Érdi Bőtermő Meggye Érlelt Gyümölcs Pálinka 2012.

202.

 

2012/0731

 

AQUAVINICUM

 

ÉRLELT

 

GYÜMÖLCS

 

 

  Érdi bőtermő meggy

  barricolt tölgyfa hordóban érlelve

 

 

 A most bemutatásra kerülő párlattal is folytatni szeretném sorozatomat, amely a meggyel kapcsolatos pálinkákat foglalja össze. Az alap anyag ezúttal is az Érdi Bőtermő fajtából készült párlat azzal a különbséggel, hogy ezt ez alkalommal a klasszikus barricolt tölgyfahordós érlelésnek vetettem alá. Néhány párlattal ezelőtt már egy hordós érlelésű meggyet bemutattam, amelyet saját fajából készült hordóban pihentettem. Ebben az esetben ennek a párlatnak bronzsárga, szinte konyakos színe lett. Mivel ettől egy új párlat született, ennek is egy új védőszentet jelöltem ki. A nap szentje éppen Loyolai Szent Ignác volt, így az ő pártfogásába ajánlottam pálinkámat. Ő sem volt mindig szent, de az idő, ahogy a pálinkánál is meghozza a gyümölcsét. Loyolai Szent Ignác katonai ambíciókkal apród 1504 és 1517 között a királyi udvarban. Dicsőségről álmodott, nagyvilági életstílusa volt. Pamplónánál a lábán megsebesült 1521-ben. A törött lábát nem sikerült jól összeforrasztani; harmadszor is eltörette. Hiába - egész életére sánta maradt. A betegágyban Jézus életét és a szentek legendáit olvasta. Ekkor elhatározta, hogy Krisztus katonája lesz. Mi reméljük, hogy lábunkat nem kell törnünk, azért, hogy jobb útra térjünk, de az mindenképpen intő jel, hogy, aki ebből a párlatból sokat fogyaszt könnyen lábát törheti, vagy legalábbis lesántulhat egy időre. Néhány szó erejéig visszatérnénk magához a meggyhez. Jelenleg mintegy húsz fajta közül választhatunk kis hazánkban, de mivel felénk inkább ez a jellemző, ezt választottam alanyúl. A Pándy meggy és a Nagy Angold hibridje. Nemesítője Maliga Pál, és Apostol János. 1970 óta államilag elismert fajta. A Pándy meggy előtt érő fajták közül a legelterjedtebb fajta. Június közepén érik. Friss fogyasztás mellett exportra és feldolgozásra is alkalmas. Húsa félkemény, festőlevű, íze kellemesen édes-savas. Korán termőre fordul és igen bőtermő. Gyümölcse középnagy (5-6 g), átlagos átmérője 21-24 mm. Alakja megnyúlt gömb, a kocsány és a bibepont felőli oldalon kissé lapított. Száraz tapintású héja sötét kárminpiros színű. Középkemény, finoman rostos húsa sötétpiros, mérsékelten festőlevű. Harmonikus íze kellemesen édes-savas. Kocsánya középhosszú, pálhalevelek alig találhatók rajta. Gyümölcse a kocsánytól szárazon válik, ezért géppel könnyen betakarítható. A kocsányon maradt, összeszáradt csészelevelek a rázás folyamán lehullanak.

 

Érdi Bőtermő Meggy Natúr Gyümölcs Pálinka 2012.

201.

 

2012/0730

 

AQUAVINICUM

 

NATÚR

 

GYÜMÖLCS

 

 

  Érdi bőtermő meggy

  üvegben érlelve

 

 

 A ma bemutatásra kerülő pálinkával tovább folytatom a meggy párlattal kapcsolatos párlatok bemutatását, amelyet kicsit mostantól rendhagyó módon végzek el. Ezt a pálinkámat, amely tiszta meggyből erjesztettem a nap szentjének oltalmába ajánlottam, azért is, mert ahogy ő, úgy ez a pálinka is önmagáért beszél. Ez a szent Aranyszavú Szent Péter püspök és egyháztanító. Pap, majd ravennai püspök volt, nagy hatású szónok. Kinevezését a pápa látomásban megismerésének köszönhette, és az emberek nem csalódtak benne: Nagy hatású beszédeket mondott, írásaival hatékonyan tanított. Megreformálta a papsága életét, gondját viselte a szegényeknek és raboknak. Naponta háromszor is prédikált. Kortársaitól az aranyszavú jelzőt kapta. Beszédei találóak és rövidek voltak. 176 csodálatos beszéde maradt ránk. Ez a pálinka is ilyen csodálatos beszédet képes a szánkba adni. A vidéki élet, a paraszti hangulat, a falu szimbóluma az meggyfa, amely ott állt egykor minden vidéki család portáján. Sokszor nem is egy, hanem több is, mert gyümölcse elengedhetetlen része volt ennek életnek, ennek az életvitelnek. Gyakran nem is a szülők, hanem éppen a nagyszülők voltak azok, akik a gyermekeket beavatták ennek rejtelmeibe. A nyár gyakorlatilag ezzel kezdődött. Szinte titka volt a meggybefőtt, a meggy lé, és a meggybor, vagy a meggypálinka készítésének. Utolsó kettőt persze a nagypapa ismerte legjobban és a fiú unokáknak adta át ismeretét. Ezek a titkok nem mindig jöttek felszínre azonnal, de később mindig felszínre kerültek. A meggy egy csonthéjas magvú gyümölcs, illetve az azt termő meggyfa (Prunus cerasus) rövidebb neve. Csodálatos meggyfajták alakultak ki a Kárpát-medencében. A meggy a rózsafajták családjába tartozik. A meggy hazája délkelet Európa és Ázsia. Szerencse, hogy olyan nemesítőink voltak, mint Maliga Pál, Brózik Sándor, Apostol János, Nyújtó Ferenc, Ménesi Attila, Szabó Tibor, Pethő Ferenc és Kovács Sándor, akik nemcsak begyűjtötték az értékes tájfajtákat, hanem a keresztezéses nemesítés révén megváltoztatták a hazai meggytermesztést. Mondanom sem kell, hogy az ebből keletkezett csodálatos illatú, enyhén mag ízű pálinka, társas összejövetelek kiváló kísérője. 44%-os alkoholtartalma még inkább kidomborítja az érdi bőtermő fajtára jellemző karaktereket.

 

Borseprős Meggy Érlelt Vegyes Pálinka 2012.

200.

 

2012/0729

 

AQUAVINICUM

 

ÉRLELT

 

VEGYES

 

 

  Borseprős meggy

  üvegben érlelve

 

 

 Ahogy azt az előző alkalmakkal már jeleztem, ennek a párlatomnak a harmadik tagját is nagy izgalommal készítettem el. A fahordós érlelés úgy gondolom, hogy tulajdonképpen átmenetet jelent a natúr és az ágyas párlatok között. Amíg a natúr párlatban teljesen a gyümölcs önmagára van utalva, addig az ágyas esetében mindig az ágyként belehelyezett gyümölcs az, amely erőteljesen uralja a párlat ízét, harmóniáját, hangulatát. A kettő között igen kényes egyensúlyban egyensúlyozva található a fahordós érlelés, ahol az eredeti natúr ízeket, némileg a fahordó anyaga egészíti ki, de sokkal inkább ez színében és illatában domborodik ki. Párlat rendszeremben különleges fahordós érlelések történnek. Ezt a különlegességet az adja, hogy igyekszem szinte minden esetben a gyümölccsel azonos fa anyagából készült hordóban elvégezni az érlelést, és többnyire arra is ügyelek, hogy mindig új, friss, vagy csak egyszer-kétszer használt hordót alkalmazzak. Mindezt sokan hitetlenkedve fogadják, de az így elkészült párlataimnak szín és íz világa bizonyíték arra, hogy ezek mennyire egyediek és különlegesek, még hozzá annyira, hogy hozzá hasonlatosakat sem találni a pálinka palettán. Néhány szót a fahordós érlelés mellett még a gyümölcsről is ejtenék, még pedig arról a részéről, amely igen vitatott szakmai berkekben, hogy belekerüljön, ne kerüljön bele, vagy ha mégis akkor milyen arányban, és ez a része a magja. Sokan vannak a világon, akik a meggy magját széttörve, megszárítva fogyasztják. Ám ezzel nem árt óvatosabbnak lenni, hiszen már jól tudjuk, hogy az összes gyümölcs magjában B17 vitamin található. A megfelelő mennyiségben jelen lévő B-17 gátolja a sejtek rákos elváltozását elindító anyagok működését. Alternatív módszerként egyre több helyen használják injekció formátumban. Az is köztudott, hogy a savas meggy serkentőleg hat az emésztésre és a belek mozgására. A nagy mennyiségű B- vitaminok továbbá serkentik a keményítő és a fehérje feldolgozását, felszívódását. A meggyfából készült hordó nagyon gyors hatással van a párlat színére, és érdekes okkersárgaszerű szint kölcsönöz a párlatunknak, de mellette persze a savasságot is erőteljesen növeli a párlatban. Behízelgő illata, komplex aromája fogyasztásra ösztönöz. Tüzes fellépése, bársonyos struktúrája teszi nemessé ezt a pálinkát, amelytől szinte likőrszerűvé válik.

 

Borseprős Meggy Ágyas Vegyes Párlat 2012.

199.

2012/0728

AQUAVINICUM

ÁGYAS

VEGYES

  Borseprős meggy

  üvegben érlelve

Természetesen folytatom azt az immár hagyománynak nevezhető tendenciát, amely során az elkészült párlataimat három irányba osztom el, hogy az Aquavinicum Párlat Rendszer mindhárom főkategóriájában megtalálható legyen. Ennek során Borseprős Meggy párlatot az Ágyas párlatok, Vegyes alkategóriájába is beindítottam. A párlatba aszalt meggyet helyeztem bele, amely természetesen azonnal megszínezte a párlatot és reményeim szerint három hónap elteltével sötét bordó színben fog tükröződni. Az sem elhanyagolható tény, hogy aszalt meggy belehelyezésével a beltartalmat is sikerül jelentősen feljavítanunk. Azt azonban most leszögezem, hogy csak olyan aszalványokat használok a párlataim ágyazásához, amelyek nem tartalmaznak sem hozzáadott cukrot, sem pedig semmiféle tartósítószert. Ebben a párlatban feltűnően érzékelhető a mag íz, amely remélhetőleg az ágyazás hatására, valamint az érlelési idő elteltével némileg enyhülni fog. Az imént említettem a beltartalmi értékek megváltozását, és erről azért itt még ejtenék néhány szót. A gasztronómia fejlődése a huszonegyedik századra eljutott oda, hogy pontosan tudjuk már, hogy milyen táplálékot fogyasztunk, sokszor azonban, hogy mit fogyasztunk, italként nem mindig tudjuk. Ebben segítenék most. Az aszalványból természetesen hiányzik a meggy magja. Ezért most nem is a meggynek erről a részéről kívánok beszélni, hanem sokkal inkább a húsáról és a levélről. A meggy leve az egyik legjobb ellenszer a meghűléses betegségek kezelésére. C-vitamin tartalma is segíti a betegségek elleni küzdelemben. Megfázáskor ajánlott napi 2-3 dl fogyasztása. Levét a gyógyszergyártásban is használják színezőanyagnak, aromaanyagként, mellesleg pedig bizonyos esetekben segíti a hatóanyagok jobb felszívódását. A párlatban persze ekkor mennyiségre nincsen szükség, de a hatása benne van párlatunkban ezt bátran állíthatom. Meglepő, de a meggy összes részét felhasználják gyógyító célokra. Levelei fő hatóanyagai a cseranyagok. Gyógytea-keverékek alkotóiként segíti a vizelet-kiválasztást, vizelethajtó, fogyasztó hatású. Teája, és így párlata is kiváló köhögéscsillapító. Levelei gyulladásgátló hatásúak, puffadás ellen is hatásos. A népi gyógyászatban is régóta ismert. A gyümölcskocsányt és leveleket a maihoz hasonlóan, a fa sérülésekor kicsurgó gyantát görcsoldóként használták.

 

Borseprős Meggy Natúr Vegyes Párlat 2012.

198.

 

2012/0727

 

AQUAVINICUM

 

NATÚR

 

VEGYES

 

 

  Borseprős meggy

  üvegben érlelve

 

 

 A mai párlatom bemutatásával immár elkezdődik a 2012. évi új generációs párlataimnak a bemutatása. Az elmúlt hónapokban rengeteget tanultam és dolgoztam azért, hogy még jobb párlatokat tudjak készíteni, mert mindig lehet jobbat, tökéletesebbet készíteni. Sajnos minden igyekezet ellenére még mindig sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy a cefrézésben és a párlatkészítésben nem kell újítani, és a régi hagyományok követése elég ahhoz, hogy versenyben tudjunk maradni. Sajnos tévednek a folyamatos fejlődés, megújulás, a versenytársak folyamatos tanulmányozása nélkül végleg lemaradnánk. Szeretném, ha a magyar pálinka kultúrában itt vidéken is maradandó változásai mennének végbe. Ez a párlat is ennek jegyében készült. Igaz, hogy addig amíg eddigi cefre alapanyagaimat általában saját kezűleg gyűjtöttem be, így a jövőben erre már nincs módon, így család tagjaimra és barátaimra kell ebben hagyatkoznom. A meggy, amely az alapanyaga a mai párlatnak az Érdi Bőtermő fajtából kerül ki. Mindez idáig még nem készítettem magamnak meggypálinkát ezért is nagy várakozással tekintettem elébe. Hogy a dolgot kicsit felturbózzam a leerjedt cefréhez borseprőt raktam, amely merlot vörös borból maradt vissza. Tudniillik a meggy nem túl sok cukrot tartalmaz, ezért 5%-nyi borseprőt helyeztem bele. Ez a mennyiség nem olyan jelentős, hogy maradandóan befolyásolja a párlatot, de mégis ad neki elég erőt, hogy kibontakozhasson. Néhány szót megérdemel azonban az alapanyag jelentősebb része a meggy. Igen gazdag vitaminokban (A-, B1-, B2- illetve C-vitamin) és ásványi anyagok (kalcium, kálium, magnézium, vas, cink). A bogyós gyümölcsökhöz hasonlóan kimagasló mennyiségben tartalmaz flavonoidokat, melyek antioxidáns hatásúak. A levében lévő antioxidánsok segítik megőrizni a vénák falának rugalmasságát, és ezáltal a visszérbetegségek elkerülését. Enyhítik az ízületi megbetegedés okozta fájdalmakat, valamint a fejfájást. Vértisztító hatású. A kalcium, kálium és magnézium együtt dolgoznak a vér megtisztításán, a szívizom megerősítésén és a szabályos szívverés helyreállításán. Serkenti a máj- és vese működését. Különösen azoknak ajánlatos fogyasztani, akiknek az emésztésével nincs minden rendben, de mindenképpen minimális mennyiségben ajánljuk.

 

Érdi Bőtermő Meggy

Érdi Bőtermő Meggy

A vidéki élet, a paraszti hangulat, a falu szimbóluma az meggyfa, amely ott állt egykor minden vidéki család portáján. Sokszor nem is egy, hanem több is, mert gyümölcse elengedhetetlen része volt ennek életnek, ennek az életvitelnek. Gyakran nem is a szülők, hanem éppen a nagyszülők voltak azok, akik a gyermekeket beavatták ennek rejtelmeibe. A nyár gyakorlatilag ezzel kezdődött. Szinte titka volt a meggybefőtt, a meggy lé, és a meggybor, vagy a meggypálinka készítésének. Utolsó kettőt persze a nagypapa ismerte legjobban és a fiú unokáknak adta át ismeretét. Ezek a titkok nem mindig jöttek felszínre azonnal, de később mindig felszínre kerültek. A meggy egy csonthéjas magvú gyümölcs, illetve az azt termő meggyfa (Prunus cerasus) rövidebb neve. Csodálatos meggyfajták alakultak ki a Kárpát-medencében. A meggy a rózsafajták családjába tartozik. A meggy hazája délkelet Európa és Ázsia. Szerencse, hogy olyan nemesítőink voltak, mint Maliga Pál, Brózik Sándor, Apostol János, Nyújtó Ferenc, Ménesi Attila, Szabó Tibor, Pethő Ferenc és Kovács Sándor, akik nemcsak begyűjtötték az értékes tájfajtákat, hanem a keresztezéses nemesítés révén megváltoztatták a hazai meggytermesztést. Jelenleg mintegy húsz fajta közül választhatunk. Most leginkább az Érdi bőtermőfajta az, amelyből cefrét készítettem. A Pándy meggy és a Nagy Angold hibridje. Nemesítője Maliga Pál, és Apostol János. 1970 óta államilag elismert fajta. A Pándy meggy előtt érő fajták közül a legelterjedtebb fajta. Június közepén érik. Friss fogyasztás mellett exportra és feldolgozásra is alkalmas. Húsa félkemény, festőlevű, íze kellemesen édes-savas. Korán termőre fordul és igen bőtermő. Gyümölcse középnagy (5-6 g), átlagos átmérője 21-24 mm. Alakja megnyúlt gömb, a kocsány és a bibepont felőli oldalon kissé lapított. Száraz tapintású héja sötét kárminpiros színű. Középkemény, finoman rostos húsa sötétpiros, mérsékelten festőlevű. Harmonikus íze kellemesen édes-savas. Kocsánya középhosszú, pálhalevelek alig találhatók rajta. Gyümölcse a kocsánytól szárazon válik, ezért géppel könnyen betakarítható. A kocsányon maradt, összeszáradt csészelevelek a rázás folyamán lehullanak.

Fája középerős növekedésű, gömb alakú koronája kissé lapított. Ágrendszere szétterülő, szöveti szerkezete laza, ezért az ágak hasadásra hajlamosak. Különösen gépi rázás esetén fordul elő gyakran, amikor váza korona kialakítására kerül sor és a vázágakat egymáshoz túl közel indítják. Kézi szedésnél központi tengelyes korona kialakítása célszerűbb. Korán fordul termőre, rendszeresen és bőven terem. Apostol János szerint különleges termőképessége a fajta egyedülálló önszabályzó rendszerével függ össze. A terméskötődés után csak annyi gyümölcsöt tart meg a fán, amennyit megfelelő méretben fel tud nevelni, túlkötődéssel nem kell számolni. Termésének legnagyobb részét rövid termőnyársakon és középhosszú termővesszőkön hozza. Idősebb korban már kissé kopaszodik, ezért erősebb metszést igényel. Virágzása korai, virágai öntermékenyek. A korai meggyszezon legfontosabb, legtöbb célra (friss fogyasztás, befőzés, lé, fagyasztás, cukrászat) felhasználható fajtája. A meggyben és általában a piros színű gyümölcsökben több egészségőrző vegyület is található. Az amerikaiak több mint tíz szabadalmat nyújtottak be az USA-ban a magyar meggyek beltartalmi értékeire, amelyek között a daganatos betegség kialakulási kockázatát csökkentő vegyületek is találhatóak. Vajon ezekkel a csodálatos értékeinkkel mi miért nem gazdálkodunk jobban? Bort és likőrt is készítenek belőle, de mi most mégis inkább a pálinkájáról beszéljünk. És ezzel egy igen régi álmom vált teljessé. A meggypálinka készítés hazánk egyes területein már hagyományokra tekint vissza, sok helyen azonban kuriózumnak számít. A meggy cukortartalma kisebb, mint a cseresznye esetén, de karaktere, íze, zamata összetéveszthetetlen jegyeket mutat. Mivel a meggy a konzervipar számára is fontos alapanyag, és étkezési célokra is jelentős mennyiséget használnak, ezért relatíve kevés meggypálinka kifőzésére kerül sor a bérfőzdékben. Cefréjének készítése során ügyeljünk szárának, levelének, illetve magjának eltávolítása, a fanyar ízek kioldódásának megakadályozása miatt. Adalékanyagok alkalmazása a meggy cefre elkészítése során nem szükséges. A frissen szedett gyümölcsöt minél előbb dolgozzuk fel. Ezeket betartva kiváló pálinka készíthető belőle. A szimbolikában a meggy az érett, beteljesült szerelemre utal, ezért élvezetét jó szívvel ajánljuk szerelmeseknek, pároknak, házastársaknak.

Cefre tanácsadás

Tisztelt Hölgyem!

Elnézését kérem, hogy levelét csak néhány napos késéssel olvastam el, illetve, hogy arra csak most tudok válaszolni, de eléggé bonyolult napjaim voltak a különböző munkahelyeimen. Bízom abban, hogy a válaszom nem érkezik túl későn meg Önhöz. Bevezető szavai nagyon kedvesek, és jól eső érzéssel töltöttek el, mindig nagy öröm számomra, ha segíteni tudok azoknak a kollégáknak, akik cefrekészítésre szánják el magukat és ezzel csatlakoznak a pálinkabarátok immár igen népes táborához. Azért is jól esnek ezek az észrevételek, mert így ezek a pozitív visszajelzések erőt adnak ahhoz, hogy érdemes energiát fektetni ebbe a feladatba, még akkor is, amikor már fogytán az erő és az idő.

De hogy konkrét kérdéseire fordítsam a szót a következő javaslattal tudnék élni. A meggy magjával kapcsolatban alapvetően megoszlanak a szakemberek véleményei. Jó magam a kimagozás jelentőségét szeretném hangsúlyozni, de vannak esetek amikor ezt nem tudjuk megvalósítani ilyenkor azért nem kell kétségbeesni, akkor sem, ha a meggy magja a cefrébe kerül. Az erjedés harmadik-negyedik napja körül a magok jó része kiesik a szétroncsolódott gyümölcshúsból, főleg, ha pektinbontás is történt, valamint a meggy szemek szétnyomásra kerültek. Ilyenkor egyszerűen egyik edényből a másikba öntve a cefrét megszabadulhatunk a mag jó részétől. Ha erre sincs alkalmunk, akkor az erjedés befejeztével is leszürhetjük a cefrénket a magtól, de már olyannal is találkoztam, hogy maggal együtt került a főzdébe és ott az aljára leült magokat nem öntöttük, vagy nem szivattyúztuk az üstbe. Végül még egyszer hangsúlyozni szeretném a legjobb, amikor kimagozuk a cefrét már az elején, és az erjedés végén, mintegy 10-15%-nyi magot visszahelyezünk az üstbe, hogy némi finom magízt kapjon a párlatunk. A desztilláció során megfigyeltem, hogy a párlatban a magíz a desztillálás végén érkezik bele, tehát ilyenkor is szabályozhatjuk annak mennyiségét ízlésünknek megfelelően.

A második kérdésére is hasonlóképpen tudnák válaszolni. A kajszibarackot is ki kell magozni, de ízlésünknek megfelelően helyezhetünk vissza abba magot, attól függően, hogy mennyire szeretnénk mandulás ízt a pálinkánknak. A kereskedelmi főzdék gyakorlatában megtalálható az a tendencia, hogy a kajszibarackból kiszedett magot megtörik, a magbelet megszárítják, majd megfelelő mennyiségben egy sűrű hálóban visszahelyezik a desztilláció során az üstbe. Ezt a gyakorlatot otthon, odahaza nem tudom jó szívvel ajánlani, de az előzőt mindenképpen, és a meggyel megegyezően mindig az adott helyzet, illetve ízlés dönti el, hogy mikor és mennyi kerüljön bele a cefrénkbe, illetve a párlatunkba. Különösen akkor sem történik tragikus dolog, ha minden mag valami oknál fogva benne marad a cefrébe, a lényeg, hogy ne törjön össze és akkor még az üstbe töltéskor is kiszedhető a nagy része.

A harmadik kérdése a sárgadinnyére vonatkozik. Erről nagyon fontos tudni, hogy egyike a legnehezebben cefrézhető gyümölcsünknek. Mindenképpen megfontolásra ajánlanám, hogy időt, energiát, illetve anyagiakat áldozzunk rá. Nagyon sokan csalódtak már ennek eredményében. Ha mégis az elkészítés mellett döntene, feltétlenül fontos, hogy a sárgadinnye héja és magja el legyen távolítva. Összeroncsolása, vagy darálása elengedhetetlen, de vizet nem kell hozzá tennünk, mert igen magas a víztartalma. A roncsolása a pisztolyfúró keverőszárral tökéletes eredményt ad. Pektinbontás, irányított erjesztés, illetve tápsóval való elláttás nem maradhat el, ahogy a reduktív erjesztési módszer sem. A savszint megfelelő beállítását sem hanyagolhatjuk el, ahogyan azt sem, hogy valamilyen módszerrel növeljük a cefrénk cukortartalmát. Ehhez leginkább azt tudnám javasolni, egy negyed arányban almát daráljunk, és vele házasítva készítsük el a cefrénket, de van aki mézzel házasítja a cefrét, bár így már nem pálinkáról, hanem csupán párlatról beszélhetünk.

Az alma hozzáadásával már meg is érkeztünk az utolsó kérdéséhez. Az almát nem kell meghámozni, a magház eltávolítása pedig egyedi ízlés alapján történhet meg. Ilyen kérdés esetében mindig azt az irányelvet szoktam ajánlani, ami a józan paraszti észből fakad. Amely részét a gyümölcsnek elfogyasszuk, azt a részét a cefrébe is beletehetjük.
 Tehát, aki az alma magját nem eszi meg alapesetben sem, az ne tegye bele a cefrébe sem. Én azonban úgy vélem, hogy kellemes magíze hiányozna a párlatból. Természetesen csak egészséges magház kerülhet bele. Az almát minden esetben darálni, pektinbontani kell, mert enélkül nem lesz tökéletes a cefrénk. Ezzel röviden úgy gondolom, hogy meg is adtam azokat a válaszokat, amelyek a cefre készítéshez szükségesek. Sok szerencsét és örömet kívánok a születendő párlatokhoz, és szükségesetén tessék nyugodtam akár e-mailban, akár telefonon zaklatni. Remélem, hogy ezek alapján Ön is elkötelezett híve lesz a kulturált pálinkakészítésnek és fogyasztásnak, amely igazi hungarikum, és amely nélkül a magyar nem is igazán magyar.

Muth József

Pálinkafőző, kóstoltató és bíráló