Jaboulay Ropogós Cseresznye Natúr Gyümölcs Pálinka 2014.

605.

2014/0708

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 Jaboulay Ropogós Cseresznye

  üvegben érlelve

 

 

 

 Lassan beérünk a nyár derekába, és mint ilyen korra általában az első friss gyümölcsökből elkészített cefrék leerjedtek, és megkezdődhet azoknak a desztillálása. Az időjárás az ilyenkor megszokott hőség, heves záporokkal, zivatarokkal, aminek okán a szőlészeti kinti munkákat olykor fel kell fügeszteni, ettől aztán alkalom nyílik arra, hogy az üstben begyújtva a pálinkakészítésnek hódoljunk. Közben persze szinte hétről-hétre, egyik versenyről a másikra utazunk hétvégenként, hogy mindenfelé hirdethessük a pálinkakészítést, mint hungarikumot. Pincészetünk az új évadban igyekszik különlegesebbnél különlegesebb pálinkákat, párlatokat elkészíteni, fajtatiszta gyümölcsökből, ezzel is arra szoktatva a társadalmat, hogy keressék az igazi hungarikumokat, az egyedi és kézműves termékeket. Ezúttal mivel is kezdhetnénk, mint egy különleges cseresznyefajtával. Ezzel a kis kitekintéssel el is érkeztünk a megtárgyalásra kerülő fajtánkhoz a Jaboulay ropogóshoz, amelyek már május végén, megjelennek a piacon a korai, apró szemű fajták gyümölcsei – mindannyiunk legnagyobb örömére! Minden valószínűség szerint Franciaországból Lyon közeléből származik. Létrejöttét egy Jaboulay nevű úrnak köszönhetjük, aki fajta szelektálta 1830-ban. Május második felétől július középéig érik, attól függően mely vidéken terem. Csapadékos területen gyümölcse erősen reped. Nem igényes, jól alkalmazkodó fajta, száraz vidéken azonban apró és ízetlen termést hoz. középerős növekedés, lapított, csüngő gömb korona. Gyümölcse középnagy, néha nagyobb, tömör színezett húsú, édes. Termése tompa szívalakú, oldalt kissé lapított. Héja vékony, fénylő, világospiros, értével feketepiros színűvé válik. Kocsánya középhosszú és középvastag, kárminpiros. Húsa nem eléggé tömött arra nézve, hogy ropogós cseresznyének nevezzék, és inkább puha voltánál fogva a szállítást is kevésbé bírja. Leve bő, kellemes savannyal emelt, rózsaszínűen festő. A cseresznyének gyulladást gátló, fájdalomcsillapító hatása is van, és a nátha kezelését is kiegészíti. S természetesen minél érettebb a cseresznye, annál édesebb, tehát gyümölcscukor-tartalma annál magasabb. A cseresznye tartalmánál fogva kitűnő vértisztító. Sok ásványi anyagot és nyomelemet vehetünk magunkhoz a cseresznyével folsavat, foszfort, kalciumot, káliumot, nátriumot, kobaltot, és kiemelkedően sok vasat.

 

 

Jaboulay ropogós cseresznye

Jaboulay ropogós

(Bigarreau Jaboulay)

Amikor ezernyi virága kinyílik, és beborítja az addig kopár ágakat, a japánok napokig ünnepelnek. Hiszen a pillekönnyű, illatos szirmok jelzik, hogy végre megérkezett a várva várt tavasz. A cseresznye már nagyon régóta termesztett gyümölcs Európában. A görögök és a rómaiak hozták be az időszámítás előtti évezredben. A rómaiak már több fajtáját is ismerték, termesztették. Pompeiben két festményt találtak, amelyen cseresznye látható. A cseresznye állítólag Anatólia északkeleti részéről érkezett a Római Birodalom idején Európába, a hagyomány Lucullusnak hadvezérnek tulajdonítja a behozatalát, aki a pontuszi Kerasuntból hozott egy ízletes nagy szemű fajtát Itáliába Krisztus előtt 64-ben. A város nevét (Kerasunt), ahonnan a gyümölcs származik, őrzi a görög kerasos, a latin cerasus, a német Kirsche és a magyar cseresznye szó is. A cseresznyefákat a középkorban a kolostorkertekbe ültették. Nagy Károly (812) Capitulare de villa imperalibus c. munkája nevelési instrukciókat ad egész Európára, és a gyümölcstermő fák között leírja a cseresznyét is. A "középkori" állapot a XX. sz. elejéig tartott, amikor a mezőgazdaság korszerűsítése, valamint a francia és a külföldi szelekciók alapvető változásokat hoztak a gyümölcstermesztésben és a kereskedelemben egyaránt. A Magyarországról származó cseresznye már a 16. században kedvelt volt Bécsben és Ausztriában; irodalmi adatok egy dió nagyságú cseresznyéről tudósítanak, de az is lehet, hogy akkoriban a dió volt apró és nem a cseresznye nagy! A tűzpiros bogyókat termő fa később a szőlőtermő tájak jellegzetes kísérőnövénye lett a cseresznyefa. Ez fokozta az akkori kisgazdák termelési biztonságát, hiszen ha a szőlőt elvitte a májusi fagy, a cseresznye akkor is nyújtott bevételt. Sajnos a zártkertekben, a szőlőkben álló cseresznyefák száma rohamosan csökken, igaz, hogy ezt az apadást a házikertekben és a lakóházak közelében ültetett fák száma ellensúlyozza. A vadcseresznye (Prunus avium) volt az alapfaj, amiből a legtöbb termesztett cseresznyefajtát kitenyésztették. Az alig 1 cm-es átmérőjű gyümölcsöt termő, Magyarországon madárcseresznyének is nevezett fajta főként a tölgyesekben található. Szinte egész Eurázsiában megél, apró piros bogyói meglehetősen savanyúak. Régen elárasztották egész Franciaországot, azonban a cseresznyetermesztés lehetőségei egyre szűkülnek, összezsugorodnak, mint az a bizonyos szamárbőr. A kistermelők egyre inkább eltűnnek, csak a nagy gyümölcsösök maradnak fenn. A hagyományos, szép cseresznyések északon és keleten elpusztultak a háborúban. Az utóbbi években mind nagyobb figyelem irányult a cseresznyetermesztésre. Nagyrészt azért, mert a szamóca után a cseresznye a legkorábbi vitaminforrás a tavaszi vitaminínséges időben, másrészt a világ legjelentősebb nemesítő intézményeiből sok új, igen értékes fajta került a termesztésbe. A piac pedig egyelőre jól megfizeti a nagy gyümölcsű, kiváló minőségű cseresznyét, a termesztése tehát gazdaságos. Rengeteg fajtáját ismerjük, idényben érdemes rendszeresen enni, mert nyersen nagyon egészséges. A gyümölcsnek közel ezer fajtája van, a termés színe a fehéres sárgától a mély bordóig terjed, nagysága és alakja a kicsi kerektől a nagy szív alakúig ugyancsak sokféle, héja vékony és vastag is lehet. Tudatos emberi szelekciónak, nemesítéseknek köszönhető ez a változatosság. Ezzel a kis kitekintéssel el is érkeztünk a megtárgyalásra kerülő fajtánkhoz a Jaboulay ropogóshoz, amelyek már május végén, megjelennek a piacon a korai, apró szemű fajták gyümölcsei – mindannyiunk legnagyobb örömére! Minden valószínűség szerint Franciaországból Lyon közeléből származik. Létrejöttét egy Jaboulay nevű úrnak köszönhetjük, aki fajta szelektálta 1830-ban. Május második felétől július középéig érik, attól függően mely vidéken terem. Fája szétterülő, néha csüngő. Érzékeny a tavaszi fagyokra. Általában ritka koronát alkot, de terebélyes fává növi ki magát. Ágrendszere kusza növésű. Csapadékos területen gyümölcse erősen reped. Nem igényes, jól alkalmazkodó fajta, száraz vidéken azonban apró és ízetlen termést hoz. középerős növekedés, lapított, csüngő gömb korona. Gyümölcse középnagy, néha nagyobb, tömör színezett húsú, édes. Termése tompa szívalakú, oldalt kissé lapított. Héja vékony, fénylő, világospiros, értével feketepiros színűvé válik. Kocsánya középhosszú és középvastag, kárminpiros. Húsa nem eléggé tömött arra nézve, hogy ropogós cseresznyének nevezzék, és inkább puha voltánál fogva a szállítást is kevésbé bírja. Leve bő, kellemes savannyal emelt, rózsaszínűen festő. A fiatal fák kialakítását gyorsan el kell végezni; először a korona alakját kell kialakítani, azután mérsékelt metszéssel lehetővé tenni a fény behatolását a korona belsejébe, és biztosítani az idős részek felújulását. Ajánlatos lehajlítani a vesszőket, hogy kiterüljön a korona, és gyorsan termőre forduljon a fa. Porzói: Burlat, Early Rivers, Reverchon. A cseresznye nemcsak nyers állapotban közkedvelt gyümölcs, hanem sok helyen aszalják is. A régi magyar konyha gyümölcslevesei sorában és leveshúshoz illő, édeskés-tejfeles mártás készítésénél alkalmazzák. A tésztakonyhán friss v. eltett állapotában különösen rétes, lepény és kalácsfélék fontos anyaga. Cukrozott (kandírozott) cseresznyét a cukrász, mint díszt szívesen használ. Befőttje kitűnő ízű és tetszetős. Zamatos pálinkát főznek belőle, melyet mártások, gyümölcssaláták ízesítésére, koktélek és bólék készítésénél alkalmaznak. A cseresznyepálinkát Kirschwasser néven ismerik világszerte; különösen a svájci gyártmányok elterjedtek. Íz készítésére is alkalmas. Egy cseresznyefa akár 80-100 kiló termést is érlelhet. A cseresznyeszedéshez megbízható létrák, szedőedények szükségesek. A gyümölcsöket a kocsányukkal együtt, de a termőrész nélkül kell a fáról leválasztani. Aki a termőnyársat letöri, az egyúttal már a jövő évi termést is leszüretelte! A fáról minden gyümölcsöt le kell szedni, mert a "kukacosodást" okozó cseresznyelégy a fán maradó gyümölcsök útján terjed, és ezek a gyümölcsök terjesztik a moníliát is! A vitaminok közül az A, a B1, a B2, a B6 és a C jelentős, így erősíti az immunrendszert, gátolja a daganatos elváltozások, szív - és rendszeri problémák kialakulását. Sok ásványi anyagot és nyomelemet vehetünk magunkhoz a cseresznyével: folsavat, foszfort, kalciumot, káliumot, nátriumot, kobaltot, és kiemelkedően sok vasat. Fogyasztása segíti a fogak és csontok fejlődését, ezért gyerekeknek kifejezetten ajánlott, káliumtartalma a zavartalan izomműködésért, a normál vérnyomásért, a megfelelő szívritmusért felelős. A bogyós gyümölcsökben általában található antocián erősíti és rugalmassá teszi az érfalat, gátolva az érelmeszesedés kialakulását. A cseresznyének gyulladást gátló, fájdalomcsillapító hatása is van, és a nátha kezelését is kiegészíti. S természetesen minél érettebb a cseresznye, annál édesebb, tehát gyümölcscukor-tartalma annál magasabb. A cseresznye tartalmánál fogva kitűnő vértisztító. Ez különösen a téli egyhangú étkezésben juthat kifejezésre, ha néha hozzájutunk a befőtthöz, vagy mélyhűtött gyümölcshöz, amikor a test le van robbanva. A tavaszi gyümölcsidény aztán gyorsan ellenállóvá teszi a szervezetet. A téli húsos táplálkozás következtében hamarosan megtelik a szervezet húgykősavval, aminek lerakodása a csuklókban vagy az ujjakban erős fájdalmat okoz az idosebbek körében. A cseresznye segít megtisztítani a vért, aminek következtében enyhül, vagy elmúlik a fájdalom. Fontos! Sok friss cseresznye elfogyasztása után ne igyunk vizet! A gyümölcs héján lévő élesztőgombákat a tömény gyomorsav pusztítja el, de ha a felhígított emésztőnedvek nem elég erősek, akkor az élesztőgombák erjesztő hatása miatt puffadás, gyomorfájás alakulhat ki. Vigyázat! A nyírfa és az égerfa pollenjére érzékenyeknél keresztallergiás tüneteket produkálhat. Ha éppen fogyókúrázol, azért jó, ha vigyázol vele, mert 100 grammonként 68 kilokalóriát tartalmaz!

Pannon Pálinka- és Párlatverseny eredményhirdetése

Meghívó

Tisztelt Nevező!

A Pannon Pálinkafőzők Egyesülete által szervezett

Pannon Pálinka- és Párlatverseny eredményhirdetése

2014. július 11.-n (pénteken) 18 órakor

lesz a Csopak Strand előtti parkoló nagyszínpadán.

A részletes program a www.csopak.hu honlapon a Csopaki Fröccsöntő és Pálinkanapok címnél megtekinthető.

A díjat nyert pálinka/párlat oklevelének átvételére tisztelettel meghívom.

Csalló Jenő

elnök

Pannon Pálinkafőzők Egyesülete

+3630 9471 811

I. Csörötneki Pálinkaverseny 2014. eredményeink:

I. Csörötneki Pálinkaverseny

2014. évben

a

Muth Pálinka és Borpince

által nevezett termékek

eredménylistája:

Muthné Katona Mária

Sárgadinnye Törköly Natúr Gyümölcs Pálinka 2014.

9-es kategória

-

Muthné Katona Mária

Szamócás Alma Ágyas 2014.

3-as kategória

-

Heilmann-né Muth Erzsébet

Papkörte Érlelt Gyümölcs Pálinka 2014.

1-os kategória

-

Muthné Katona Mária

Rétesalma Érlelt Gyümölcs Pálinka 2014.

1-es kategória

-

Muthné Katona Mária

Stanley Szilva Ágyas Gyümölcs Párlat 2014.

5-es kategória

bronzérem

Muthné Katona Mária

Rizlingszilváni Szőlő Natúr Gyümölcs Pálinka 2014.

6-ös kategória

bronzérem

Muthné Katona Mária

Kékfrankos Natúr Törkölypálinka 2014.

4-es kategória

aranyérem

Champion

Muthné Katona Mária

Vörös Bikavér Borpárlat 2014.

9-os kategória

ezüstérem

Muthné Katona Mária

Merlot Natúr Borseprő Párlat 2014.

9-as kategória

aranyérem

champion

Heilmann-né Muth Erzsébet

Vörös Bikavér Borseprő Érlelt Párlat 2014.

9-es kategória

bronzérem

 

Ceglédi Óriás Kajszibarack

Ceglédi Óriás Kajszibarack

Sokáig kicsit szándékosan másodlagos gyümölcsként kezeltem a kajszibarackot, mivel mások sokkal inkább előtérbe helyezték. Ezzel persze nem kicsinyíteni akartam a kajszibaracknak, mint gyümölcsnek értékét, hanem csupán arra szerettem volna, vagy szeretném most is felhívni a figyelmet, hogy a többi gyümölcs is van olyan értékű. Ezért is egy kis nyelvleckével kezdeném a mai bejegyzésemet. A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" előtag. A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.) A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack. Ezúttal a kajszibarack fajták közül a Ceglédi Óriást szeretném kissé jobban megismertetni. Latinul Prunus armeniaca 'Ceglédi óriás az elnevezése. Magáról a gyümölcsről is kell tudni egy-két gondolatot. A kajszi (sárgabarack) az egyik legértékesebb, legsokoldalúbban hasznosítható gyümölcsünk. A cukor és savtartalom harmóniája intenzív aromával párosul. A gyümölcsök magas rosttartalma kedvező étrendi hatású. A friss gyümölcsök karotin tartalma magas, az aszalt kajszi káliumban gazdag. Lombfakadás előtt, kora tavasszal virágzik. Termését a téli és kora tavaszi fagy gyakran megtizedeli. Védett helyen ritkán károsodik. Talajban nem válogat, de legjobban, meszes talajban, meleg fekvésben fejlődik. A fagyérzékenységen kívül a gutaütésre is hajlamos. A fertőzés megelőzése érdekében koronáját ne sokat metszegessük. E fajtánkat Nyújtó Ferenc szelektálta 1953-ban, vagyis nem egy fiatal fajta, hanem egy igen jól bejáratott magyar gyümölcs. Myrobalan alanyon kiváló eredmények érhetőek el vele. Fája középerős növekedésű. Sudaras, fordított kúp alakú, közepesen sűrű koronát nevel, ágai merevek, felállók. Hajtásrendszere, növekedési hajlama középerős. Téli lehűlésekre kevésbé érzékeny. Korán termőre forduló sárgabarack a Ceglédi óriás. Sharka vírusra kevésbé fogékony, ágelhalásra hajlamos a Ceglédi óriás. Önmeddő, ezért porzót igényel. Porzófajtái: Ceglédi bíbor kajszi, vagy Magyar kajszi. Ceglédi óriás kajszi érési idő július eleje – közepe. Gyümölcse nagy vagy igen nagy, a hagyományos technológiával nevelve 50-70 gr. Megfelelő vízellátás, metszés esetén az átlagtömeg a 90-120 gr. is elérheti. Megnyúlt, kissé lapított tojásdad alakú. Héja narancssárga, napos oldalán élénk kárminpirossal mosott. Húsa világos narancssárga, lédús, olvadó, teljesen éretten aromás, középkemény. Magbele édes. Igen nagy méretű, piacos gyümölcse alapján jól társított ültetvényekbe telepítésre javasolt. Ne hagyjuk teljesen megérni a fán, mert törésre nagyon hajlamos sárgabarack. Viszont ebben az esetben cefrének való feldolgozásával nyugodtan várjunk egy-két napot megfelelő tárolás mellett.

 

Pannon Pálinka és Párlatverseny 2014.

Magas minőséget képviseltek a csopaki Pannon Pálinka és Párlatversenyre beküldött minták, amelyeket összesen száz éremmel díjazott a szakmai zsűri – mondta a Pálinkafőzők Egyesületének elnöke a verseny eredményhirdetéséről tartott sajtótájékoztatón pénteken Veszprémben.

Csalló Jenő elmondta: a versenyre 143 minta érkezett, ebből 33 bronz, 42 ezüst és 25 arany minősítést szerzett, ezen kívül hét különdíjat osztott ki a szakmai zsűri, a legjobbak pedig champion-díjban részesültek.

Az elnök emlékeztetett: korábban is szerveztek Csopakon hasonló versenyeket, de azokra mindössze pár tucat minta érkezett, az idei verseny, amelyre az ország tíz megyéjéből jöttek résztvevők, egyedülálló a színvonalát és a nevezők számát tekintve is.

Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság értéktárak kialakításáért felelős koordinátora emlékeztetett: 2012-ben fogadta el a parlament a nemzeti értékek védelméről szóló törvényt, amelynek nyomán megkezdődött az értékek összegyűjtése és a pálinka az elsők között került a hungarikumok közé.

Hozzátette: a Hungarikum Bizottság pályázatainak célja a minőség és az értékek megismertetése, középpontba állítása. Ennek szellemében írták ki a Pannon Pálinka és Párlatversenyt is, amelyre a kereskedelmi és a magánfőzők is jelentkezhettek.

Ambrus Tibor, csopaki polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta: a díjkiosztó július 11-én lesz, ahol a helyi strand vendégei által odaítélt közönségdíj is gazdára talál majd.

Forrás: www.diamondbridge.hu