395.
2013/0804
AQUAVINICUM
NATÚR
GYÜMÖLCS
Fahéjas Meteor Meggy
üvegben érlelve
Azaz
időjárás, amely ezt a hetet jellemezte nem igazán kedvezett sem a
cefrekészítésnek, sem a desztillálásnak, sőt megkockáztatom azt is, hogy még a
gyümölcsszedésnek sem. A hőség próbára teszi mind az embert, mind minden
élőlényt, illetve növényt is. A szőlőben a nagy terméssel bíró tőkék kezdik
feladni a küzdelmet, de a gyümölcsfák között is akad olyan, amely a kiszáradás
szélére sodródott ebben az időjárásban. Persze, amikor még a meggyet szedtük
némileg kedvezőbb volt az időjárás. A meggy őshazája Észak-Indiától a Balkánig
terjed, és mindenütt előfordul. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a
meggy Szó az egyetlen, minden bizonnyal finnugor eredetű gyümölcsöt jelentő
szavunk, míg a többi gyümölcs neve a bolgár, a török és a szláv nyelvekből
származó kölcsönszó. Ez azt is jelzi, hogy a gyümölcsöknek nem lehetett valami
döntő jelentőségük őseink étkezésében. Ahogyan elmondhatjuk azt is, hogy ez a
meggy, érési sorában az első, igazán meggyízű fajtája. A Pándy meggynek és a
Nagy angol meggynek a keresztezéséből eredeztetett magyarfajta. Öntermékeny. Gyümölcse
középnagy, (4-5 g, 21-23 mm átmérőjű) bordó színű, gömb alakú.
Húsa puha, bő festőlevű, kellemesen édes-savas, jellegzetes meggy aromával.
Elég jó termőképességű. Gyümölcse repedésre nem hajlamos ezért a csapadékos
időjárást is jól bírja, bár ezzel idén nem kellett ennek a gyümölcsnek
megküzdenie. Friss fogyasztásra, fagyasztásra és konzervipari felhasználásra
egyaránt alkalmas, éretten is sokáig a fán tartható, ami igen fontos
tulajdonsága. Sokan a cefrekészítők között is kétkedve fogadják, hogy meggy annak
ellenére, hogy igen savanykás sokkal több párlatot képes produkálni, mint
sokkal édesebb rokona a cseresznye, amely nyilvánvalóan közkedveltebb az
étkezési fogyasztásokban. El is mondom minden alkalommal, hogy a meggy magas
savtartalma rejti el a gyümölcsben rejlő cukortartalmat. Sőt őszintén szólva jó
cseresznye cefre nem is nagyon születik, ha nincs benne egy kis meggy, amely
segít savat adni, a savtalan cseresznyének. Ezúttal a cefrébe, már mint a meggy
cefrébe nem cseresznyét, hanem fahéjat csempésztem be, de nem a közönséges
fadarabokat, hanem a fűszer fahéjat és nem őrölten, hanem valóban darabokban,
remélve, hogy az együtt erjedés illatban és zamatban is majd kiütközik mind a
cefrén, mind a belőle desztillált pálinkán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése