Cabernet Franc Szőlő

Herbarium Librum

   Szőlőfélék Családja

Vitis Vinifera Cabernet franc

Cabernet franc Szőlő

A cabernet franc, régi francia szőlőfajta, már az 1600-as években jól ismerték és kedvelték. Hogy mennyire világfajta az már abból is kiderül, hogy hányféle néven ismerik: Acheria, Arrouya, Bidure, Bordo, Boubet, Bouchy, Bouchet, Breton, Burdelas Tinto, Cabernet, Cabernet Aunis, Cabernet Carbouet, Cabernet Franco, Cabernet Frank, Capbreton Rouge, Carmenet, Couahort pro Parte, Gamay de Ricenay, Gamput, Gros Bouchet, Gros Cabernet, Grosse Vidure, Mencía (Spanyolország), Kaberne Frank, Méssanges Rouge, Morenoa, Noir Dur, Petite Vidure, Petite Vigne Dure, Petit Fer, Petite Vidure, Plant Breton, Plant des Sables, Rouge, Sable Rouge, Trouchet Noir, Véronais és Veron Bouchy. A cabernet sauvignonhoz hasonlóan Magyarországon is ismert volt már a XX. sz. elején, de nagyobb telepítései csak a 60-as évekhez köthetők. Ma mintegy 1100 ha területen termesztik, legnagyobb részben a Kunságon, Villányban, Szekszárdon és az Egri Borvidéken. Kedveli a hűvösebb, kötöttebb talajokat is. Némileg kisebb a hőigénye, mint a cabernet sauvignon-nak. Löszön, vályogon és vulkánikus talajokon is jól terem. Michael Broadbentírta le nem oly régen, hogy úgy érzi, megtalálta a cabernet franc igazi hazáját, mégpedig Villányban. Kétséget kizáróan Villányban ez a fajta az, amelyik a legönállóbb karaktert tudja felmutatni. Bora időt igényel, kóstolóját nem közhelyekkel veszi le a lábáról. Tartalmas és mély, komoly kóstolási tapasztalattal bírók értékelik csak első látásra. Tanninja jó esetben érett és puha, ízeiben egy sajátos fanyarság jelenik meg. Hosszú életű, feltétlenül fahordós érlelést igényel. A legszebb cabernet franc borokat Villányban kóstolhattuk. Szekszárdon is kedvelt ez a fajta, bora itt is telt, tanningazdag, merlot-val házasítva különösen szép cuvéeket ad. Egerben szintén viszonylag nagy a termőterülete, bár sok termelő Bikavér bora gazdagítására használja. A cabernet franc-t szinte mindenhol a világon a cabernet sauvignon kistestvérének tekintik, kevésbé kifinomultnak, izgalmasnak tartják, épp ezért ritkán palackozzák fajtaborként, inkább az úgynevezett Bordeaux-i házasításokban használják. Magyarország déli borvidékei, Szekszárd és Villány ebből a szempontból dacol a világtrendekkel, hiszen egyre nagyobb hangsúlyt fektet erre a kékszőlőfajtára, amely az eddigi tapasztalatok szerint nálunk szebb, egyedibb borokat ad, mint a cabernet sauvignon. A következőkben tíz fontos dolgot tudhatunk meg a cabernet franc-ról. Annak ellenére, hogy a nagy testvér árnyékában él, a cabernet franc egyike a világ húsz legelterjedtebb szőlőfajtájának.
Köszönhetően annak, hogy a tapasztalatok szerint egy héttel korábban virágzik és érik, mint a cabernet sauvignon, gyakran telepítik olyan vidékekre, ahol félő, hogy sauvignon nem érne be. A korábbi szüret ugyanis több garanciát ad arra, hogy egy hűvösebb évjáratban is teljesen beérjen a szőlő.  A cabernet franc otthonának annak ellenére tekintjük Franciaország Bordeaux vidékét, hogy ott szinte kizárólag házasításokhoz használják. A borvidéket általában jobb és bal partra szokás osztani. A bal part, a klasszikus Medoc-i vidék inkább preferálja a cabernet sauvignon és a merlot szőlőfajtákat, ezzel szemben a jobb part, Pomerollal és St-Emilionnal inkább áll a merlot és a cabernet franc pártján. Tiszta francia cabernet franc-t legnagyobb eséllyel a Loire-völgyéből kóstolhatunk, nem mellékes, hogy ezen a tájon sokkal előbb voltak cabernet franc ültetvények, mint az imént említett Bordeaux-ban. Az ország tradícióival ellentétes a szőlőfajták megjelenése a palackokon, e helyett a Loire-i címkéken inkább keressük a Saumur-Champigny, Bourgueil, Chinon vagy Anjou-Villages feliratokat.  Európában Franciaország után Olaszországban a legelterjedtebb ez a kékszőlő, különösen annak észak-keleti régiójában, például Friuliban. Ezen a vidéken kevésbé gyakori a kiemelkedő minőség, mivel általánosan jellemző, hogy túlterhelik a tőkéket. Bár a hazai tapasztalatoknak megfelelően, a cabernet franc szót hallva szinte mindenki egy testes, komoly vörösborra gondol, Kanadában szívesen készítenek belőle mézédes jégbort. Konkrétan magáról a szőlőről eddig kevés szót ejtettünk, most ezt pótoljuk. Tőkéje közepesen erős növekedésű, kis illetve közepes terméshozamú. Levele szabályos öt karéjú, kissé megnyúlt; a levélerek töve és a levélnyél pirosas színezetű. Fürtjei kicsik vagy közepesen nagyok, átlagosan 100 grammosak, kis, gömbölyű, hamvas, sötétkék vékony héjú bogyói jellegzetesen fűízűek. Késői érésű fajta, október első felében érik, cukortartalma általában magas. Fagytűrő képessége kitűnő, a betegségekre kevéssé hajlamos: ellenáll a lisztharmatnak és rothadásnak. Borászati szempontból a cabernet franc sok közös tulajdonságot mutat a cabernet sauvignonnal: legfontosabb, hogy mindkét fajta kiemelkedő minőségű, élénk savakban gazdag bort ad. A cabernet franc önállóan és más borokkal házasítva is kiváló. Legtöbbször savignon-nal és merlot-tal keverik, így készül a francia cuvée (cabernet franc, savignon, merlot). A cabernet franc bor mélyvörös színű, száraz minőségi vörösbor, jelentős extrakt és élénk csersavtartalommal.^[7] Illatában a piros bogyós gyümölcsök – főként a málna, cseresznye, szilva és eper – jelennek meg, borsos fűszeresség és hosszú utóíz jellemzi. A tölgyfahordós (barrique) érlelés különleges ízekkel „öltözteti” fel a cabernet franc bort: a mikrooxidáció révén különleges aromák, ízek és zamatok szabadulnak fel – legtöbbször vanília, kókusz, dohány valamint kellemes füst aroma jelenik meg –, az érő bor savai finomodnak. (A hosszabb hordós érlelés a bor eltarthatóságát is növeli.) Üvegben érlelve árnyalatnyi ibolya, gomba, és föld illat jelenik meg. A cabernet franc bora a nemes, fűszeres húsételekhez igazodik leginkább. A cabernet franc fiatal borai (az éretlen tanninok) jól harmonizálnak a könnyű halételekkel és az angolosra sütött marhahúsételekkel. A nehezebb – marhabélszínből, hátszínből főzéssel és párolással készült – ételek, vadételek vagy barnamártással kínált húsételekhez, továbbá fűszeres, kemény sajtokhoz a lekerekedett, idősebb, puhább csersavú cabernet borok illenek.