382.
2013/0709
AQUAVINICUM
NATÚR
GYÜMÖLCS
Magyar Kajszibarack
üvegben érlelve
Ma, most, egy olyan pálinkát fogok bemutatni,
amelyért nagyon sokan sok mindent odaadnának csakhogy legyen belőle egy kicsi
nekik. A legtöbb magyar ember tudatában a pálinka szó, a kajszibarack
pálinkával kerül asszociációba. Nem igazán tudjuk, hogy honnét is ered ez a
képzettársítás, de egy biztos létezik. Sőt amikor tíz kóstolandó pálinka közé
ilyet rejtünk, akkor mindig elsőnek ezt választják. A barack
(Prumus persica L.) őshazája Kína, ahol már hétezer éve előfordul és négyezer
éve termesztik. A Krisztus előtti években már elkerült Európába. Őshazánkban
éppúgy ismert gyümölcs volt, mint azokon a területeken, ahol őseink átvonultak.
A Kárpát-medencéből az első leleteink a vaskorból származnak. a legrégibb
kajszi-leletet a Kr. előtti III. évezredben találták. Terjedésében a Selyem Út
jelentős szerepet játszott; e révén korán eljutott Örményországban, amelyről e
gyümölcs nevét is kapta. A Kárpát-medencéből már a római korból származnak
mag-leletek. Magyar neve, a "kaysi" török szó megfelelője. Középkori
okleveleink csak "barckról" tesznek említést egybemosva a két
barackot. A kajszibarack, sárgabarack az egyik legértékesebb, legsokoldalúbban
hasznosítható gyümölcsünk. A cukor és savtartalom harmóniája intenzív aromával
párosul. A gyümölcsök magas rosttartalma kedvező étrendi hatású. A friss
gyümölcsök karotin tartalma magas, az aszalt kajszi káliumban gazdag. Ezúttal a
cefrénket a Magyar Kajszibarackból készítettük el, amely feltehetően magyar
származású fajtakör, amely elsősorban a Duna-Tisza közén terjedt el, de az
egész országban megtalálható. Gyümölcse kissé kúpos,
gömbölyű, színe narancssárga, mérete középnagy. Tömege 40-50 g. Íze édes-savas,
zamatos. Héja
narancssárga, a napos oldalon kárminpiros fedőszínnel mosott. Húsa
narancssárga, lédús, igen finom. Hússzíne
sárga, rostos, középkemény. Érési ideje július 11-15. Virágzási idejét tekintve
korai. Öntermékeny fajta. Növekedési erélye középerős, a korona felfelé törő. Európa legelterjedtebb fajtája. Magyar kajszi
párlat jellemzője a tipikus gyümölcsre jellemző íz és illatvilág, a jól
kidomborodó gyümölcsösség és a friss aromák teljes harmóniája. A benne hagyott
magok egy részétől kellemesen mandulás aromával rendelkezik. Jellemzően szereti
és meghálálja a hosszú érlelést legyen az üveg, hordós, valamint koracél
tartályos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése