Besztercei Szilva Érlelt Gyümölcs Pálinka 2014.

536.

2014/0325

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

  Besztercei szilva

  szilvafával érlelve

 

 

 

 

Az egyre hűvösödő reggelek némi aggodalommal töltenek el gondolom nemcsak engem, hanem mindenkit, akinek gyümölcsfa áll az udvarán, vagy a birtokán. A szőlészetben még szerencsére nem tenne nagy kárt, mert annak életnedvei éppen hogy beindultak, viszont a rengeteg csonthéjás gyümölcsfa már teljes virágba van borulva. Az őszibarackok rózsaszín virággal, a japán cseresznye lilavirággal, a kökény egyszerűségében is szép hófehér virággal pompázik. A hétvégén a polgármester asszonnyal folytatott megbeszélés alapján az idei bátai falunapra pálinkaversenyt is szerveznénk, így ezen a napon megkezdtem ennek az előkészületeit. Ami mellett persze azért az üstben is rotyogtattam egy-két hordó cefrét. Ma pedig, amikor gyümölcsoltó boldogasszony ünnepét is üljük folytatom a tegnap elkezdet szilva pálinka család bemutatását még pedig a saját fájával érlelt változattal. Természetesen nagyon sokan kérdezik tőlem, amikor egy-egy érmezett párlatomról beszámolok, hogy a fahordós érlelést hogyan végzem el. Nem is kicsit lepődnek meg akkor, amikor megtudják, hogy nem is fahordóban, hanem üvegben történik az érlelés, és fa chip, amely az érlelést végzi. Szilvafa esetében igazán könnyű a dolgunk, mert a fája rendkívül gyorsan és határozottan kontaktusba lép az alkohollal, és szinte napok alatt megfesti a natúr pálinkát vörösessárga színével. Ilyenkor mindig elmondom azt is, hogy mindig élő ágat alkalmazzunk chip készítéshez, amelynek mérete akkora legyen, hogy a pálinkába elmerülhessen. Első lépésként a kéreget, vagy úgy is nevezhetnénk, hogy a parakambiumot eltávolítjuk. Ahogyan a növény első évében tápanyagszállító sejteket tartalmazó felbőrt is, amelyet a következő évtől paraszövet vált fel. Az érleléshez a szijácsra sincsen szükségünk, így azt is eltávolítjuk egészen a kambiumig. A kambium: az évgyűrűhalmaz legkülső rétege; közvetlenül a háncsrétegtől kezdődően évente fejlődő, osztódó szövetréteg (az új évgyűrű). A tél végétől, a nedvkeringés megindulásától kezd osztódni, fejlődni és ez a folyamat az ősz végéig tart. Fejlődése nem egyenletes. Csapadéktól, talajnedvességtől függő. Tavasszal a legintenzívebb, nyáron lelassuló és a novemberi fagyok beköszöntével lassan leáll. Ebből látható, hogy ilyenkor a legjobb a fával történő érlelést elvégezni, csak az idejét kell figyelemmel követni, nehogy túlzott legyen a fa anyaga a párlatunkban.