479.
2014/0127
AQUAVINICUM
NATÚR
VADGYÜMÖLCS
Erdei
kökény
üvegben érlelve
Az elmúlt napokban megkezdett sorozatomat szeretném
folytatni ma is egy másik vadgyümölcs pálinka családdal. Ennek az a
különlegessége, hogy gyakorlatilag pincészetünknek a tavalyi évben a
legsikeresebb terméke lett. De nemcsak a saját termékünk miatt fontos ez a
vadgyümölcs család, hanem azért is, mert ezzel kapcsolatban szinte az egész országban
szaktanácsadással élek. E blogunkban a legtöbb megtekintést már több, mint egy
éve ezzel a pálinkával kapcsolatos írásaink kapják. Talán szerénytelenség
nélkül állíthatom, hogy e tekintetben igazi szaktekintélynek számítunk. Ezekből
a gondolatokból már nyilvánvalóan sejtik, akik rendszeresen olvasnak, hogy nem
más vadgyümölcsről van szó, mint az erdei kökényről. A szőlőt járva szinte
elkerülni sem tudom, hogy napi kapcsolatba ne kerüljek vele. Tavasszal gyönyörű
virágzása, ősszel és télen, pedig kéklő bogyói vonzzák a tekintetet. Persze
nemcsak az emberek, hanem az apró énekesmadarak is kedvelik, hiszen szívesen
építik fészküket a tövises vesszők közé, termése a téli időszakban táplálékot
nyújt az erdei apróvadaknak. Népi elnevezése abból fakad, hogy a kökény, vagy a
galagonya tövises ágait fakeretbe, fanyüstbe fogva, igásállatokkal vontatva
boronáláshoz használják. Az Alföld déli és középső részén még a XIX. Században
is használták a tövisboronát magtakarásra, talajporhanyításra. Az aszalt
gyümölcsök, közöttük a gyűjtött vadgyümölcsök, így a kökény is fontos szerepet
töltöttek be egykor a népi táplálkozásban, főként a böjti időszakban. A XVII.
Században, Apaffy Mihály erdélyi fejedelem uralkodása alatt a kincstári
kimutatás tanúsága szerint annyira megbecsült volt, hogy dézsmát is szedtek az
aszalt kökényből. Természetesen nemcsak finomsága miatt kedvelték az urak,
hanem amiatt is, hogy ők azért nem álltak neki kézzel szedni. A kökény latin
nevén Prunus spinosa apró szilvára hasonlít, tömör, lilászöld húsa
lédús, savas, kicsit fanyar, de rendkívül izgalmas ízű. Sajnos a gyümölcs
méretéhez képest viszonylag nagy magja is van. A csipkebogyóhoz és a somhoz
hasonlóan csak akkor fogyasztható, ha megcsípte a dér, ezután sokkal édesebb és
puhább lesz a gyümölcs húsa. Magas vas és C-vitamin tartalma miatt közkedvelt.
Enyhe hashajtó tartalma miatt ajánlom most főként a hölgyeknek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése