558.
2014/0416
AQUAVINICUM
ÉRLELT
GYÜMÖLCS
Tombácz Alma
almafával érlelve
A folytatásban is a tegnapi különleges almafajták,
ezúttal annak érlelt változatát szeretném az ínyencek figyelmébe ajánlani.
Előtte azonban mindenképpen néhány gondolatot általánosságban szeretnék az
almáról közreadni megszívlelendő tudásként. Mint ebből látjuk, az almafajták rendszerében több olyan
fajtatulajdonság is kifejezésre jut, amelyek az alma minőségét határozzák meg:
így a hús szerkezete, fűszeressége, stb. Fűszeresség tekintetében
legjellegzetesebbek a kálvilok, amelyekről azt tanítja a csoportjellemzés, hogy
eper- vagy málnaillatúak, a rózsaalmák, ezek meg ánizs- vagy rózsaillatúak, s a
reneteknek is jellemző a fűszeressége. Az alma minőségét ezeken kívül cukor-,
sav- és vitamintartalma határozza meg. Az almagyümölcsnek átlagban 82-86%-a
víz, 6-165-A cukor és 0,2-1,2%-a sav, főként almasav. Tartalmasnak tartjuk és
érezzük a savanykás vagy borízű almákat, ezekben sok a sav és sok a cukor,
ellenben az édesnek nevezett almák üresebbek, nemcsak a sav kevesebb bennük,
hanem a cukor is. A cukor-és savtartalom nemcsak fajtatulajdonság, hanem hely
és évjáratok szerint is tág határok közt ingadozik. Az alma az északi mérsékelt
földgömb legtartalmasabb és legkedveltebb gyümölcse, különösen értékessé tette
már régi időkben is, hogy fajtái, amelyek frissen és könnyen eltarthatók a tél
folyamán. Termesztésének eredete ősi időkre visszanyúlik, és nem kétséges, hogy
Turkesztánban és Kaukázus vidékén kezdték termeszteni. A Tombácz alma fája teljesen edzett. Erős növekedésű ágai felfelé
törekedő, hatalmas, sűrű, zömökebb koronát nevelnek. Bőven és rendesen terem.
Minden második évben bő termést várhatunk. Vadalanyon középtörzsű fának való.
Koronája a ritkítást megkívánja. Az ifjítást jól bírja. Magasabb fekvésű
homoktalajon díszlik a legjobban. Gyümölcsei jól állják helyüket a fán. Vesszői
fényesek, pirosodók, erősen molyhosak. Rügyei tompák, simulók. Egyes pikkelyei
fénylő piros színezetűek. Virágrügyei középnagyok, nem olyan molyhosak, mint a Dallos almáé. Levelei
vastagok, bőrszerű tapintatúak, durvák, kerekdedek. Nyelük középhosszú, vastag,
merev. Levélpálhái rövidek, hamar lehullók. Virágjai középnagyok, gyenge
rózsaszínnel árnyaltan fehérek, hasonlók a Simonffy piros alma virágjaihoz. Az
érlelés hatására sima, selymes italt nyerhetünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése