799.
2015/0130
AQUAVINICUM
LIKŐR
GYÜMÖLCS
Mézes Fűszeres Borpárlat
üvegben érlelve
Na nem semmi, ahogyan repülnek a napok, és ismét
itt vagyunk a hétvége kapujában. A tegnapi napon azért szorítottunk, mert éppen
Mátrafüreden bírálták az italainkat, ma, pedig azért szoríthatunk, mert a
Dusnóki pálinkaversenyen teszik ugyanezt a zsűri szigorú tagjai. Utóbbi
helyszínen már ma este ki is osztják a díjakat, így természetesen a délután
folyamán meg is próbálom kipuhatolni, hogy vajon érdemes-e elindulni a
helyszínre személyesen átvenni az okleveleket. Persze ilyenkor a percek ólomlábakon
járnak, de aztán elérkezik a vélt idő és felhívom a főszervezőt, hogy megtudjak
valamit. Rövid várakozás után ki is derül, hogy egy ezüst oklevelet sikerült
összesen italainkkal elnyerni. Ez bizony eléggé elszomorít, mert azért ennél
sokkal többet és jobbat is vártam ennél. Ebből kifolyólag nem is utazunk el
dusnókra, hanem címünket megadva kérjük az oklevél kipostázását. Ebben a rossz
hírben is van azért jó hír, hogy azért itt is nyertünk egy elismerést, no meg
az, hogy mivel nem kell elutaznunk neki állhatók a likőr sorozatom újabb
tagjának az elkészítésének. A klasszikusnak számító gyümölcsök, amelyből eddig
a likőreinket elkészítettük lassan elfogynak, és ettől kezdve egyre
különlegesebb alapanyagokkal, és fűszerezettséggel kell dolgoznunk, a
fantáziánk teljes megmozgatásával. Így vettem kezembe egy régebbi borpárlatot,
amely alapjául szolgált ennek a likőrünknek. Az alapfűszerezés természetesen
itt is a vanília volt, de melléje a fő aroma vonalnak a borókabogyót
használtam. A többi segédanyagot ugyan abban az arányban használtam fel ehhez
is, tehát a mézet, valamint a nádcukrot, mint a többi likőrünk esetében. A középkorban a borókáról azt tartották, hogy
segít elűzni a gonoszt. E célból kis zacskóba tették, és az ajtó fölé
akasztották annak érdekében, hogy a lakókat megvédje az ártásoktól,
rontásoktól. Elégetett fájának füstje a hiedelmek szerint védelmet nyújtott a
leprával és pestissel szemben is. A második világháború alatt a francia
betegápolók borókát égettek a kórtermekben a járványok kifüstölésére, igaz, nem
sok sikerrel. A művészetekben is gyakran felhasznált motívum volt, a
hagyományos szimbolikában a női erény jelképe, de a kínai Feng Shui-ban is
ismerik, mint a tolerancia, megértés és empátia növényét. Akár hogyan is van,
biztos vagyok abban, hogy száz nap múlva, aki ebből az italból fogyaszt az
igencsak megértő és toleráns lesz a világgal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése