegetett szőlőfajta tulajdonképpen a fűszeres vagy piros tramini,
az ősi tramininek egy muskotályos mutációja. Egyszer egy szakíró a következő
képen jellemezte ezt a fajtát: „A Tramini manapság a magyar borfogyasztók
félreértett fajtája, de írhatnám azt is, hogy egy meg nem értett zseni. Ahhoz a
helyzethez tudnám leginkább hasonlítani, amikor egy komoly előadáson a híres
professzor rózsaszín pólóban és kockás rövidnadrágban jelenik meg a pulpituson.
Ember legyen a talpán, aki vissza tudja fojtani a mosolyát. A traminivel pont
ez a helyzet. Hajlamosak vagyunk az első benyomás alapján ítéletet mondani
róla, holott ennél komolyabb figyelmet érdemelne.” Mind a gyümölcs maga, mind
bora, vagy éppen pálinkája erősen fajtajelleges, kissé muskotályos, fűszeres
zamatú, amelyben a rózsára emlékeztető illat, és ízjegyek dominálnak. Az ágyas érlelést
ezúttal nem saját gyümölcsével végeztem el, mert ez nem állt rendelkezésemre,
hanem szürkebarát aszalvánnyal tettem meg, amely külső megjelenésre is némiképp
hasonlít rá. A tramininek egyénisége, karaktere van, ráadásul nem is kicsi.
Hogy ezt az egyéniséget, bujaságot és feltárulkozó, már-már orrba vágó
harsányságot valaki szereti-e vagy sem, az megint csak közhelyszerűen
szubjektív. Vannak helyzetek és alkalmak, amikor ez a bukéjelleg csábító tud
lenni, és van, amikor taszító. Későnyári esték a kertben a rózsabokrok mellett, amikor
a déli tikkasztó hőség kifacsarja a rózsaszirmokból az utolsó csepp olajat is,
majd a levegőbe hinti. Ez a vízió egy kellemes, simogató pálinkát jellemez,
melyben a lágy, légies savak és az ásványi anyagok bűvölik el fogyasztóját. Ezt
az italt elsősorban szerelmeseknek ajánlom, nyáron a lugasban, télen a kandalló
hívogató lángjai mellett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése