Fétel Apát Körte Érlelt Gyümölcs Pálinka 2013.

436.

2013/1215

 

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

 

 

  Fétel Apát körte

  körtefával érlelve

Még mielőtt azt gondolnák a kedves olvasók, vagy éppen a hallgatóim, hogy, majd ezután következik ennek a párlat családnak a harmadik natúr változata is, azok nem jól gondolják. Már ez a most bemutatásra került érlelt változat is csupán ennek a mai napnak tiszteletére készítettem el. Ma, amikor a harmadik gyertyát is meggyújtottuk a koszorúnkon, akkor a rózsaszínűt kellett lángra lobbantani. Az adventi harmadik gyertya az öröm vasárnapja, az öröm gyertyája. Az Anyaszentegyház, mint jó édesanyánk, ezzel az örömmel akarja enyhíteni a bűnbánat szigorúságát. Az egész istentisztelet alaphangulata az öröm. Ma szabad rózsaszínben mondani a misét és szólhat az orgona. Az öröm forrása: közel van az Úr. Ez a pálinka is ennek az örömnek a tiszteletére készült el, mert az örömet sokféle képen ki lehet fejezni, de annál jobban semmiképp sem, mint amikor egy kiváló itallal, egy baráti társaságban, egyszerre csendül fel a pohárral történő koccintás. Ez a körte pálinka mind ízében, mind illatában, selymességével, mégis a mélyben megbújó rejtelmes tűzével a harmadik gyertya fényét villantja fel a lelkünkben. Közel a karácsony, közel a megváltás, közel az Úr! Amikor ezt az italt apró kortyokkal a megfelelő hőmérsékleten, a hozzá illő tulipános pohárban, beengedjük a szánkba, olyan gyümölcsösséget, olyan tiszta citrusosságot kapunk, mintha ott lennénk kétezer évvel ezelőtt a közel-keleten, ahol a levegőben is ezek az illatok terjedtek. Aztán, amikor a kortyok melege végig gördül a torkunkban, és pikáns zuhatagként megindul a gyomrunk felé, már tudjuk, hogy csak meg kell ismételni ezt az érzést, újra és újra. A harmadik-negyedik korty után, már az ujjaink is meleg bizsergéssel jelzik, hogy az ital aromája, és alkoholja oda is elért. És, ahogyan e pálinka elterül a zsigereinkben, úgy terül el bennünk a boldogság és az öröm érzése is. Ilyenkor elmúlik minden a rossz, elmúlik minden, ami bántó, csak az ünnep marad, és a gyertyák fénye. Persze az érzés gyorsan elillan, hiába kutatjuk buzgón, a hétköznapok valósága újra eluralja lelkünket és testünket. De emlékezni még sokat fogunk arról a percről, arról a pillanatról, amikor a baráti koccintás emléke melegséggel tölti el a szívünket. A körtefával történő érlelés hatására e pálinka szép sárga színével is melegséget ad, éppen ezért ezt az italomat nem is másra ajánlom, mint a barátságra, amely a legjobb gyógyszer minden bajra.

 

Fétel apát kobakja

Herbarium Librum

Körték

Almatermésűek

Rózsafélék Családja

Pyrus communis

Fétel Apát kobakja

Magyarországon több száz fajta körte van forgalomban, illetve áll telepítés alatt. Ezek közül is, ez a fajta nagyon kis területen van használatban. Származásának ehhez azonban nincsen semmi köze. A Fétel apát körte Franciaországból származik, ezen felül Olaszország és Dél-Amerika egyes területein terem novembertől nyár elejéig. Nevét Fétel apátról kapta, aki Franciaországban nemesítette ki ezt a fajtát a 19. században, egészen pontosan 1866-ban. Hazai termesztése szűk körben terjedt el, ennek oka egyrészt az alacsony hozam, másfelől azoknak a hegyoldalaknak a hiánya, melyek a körtefák védettségét biztosítják. Ezek a tényezők egyben magyarázatot is adnak az Fétel apát körte magasabb árfekvésére. A többi körtéhez képest durva héjon található rozsdafoltok nem jelentenek minőségbeli problémát. E kitűnő újdonságot, hihetőleg a ezernyolcszázhatvanas években nyerte magról Liabaud. A Simon-Luis testvérek 1875. évben kiadott pótkatalógusa csak ennyit jegyez meg Fétel apát körte eredetéről. Ki az a Liabaud? Hol nyerte magról körtéjét? Arról most még hallgat a krónika. Úgy a gyümölcs nagysága, sajátszerű és finom íze, valamint fájának edzettsége és rendkívüli termékenysége végett megérdemli a legszélesebb elterjesztést. Tudtommal még nem írta le senki körülményesen. A Simon-Luis Testvérek, akiktől 1876-ban meghozattam e fajt, következő, rövid jellemzést közölték róla, föntebb említett pótkatalógusukban: „Gyümölcse nagy, igen hosszú alakú, egy közönséges vizes üveg hosszával vetekedő, szára felé madárfej alakúlag kinyújtózkodó; napos oldalán világos piros; finom, olvadó, leves, cukros húsú; kitűnő, I. rendű; szeptember végén november elején érő. A lyoni gyümölcstárlaton 1874-ben első rendű jutalomban részesült.” Fajom mindenben egyezik ezen jellemzéssel. Mindezt nagy gyümölcsészünk Bereczki Máté írta erről a gyümölcsről. Nagyon sok féle képen nevezik ezt a körtét, ami némi keveredésre is adhat okot. Ilyen nevei vannak, mint például Abate, ahogyan nálunk is nevezik, vagy Fétel körte, Fétel apát kobakja, a franciák pedig eredetileg Calebasse abbé Fétel-nek hívják. Fája vígnövésű, egészséges, edzett; korán és igen bőven termő; fölálló vagy rézsút felfelé törekvő ágaival, melyek gyümölcsöző szervekkel hamar és jól beruházkodnak, sűrűlombos, magas, gúla alakú koronát alkotó. Vadoncon és birsen is díszlik; nagy gyümölcsei miatt inkább való gúlafának, mintsem szálasfának; úgy látszik, helyben és talajban nem válogatós. Gyümölcsei nagyságuk mellett is eléggé jól állják helyüket a fán. Őnmeddő, így porzását más fajtákkal szükséges elvégezni, ilyen példának okáért a Nemes krasszán, Vilmos körte, Hardy vajkörte. Vesszői elég számosak, elég hosszúak, vékonyak vagy középvastagok, hegyük felé is csak keveset vékonyodók; egyenesek, alig könyökösek; szelíden és nem szembetűnően bordázottak, fölállók, vagy inkább vagy kevésbbé éles szögekben fölfelé törekvők, gyenge korukban ritkásan és finoman molyhosak. Éltesebb korukban csupaszak, hegyük felé barnás sárgák; aljuk felé olajszín barnák; apró, kerek, vagy itt-ott hosszas, fakó pontokkal ritkásan és nem szembetűnően pontozottak; rendetlen, többnyire azonban rövid levélközűek. Levelei kicsinyek, a vesszők alján középnagyok, kissé vastag és törékenyszövetűek, tojásdadok vagy körülékesek, itt-ott csaknem lándzsásak; többnyire hirtelen elkeskenyedő, rövidke, szúrós hegyben végződök; laposak vagy lapos völgyesek, alig íveltek, nyelőkről csaknem vízirányosan elállók. Gyenge korukban csak alig észrevehetően, ritkásan és finoman molyhosak; éltesebb korukban csupaszak, simák, bágyadtan fénylők, világos zöldek; széleiken előrehajló, tompa fogakkal nem mélyen és nem szabályosan fűrészesek. Levélnyelük rövid, középvastag, elég merev, inkább vagy kevésbé nyílt szögekben fölfelé álló. Levélpálhái áridomúak, hegyűkkel a vesszőt ölelők, elég tartósak. Virágrügyet körítő levelei többnyire nagyobbak, mint a vesszőkön levők; körülékesek, laposak; hosszas, rugalmas nyelőkről majd vízirányosan szétterülök, majd kissé lefelé konyulok. Rügyei kicsinyek, kúposak, hegyesek csaknem lapulók; szürkével tarkázott pirosas barnák; inkább vagy kevésbbé kiemelkedő, alig észrevehetően bordázott talapon ülők. Virágrügyei szintén kicsinyek, tojásdadok, hegyesek, simák, pirosasbarnák. Gyümölcsének nagysága nagy, vagy igen nagy, 180-320 g. Alakját tekintve szabálytalan gúla vagy karcsú kobak alakú; bárha szabálytalanul hullámos; mégis síkfelületűnek nevezhető. Zöme a középtájnál jóval alább, a kelyhes vég felé esik, honnét kelyhe felé szelíden gömbölyödik s kelyhe körül szűk karimában végződik; szára felé pedig eleinte szelíden, aztán behajlással vagy anélkül is, szabálytalanul és mintegy hullámosan fogyva, mindinkább összehúzódik s karcsú csaknem hegyes csúcsban enyészik el. Szára középhosszú, elég vastag, csaknem húsos, rugalmas, kissé bunkósan végződő ; fényes sárgásbarna mázzal végig bevont; a gyümölcs csúcsából, többnyire ennek folytatásaként húsosán és görcsösen kiemelkedő. Kelyhe nyílt; fölálló, rövides, sárgásbarna, szaruszerű osztványaival szűk, és nem mély üregben ülő, melynek falain, finom, lapos ráncok és barázdák váltakoznak, melyek azonban a karimát nem teszik hullámossá s a gyümölcs derekára sem vonulnak föl. Bőrének színe kissé vastag és szívós, sima, gyöngéd tapintású, bágyadtan fénylő; eleinte sápadt zöld; értével zöldessárga vagy sápadt sárga; napos oldalán némi szelíd pirossal, gyakran belehelt vagy színezett. Pontozata elég sűrű; egyenlően elszórt, barnás vagy fahéjszínű pettyecskék alakjában jelentkező, igen szembetűnő. Rozsdaalakzatok csak elvétve mutatkoznak felületén; de száras és kelyhes végén inkább vagy kevésbé sűrűn összefolyt, finom rozsdamáz majd mindig jelentkezik. Gyümölcs húsa szép fehér, csaknem áttetsző, finom, tömöttes, olvadó; magtokja körül sem köves-szemcsés; leve igen bő, cukros, finom savannyal emelt, igen kellemes, sajátszerűen illatos és fűszeres ízzel. Magtokja zárttengelyű; tágas tömlőcskéi mindenikében egy-egy ép, karcsú tojásdad, hegyes, világos barna magot rejtő. Nagy mennyiségben találhatunk benne rostokat, C és A vitamint, valamint káliumot. A körte fontos B vitamin féleséget, folsavat is tartalmaz, ami a szervezetben található boldogsághormon működését javíthatja. A körtefogyasztás jót tesz az idegeknek, oldja a húgykősavat és a káros sólerakódásokat. Salaktalanítja a szervezetet. Tartalmaz még vasat, foszfort, szénhidrátot, fehérjét és rostokat. Segíti a gyomor és vese problémák leküzdését, segíti az emésztőrendszer zavartalan működését, valamint jótékonyan hat a csontok és izmok állapotára.  Gyorsítja az emésztést, enyhíti a reumatikus panaszokat, vértisztító hatású. Érés után gyorsan megpuhul, így egyszerre csak annyit érdemes venni, amennyit el is fogyasztunk. Szívós héjú, enyhén savanykás, nagyon légazdag, ezért biztonságosan csak szívogatással összekötött harapással fogyasztható gyümölcs. Fogyasztható frissen, levesekben, dzsemekben, süteményekben, jégkrémekben, szószokban. Bereczki Máté végül leírását ezzel a megjegyzéssel zárta le: E jeles körtefajnak hazánkban egyetlen egy kertből sem volna szabad hiányoznia. Jólélekkel merem ajánlani mindenkinek.

Fétel Apát Körte Ágyas Gyümölcs Párlat 2013.

435.

2013/1214

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

 

  Fétel Apát körte

  üvegben érlelve

Na most, ha már ilyen jól belejöttünk a körtefajtákból készített pálinkák ismertetésébe, akkor a folytatásban is maradjunk ennél a gyümölcs családnál. És, ha már a Pálinka Rendszerünknek az Ágyas Kategóriájánál fejeztük be tegnap, akkor ma is egy ágyas körte pálinkával folytassuk. Néhány általános gondolattal vezetném be. A körtefának mélyreható karógyökere van. Egyszerű lomblevelei vannak, melyeknek a széle gyakran fűrészes vagy csipkézett. A sátorozó fürtvirágzatban 6-12 darab virág fejlődik. A virágok színe fehér, vagy ritkábban rózsaszínű. Tüszős terméscsoportja van, melyet szorosan elhúsosodott vacok vesz körül. A termés alakja alulról gömbölyű, a szár felé gömbölyödő, hosszú felső résszel. A nyers gyümölcs zöld színű, de szobahőmérsékleten sárgáspiros színűvé, és puhává válik. A gyümölcs húsa hófehér és édes, némi savas mellék ízzel. Az Abate körte Franciaországból származik, ezen felül Olaszország és Dél-Amerika egyes területein terem novembertől nyár elejéig. Az Abate körte nevét egy Fetelről, egy francia apátról kapta, aki 1866-ban kezdett el gyümölcsöt termeszteni. Hazai termesztése szűk körben terjedt el, ennek oka egyrészt az alacsony hozam, másfelől azoknak a hegyoldalaknak a hiánya, melyek a körtefák védettségét biztosítják. Ezek a tényezők egyben magyarázatot is adnak az Abate körte magasabb árfekvésére. A többi körtéhez képest durva héjon található rozsdafoltok nem jelentenek minőségbeli problémát.  A Fétel apát körtét, abate néven árulják Magyarországon. Szeptember közepén érik és sárgászöld színű, piros folttal a napos oldalán. Szívós héjú, enyhén savanykás, nagyon légazdag, ezért biztonságosan csak szívogatással összekötött harapással fogyasztható gyümölcs. Nagy mennyiségben találhatunk benne rostokat, C és A vitamint, valamint káliumot. A körte fontos B vitamin féleséget, folsavat is tartalmaz, ami a szervezetben található boldogsághormon működését javíthatja. Segíti a gyomor és vese problémák leküzdését, segíti az emésztőrendszer zavartalan működését, valamint jótékonyan hat a csontok és izmok állapotára.  Gyorsítja az emésztést, enyhíti a reumatikus panaszokat, vértisztító hatású. A körtefogyasztás jót tesz az idegeknek, oldja a húgykősavat és a káros sólerakódásokat. Salaktalanítja a szervezetet. Színében és ízében különlegesnek számít. Ezt a párlatot, így hát a húgykősav ellen ajánlom.

Vilmoskörte Ágyas Gyümölcs Párlat 2013.

434.

2013/1213

 

 

 

AQUAVINICUM

 

ÁGYAS

 

GYÜMÖLCS

 
 

  Vilmoskörte

  üvegben érlelve

Elérkeztünk tehát ismét egy párlat család harmadik tagjához az Aquavinicum Párlat Rendszer Ágyas tagjához. Itt az elején néhány gondolatot ezúttal ahhoz fűznék hozzá, hogy egy pálinka háromféle variációra való elkészülését vajon kinek a figyelmébe, melyik nemnek is ajánlanám. Tudjuk nagyon jól, hogy a gasztronómiában is nagyon fontos szabályoknak kellene érvényesülniük, ahhoz, hogy az egyes italok, vagy ételek megfelelően ki tudják fejteni saját titkaikat. Most igazából nem a gyümölcsöt ajánlom valamihez, hanem magát az érlelési móddal történő változást igyekeznék jellemezni. Az alap, a natúr pálinkák, mindig a legnagyobb, legmagasabb alkoholfokkal készülnek. Ezzel szemben a fahordós érlelésnek alávetett italok, már valamivel alacsonyabb alkohollal. Míg végül az Ágyas változatok még alacsonyabb alkoholfokkal készülnek el. Ennek okán is a natúr változatott, inkább a férfiaknak a figyelmébe ajánlanám, míg a fahordós érlelésűt inkább mindkét nemnek, de inkább a fiatalabb korúaknak, végezetül az ágyas változatot talán a hölgyek kedvelik jobban. Ezek a megkülönböztetések mind ízben, mind harmóniában, mind illatban is inkább, így alakíthatóak ki. Ez természetesen nem törvényszerű és a kivételek mindig erősítik a szabályt. Rátérve e konkrét párlatunkra, így nyilván ezt a hölgyeknek ajánlom. Az alappárlatban is kiválóan kiérződik a vilmoskörte finom citrusos aromája. Ennek fokozására ágyaztuk be saját érett, de ezúttal nem aszalt, hanem nyers gyümölcsével. A gyümölcsök rendkívül nagy jelentőséggel bírnak táplálkozásunkban, hiszen létfontosságú anyagokkal látnak el minket, ilyenek a vitaminok, élelmi rostok, különböző cukrok, ásványi anyagok, antioxidánsok, gyümölcssavak, és mindezenközben még finomak is. A jó magyar gyümölcsnek szinte nincs párja, és a jó íz, zamat azt is jelzi, hogy magas a gyümölcs beltartalmi értéke. Ásványai közül a kálium érdemel említést, valamint a kálium-nátrium aránya (100 mg -2,3 mg/100 g körte), ami hozzájárulhat a táplálék helyes ionarányainak biztosításához ez pedig különösen fontos a húsokban gazdag vagy sós ételek fogyasztása esetén. Több éves kísérletezés után úgy érezem, hogy talán végre sikerült egy valóban maradandó vilmoskörte párlatot készíteni. Ez az ital, pedig színében, ízében is valódi varázslat. Fruktóz és a szorbit tartalma miatt, amelynek az átalakítása a szervezetben nem igényel inzulint, tehát cukorbetegek számára is ajánlható.

Vilmoskörte Érlelt Gyümölcs Pálinka 2013.

433.

2013/1212

 

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

 

 

  Vilmoskörte

  körtefával érlelve

 

 

 A mai napon a folytatásban természetesen az Aquavinicum Párlat Rendszer második főkategóriájába kerültünk, hiszen a tegnap bemutatott Vilmoskörte natúr pálinkának a saját fájával történt érlelését szeretném ma a pálinka kedvelő társadalom figyelmébe ajánlani. Hazánkban a 'Bosc kobak' után a legnagyobb arányban termesztik. Fája hamar kiöregedő, így idősödve, a termés súlya alatt, mivel bőtermőfajta, szétterülő lesz. Ifjításra szorul. Birsalanyon és vad alanyon egyaránt megél, de a birs alanyra oltott körtefa törpe fa marad, de a talajjal szemben igényesebbé válik. Ültetési ideje szabadgyökerű gyümölcsfa esetén március-április, illetve október-november, de konténeres gyümölcsfa márciustól novemberig is ültethető. Körtefa jellemzői, hogy közepes növekedés, kúp alakú korona, korán termőre fordul, rendszeresen terem, hazánk téli lehűléseit jól viseli, varasodásra kevésbé érzékeny. Önmeddő fajta; feltétlenül idegen beporzást kíván; a Vilmos ültetvények terméketlensége folytán jöttek rá annak idején a porzófajták szükségességére. Porzói: Clapp kedveltje, Bosc kobak, Conference, Packham’s Triumph. Levelei alakjukban és méretükben egyaránt változatosak: tojásdad és kerülékesek, válluk szívesedő, kerekded, vagy hegyesszögű, majdhogynem nyélrefutó, rövid hengerek, és fűrészes élűek. Érlelt pálinkák, azok a párlatok melyeknél az ízharmónia kialakítása, bővítése érdekében az elkészült párlatokat a tárolás során további technológiai eljárásnak vetik alá. Ez szolgálhat az illat, íz, szín vagy aroma komplexitások bővítéséhez, de a párlatok alapanyag, technológiai vagy tárolási hibáinak kijavítására, elfedésére nem. A főzőmesterek egyöntetű véleménye, hogy tiszta főzésnél a tökéletesen elkészített kiváló minőségű üde törékeny testű párlatok nem igényelnek további érlelést, sőt nagy általánosságban ez csak ront az eredeti minőségen. Az érlelést sosem alkalmazzák marketing, kereskedelmi vagy eladhatósági célzattal. Az eredeti párlatból mindig egy új termék keletkezik, ami sok pozitívumot hordoz az eredeti párlathoz képest, így ezek a párlatok az alap pálinkák választékát színesítik, bővítik. A Zsindelyes Pálinkaház is alkalmazza már a saját fával történő érlelést, amely a legközelebb visz a gyümölcsfához. Ezt az okkersárga színű italomat a hólyaghurut megelőzésére ajánlom, és főként a gyengébbik nem tagjai számára.

 

Vilmoskörte Natúr Gyümölcs Pálinka 2013.

432.

2013/1211

 

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 

 

  Vilmoskörte

  üvegben érlelve

Már szinte nem is emlékezem arra, hogy mióta szeretnék ebből a fajta gyümölcsből önálló párlatot készíteni. Minden évben, amióta cefrekészítéssel foglalkozom, állt rendelkezésemre valamennyi körte ebből a fajtából, de valahogyan önállóan egyszer sem sikerült még ezt megfelelően elkészítenem, csak valamivel házasítva. Idén azonban gigantikus körtetermés született hazánkban, és azt hiszem, hogy szűkebb pátriárkánkban is. De ahogy pincészetünkben már szokás ezúttal sem a nagy mennyiségre utaztunk, hiszen ebből a fajtából is csupán egy hordónyi cefrét készítettünk el, és az abból született pálinkát osztottuk el háromfelé, hogy mind a három alkategóriában végre legyen ebből a fajtából is. Azt már úgy-e elárultam, hogy körtéről van, hát abból is a leghíresebbről, a vilmoskörtéről. Talán nem sokan tudják az elnevezésével kapcsolatban, hogy úgy lett ez a körte nálunk Vilmos, hogy tévesen fordították a nevét. Magyar elnevezése egy régi, helytelen, de meggyökeresedett fordításnak lett az eredménye. Az Angliai Aldermastonban már 1770-ben ismerték, ahol is Williams nevezetű úr terjesztette el. Innen vette eredeti nevét: Williams, Bon-chrétien Williams, Williams Christbirne. 1797-ben átkerül Észak-Amerikában, ahol a legelterjedtebb, Bartlett néven ismerik. Érdekessége, hogy csak miután az újvilágot meghódította, 1817-ben kezdik telepíteni az öreg kontinensen. Gyümölcse 2 hétig eltartható, konzerv céljára kedvelik fehér húsát. A Vilmos körte árugyümölcsöseink egyik legfontosabb korai fajtája, üzemi ültetvényeink 6%-át teszi ki, jelenlegi közszaporításunkban 8%-kal szerepel. Napjainkban főként a cefrekészítők, és pálinka fogyasztok körében lett igen népszerű fajta, amelyből, igazából nagyon nehéz valóban finom és fajta jelleges párlatot készíteni, de mindenképpen kihívás annak, aki belevág, és, akinek sikerül annak pincéjének valódi ékessége lesz. Sajnos meg kell küzdenünk azzal a nehézséggel is, hogy a régi rendszerben a valódi gyümölcs helyett aromából készítették nagy mennyiségben ezt a párlatot, és annak megszokott ízét a valódi gyümölcs íze nehezen tudja megvalósítani. E párlatom elég jól sikerült, és bízom abban, hogy a pihentetési, érlelési idő után egy versenyekre is benevezhető ital születik belőle. Első pillanatban a muskotály, és hársméz mellett a frissen felszelt feszes, kövecses körte illatával kényeztet. Tisztasága, gyümölcsössége újraértelmezi a Vilmosról kialakult képet. Gyomorhurutra ajánlom.

Bereczki Birsalma Érlelt Gyümölcs Pálinka 2013.

431.

2013/1210

 

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

 

 

  Bereczki Birsalma

  birsfával érlelve

 

 

 A mai napon egy párlat erejéig visszatérünk az érlelt pálinkáimhoz. Ezúttal egy olyan különlegességet tudok beharangozni, amely önmagában is nagyon tetszetős, és kedvező ital. 2013-ban az évpálinkája címet is egy ehhez hasonló nyerte, de őt a Brill Pálinkaház készítette el, akik tőlünk nem olyan túl messze működnek. Ebből a körül írásból már sokan rá is jöttek, hogy egy birs pálinkáról van szó. Az utóbbi időben már én is évről-évre elkészítem e pálinkámat remélve, hogy mind jobbak lesznek. Néhány dolgot azonban mégis érdemes elöljáróban elmondani. A legjobb és a legrosszabb pálinkát is e fajtából kóstolhattam meg. Aki neki vág az elkészítésének annak szigorú szabályokat kell betartania, ha nem akarja, hogy sok pénz és energia semmibe vesszen. A legfontosabb a gyümölcs megmosása és szőrtelenítése, mert ennek elvégzése nélkül ihatatlan lesz az italunk. A második legfontosabb a gyümölcsünk ledarálása. A harmadik a pektinbontás és élesztővel való beoltás, ha ezeket, vagy akár csak egyiket nem tudjuk meg tenni, akkor ne is fogjunk bele a cefre készítésébe. Ez a gyümölcs, amelyet nekem idén volt szerencsém megkapnom a Bereczki birsalmafajtát képviseli. A birsalma az ősi civilizációk egy nagyra becsült gyümölcse, mely feltehetően az antik törökországi Szmirna városából ered. Ezt a gyümölcsöt széles körben fellelhetjük Olaszország elveszett városának, Pompeinak művészeti ábrázolásain, falfestményein és a mozaikokon. Bár az ókori görögök kivételes minőségű, oltott birsalmát fejlesztettek ki, a mezőgazdasági kutatóknak csak az utóbbi időben sikerült puha állagú, zaftos gyümölcsöt nemesíteni. Néhány újabb Bibliafordítás szerint Ádám az Édenkertben egy almát kóstolt meg valószínű, hogy ez a gyümölcs birsalma lehetett, mivel az alma egy sokkal későbbi időpontban jelent meg azon a vidéken. Persze ez csak egy feltevés, hiszen a Szentírásban nincs megnevezve, hogy milyen gyümölcsről is lehetett szó. Az érett birsalmák általában sárga színűek, de az új „narancs" birsalma már narancssárga színű. Illatuk kellemes. A fa áprilisban virágzik, és júliustól szeptemberig hoz gyümölcsöt, attól függően, hogy milyen fajtáról van szó. A gyümölcs felülete általában molyhos, mint a baracké, kivéve a szmirnait, amely sima és viaszos. Után érő gyümölcs, így nem érdemes túlérésig várni vele a savtartalom megőrzése érdekében. Ezt az italomat köhögés ellen ajánlom.