561.
2014/0419
AQUAVINICUM
ÉRLELT
BOR
Tombácz Alma
eperfával érlelve
Nagy
várakozással tekintettünk e nap elé, hiszen nemcsak a hosszú út várt ránk a
Gyulai pálinkafesztiválig, hanem a várható eredmények iránt is fokozott volt a
várakozás. Azaz igazság, hogy egy idő után akkora lesz az elvárás a sikerek
után pincészetünk irányába, hogy bizony már-már azért kell feszengenünk, hogy
vajon meg tudunk-e felelni az újabb és újabb elvárásoknak, amelyek immár
kötelező jelleggel irányulnak meg felénk. Kicsit emiatt úgy is érzem, hogy igen
nagy teherrel kell dolgoznunk, és a nyomás elég nagy. Reméljük, hogy ettől nem
leszünk, majd fusztráltak, és mindig meg tudunk újulni tevékenységünkben, és
italainkban. Egy ilyen ital lehet ez a mai napon is bemutatott Almabor Pálinka
érlelt italunk, amelyet ezúttal nem saját fájával érleljük, hanem a pálinkások
kedvenc fájával, az eperfával hozunk párosításba. Azaz igazság, hogy ma már a
csapból is pálinka folyik-mondhatnánk némi túlzással. Reneszánszát éli ez a
nemes nedű, a gyártók sorra kísérleteznek az új ízekkel, összetételekkel. Azt
hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy amíg gyümölcs van a világon, addig
pálinka is lesz. És amíg létezik ez az ital addig a jó magyar ember törekedni
fog rá, hogy ő maga állítsa elő, hiszen nincs is annál nagyobb büszkeség, mint
ha betérő vendégeinket minőségi, finom, saját készítésű házi pálinkával
kínálhatjuk meg. Mindenki számára tökéletes recept nincs, hiszen pont attól
különlegesek a házi pálinkák, hogy saját megérzéseink, szaktudásunk szerint
készítjük őket, szívünket-lelkünket beleadva. Van azonban néhány olyan
szempont, amelyet mindenképpen érdemes betartanunk, ha valódi ízélményre
törekszünk. A gyümölcstermelő növényeink eredendően erdei növények voltak, a
kertészet kialakulásával ezeket telepítettük ültetvényekké, átvettük a
természet és a teremtő feladatát, az összes gondjával együtt. Azóta minden
egyes folyamatot irányítani próbálunk, ami azonban nem mindig sikerül. Az alma
esetében azonban viszonylag könnyű dolgunk van, amikor letisztult aromákat
keresünk, ezért olyan alfajtákat próbálunk ki pálinkának, amelyek egyedül
állóak. A Tombácz almát érdemes ismét a köztudatba hozni, mert karakteres
gyümölcs és párlat. Az alma-íz szépen lekerekedik, utóíze kifejezetten hosszú,
határozott, harmonikus. Színe aranysárga. Diós, fahéjas, nem túl fűszeres
ételek, desszertek után ajánljuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése