416.
2013/1027
AQUAVINICUM
ÁGYAS
GYÜMÖLCS
Pamuk Alma
üvegben érlelve
A pálinka, mint magyar nemzeti ital, vagyis
hungarikum az elmúlt években példátlan és félelmetes fejlődést futott be, és
nemcsak azért, mert az állam engedélyezte az otthonfőzés legális lehetőségét,
hanem azért, mert ma már nem csak az idősebbek, hanem sokkal inkább a fiatalok
is elsősorban a bor mellett, pálinkát akarnak fogyasztani. A 2013-as év
gyümölcstermése ezt még inkább felfokozta. Gyakorlatilag szinte, aki él és
mozog, csupán csak egy gyümölcsfával rendelkezik is, talán már lekvár helyett
is inkább pálinka cefrét készít. Mint bérfőzde vezető olyan mennyiségű cefre
elkészítésével találkoztam, amelyre még gondolni sem lehet. Egyszerűen szólva,
szinte vetélkednek már az emberek egymással azért, hogy kinek a cefréjéből lesz
előbb párlat. Emiatt bizony a sajátjaim kissé háttérbe szorultak. Sokszor és
sokan már a parlagterületek és a vadonná vált vidékeket is járják vadon termő
gyümölcsök után. A legtöbben már nem vegyítik össze gyümölcseiket, hanem
fajtánként desztilláltatják ki. De ha minden így folytatódik, akkor hamarosan
utolérik pincészetünket is, akik már leginkább különleges gyümölcsök
erjesztésével foglalkozunk. Elődeink a teremtettség tudatában, tiszteletben
tartották az őket bőséggel ellátó környezetet. Ez a felfogás rendkívül
alakgazdag gyümölcsfajta szerkezetet és gyümölcstermesztést hozott létre és
tartott fenn. Ez a sokszínűség ismét megerősítette tudatukban a létezés
csodáját, így a tárgyi és szellemi világ kölcsönösen táplálta egymást. Ma - mindezt
spontán evolúciós eredménynek tekintve, a tisztelet hiányában - az emberi önzés
és felelőtlenség egyforma veszélyként fenyegeti. A biodiverzitás beszűkítésének
veszélye ma már a termesztett gyümölcsfajtákra is kiterjed. A régiek fontos
itala volt a vadalmavíz. A gyümölcsöt igen nagy mennyiségben gyűjtötték, majd
megmosva, áttörve, hordókba tették és leöntötték vízzel. Savanykás almaital
keletkezett. Ezt itták, sokszor víz helyett is. A pamuk alma jellegzetesen
dél-dunántúli gyümölcs. Termesztési érték: Nagyon korai érésű fajta. Egyedi,
kellemes zamata mai napig élénk él a táj lakóinak emlékezetében. Apró
gyümölcsmérete és puha húsállománya miatt csak házikertbe javasolható.
Különleges ökológiai igényű, vízben gazdag élőhelyhez kötődő tájfajta, így a
sárközben jól megterem. Saját gyümölcsével ágyazva még inkább ki tudjuk emelni
különleges íz, zamat, és illat anyagait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése