Köszöntés

Istenhozta virtuális oldalamon! Vegyen részt a valóságban is egy rendhagyó barangoláson a borok, a pálinkák, a likőrök világában! Minden pénteken este pálinka kóstolói tréninget tartok, várom a jelentkezéseket. Ha tetszett, amit itt látott, keressen fel e-mailban: willhar@citromail.hu, vagy telefonon: 06-70/3387-165 Immár a Facebookon is elérhetők vagyunk a https://www.facebook.com/Muthpince oldalon. Jelöljenek ismerősnek bátran.

2014. február 7., péntek

Papkörte Érlelt Gyümölcs Pálinka 2014.



490.

2014/0207


AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS



  Papkörte
  körtefával érlelve
 
 
 
 
 Bizony ismét péntek van, vagyis itt a küszöbön a hétvége, és neki ugorhatunk azoknak a dolgoknak, amiket szívesebben csinálunk. Nekem azért az a szerencsém, hogy hétköznap is azt csinálom, amit szeretek: szőlőt, gyümölcsöt metszek, vagy éppen pálinkát desztillálok, érleléseket végzek különböző fákkal, de azért esténként egy-egy pálinka lebírálása is izgalmas élményeket nyújt, hogy az, fejlődésében éppen hol áll. De mondhatnám az éppen aktuális borfejtéseket is, amelyek során megszületnek borseprő alapanyagok, amelyekből szintén jó kis pálinkákat lehet készíteni. Ezzel a kis bevezetővel el is érkeztünk a következő párlat családunkhoz, amely ezúttal csupán két tagból áll. A gyümölcs az udvarunkban és a szomszédunkban álló körtefa terméséből született, de nem a legdivatosabb körte fajtákról van szó, és úgy-e ezzel már el is árultam, hogy körtéről van szó. Ezen belül is egy ritka fajta a papkörte az, amelynek cefréjét desztillálás alá vontam. Nem nevezhető igazán bőséges cukrot adó gyümölcsnek, így aztán a száz literes hordó cefréből igen csak szerényen született pálinka. No nem is vártam tőle sokkal többet, de remélhetőleg illat és aroma anyagban elég különlegesed ad, ahhoz, hogy értelme legyen a vele való munkának. Társneve Kaludjerka, vagy Curato. 1760-ban a francia Leroy nevű lelkész nemesítette ki, amelyet egy elzászi erdőben talált, ahol spontán magoncként kelt, és azóta, világfajta lett. Hozzánk Magyarországra déli szomszédunktól, Szerbiából érkezett. Hazai elterjedése az üzemi gyümölcsösökben 7,1% . Bereczki Máté szerint Magyarországon sokáig Kossuth körte néven szaporították. Mára elsősorban igénytelensége és konzervipari, illetve pálinka feldolgozása miatt maradt jelentősfajta. Bőven és igen rendszeresen terem, fája, pedig gyorsan termőre fordul. Jól termékenyülősége mellett azonban érdekes módon virágpora igen rossz minőségű. Fájának az is jellemzője, hogy rendkívüli mértékben szívós, hosszú életű, így aztán nem ritka belőlük a száz évnél idősebb is. Amelyekről én szedtem a gyümölcsöt azok is legalább ötven évesek, és tavaly is több mázsa termést produkáltak gond nélkül. Saját fájával végeztem az érlelést remélve, hogy ettől még inkább jellemző lesz az aromája. A nemes körte az embernek, a vadkörte a vadnak fontos táplálék. Tehát joggal fogalmazhatunk így: a körtefa ökológiai szempontból legértékesebb fafajaink közé tartozik.
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése