Köszöntés

Istenhozta virtuális oldalamon! Vegyen részt a valóságban is egy rendhagyó barangoláson a borok, a pálinkák, a likőrök világában! Minden pénteken este pálinka kóstolói tréninget tartok, várom a jelentkezéseket. Ha tetszett, amit itt látott, keressen fel e-mailban: willhar@citromail.hu, vagy telefonon: 06-70/3387-165 Immár a Facebookon is elérhetők vagyunk a https://www.facebook.com/Muthpince oldalon. Jelöljenek ismerősnek bátran.

2012. február 28., kedd

Királyleányka Érlelt Szőlő Borpárlat 2012.


144.

2012/0224

AQUAVINICUM

ÉRLELT

BORPÁRLAT

Királyleányka szőlő
eperfa hordóban érlelve



A mai napon is tovább folytatom a Királyleányka szőlő borának párlat bemutatását azzal a különbséggel, hogy mint a natúr változatnál már említettem a borpárlatokat az egész világon hordós érlelésnek vetik alá. A különbségeket mindenütt a különböző tényezők hozzák meg. A hordó anyaga, a benne való tárolás ideje, az esetleges fűszerezés, vagy annak elmaradása. Az én párlat rendszerem esetében nem térek el ezzel sem a már eddig megszokott gyakorlattól és minimum három hónapig tartom hordóban ezt a párlatot is. Mint már annyiszor említettük, hogy hordós érlelés képes előnyöket adni a párlatnak, de képes ugyan annyi hátrányt is okozni neki, ezért nagyon körül tekintően kell ez esetben is járni. Az eperfa hordót helyeztem előtérbe ennek a párlatnak az esetében is. Az érleléshez, mint tehát minden esetben fahordó szükséges. A hordó mérete meghatározza az érlelés sebességét - vagyis minél kisebb hordóban történik az érlelés, annál intenzívebb a folyamat - anyaga pedig a színt, ízt és az illatot adja a pálinkának. A hordós érlelés során a párolgás nem csak belül, a folyadék felszínén következik be, hanem a fa dongáin keresztül (így az egész hordó felszínén) is történhet. Az ideális hőmérséklet a fahordós érlelésre az, ha 15-20 Celsius fok között van a hőmérséklet a tárolási helyiségben. Ennél magasabb hőmérsékleten ugyanis több alkohol fog elpárologni és nem fog elegendő „faíz” belemenni a párlatba. A Királyleánykáról sokakban él az a tévhit, miszerint pálinkája a női ízléshez áll közelebb. De talán inkább maga a fajta az, amely kissé „nőies” adottságokkal rendelkezik, hiszen mihelyst jól érzi magát, kifinomult illatözönnel jelentkezik, becézgető zamatokban bővelkedik, savai simulékonyak, azonban ha a körülmények nem megfelelőek számára, kíméletlenül durvává, zorddá, rideggé válik, és sajnos nem igazán szerethető, és ilyenkor férfi legyen a talpán, aki megbirkózik vele. Ilyenkor talán jobb is magára hagyni, és inkább egy másik Királyleányka után nézni. Nekem azonban olyan szerencsém adatot meg, hogy a metszéstől a borrá és pálinkává válásig figyelemmel kísérhettem a gyümölcs fejlődését, és így merem remélni, hogy minden kóstolónak felejthetetlenül gazdag élményt fog okozni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése