Köszöntés

Istenhozta virtuális oldalamon! Vegyen részt a valóságban is egy rendhagyó barangoláson a borok, a pálinkák, a likőrök világában! Minden pénteken este pálinka kóstolói tréninget tartok, várom a jelentkezéseket. Ha tetszett, amit itt látott, keressen fel e-mailban: willhar@citromail.hu, vagy telefonon: 06-70/3387-165 Immár a Facebookon is elérhetők vagyunk a https://www.facebook.com/Muthpince oldalon. Jelöljenek ismerősnek bátran.

2012. október 22., hétfő

Jonatán Alma


Herbarium Librum

  Rózsa félék Családja

Malus Rosacaea

Jonatán Alma
 
 
 
 Mondanom sem kellene, hogy a gyermekkori gyümölcs élményeknek se szeri, se száma. Azt azért tudni kell, hogy a hetvenes évek elején, amikor a gyermekkoromat töltöttem itt a vidéki falun, banánról, narancsról, különféle déli gyümölcsökről még csak nem is nagyon álmodhattunk. A nyolcvanas években tűntek fel először ezek az egzotikus gyümölcsök, így gyerekként az alma volt az, amely az estéinket megízesítette. Az almát nem kísérte életünkben különös fény, mert a hétköznapok szerves része volt. Pedig higgyük el, hogy nincsen még olyan gyümölcsünk, mint az alma. Gondoljunk csak bele. Mire nem voltunk képesek egykoron azért, hogy legalább egyet leszakíthassunk az édeni kert tudásfájáról, hogy aztán beleharapjunk? Nos mint tudjuk éppen ennek a csodálatos ízű, kívánatos és illatos gyümölcs fajtának köszönhetjük, mióta Éva anyánk elsőként a tiltás ellenére megkóstolta, hogy nem az édenkerti, édes semmittevés, a gondtalan élet jutott nekünk embereknek, osztályrészül, hanem az almából nyert tudással; a létért való örökös küzdelem. - Az a ronda álnok kígyó -, mondogatjuk még napjainkban is. S mind annak ellenére, hogy a téli estéken örömmel haraptunk az almába, amely saját kertünkben, saját fánkon termett mégis keveset tudtunk pontos eredetéről. Nálunk három féle almafa létezett, ebből most egy kicsit a legmostohábbat a Jonathant mutatnám be: 1800-ban New York államban véletlen magoncként jött létre és értékének felismerőjéről, Jonathan Hasbrouck-ról nevezték el. Hazájában bevezetését követően eléggé jelentős volt, de az 1900-as években nagyon lecsökkent a termesztési aránya. Európa valamennyi almatermesztő országában megismerték, de hazánkon kívül sehol sem vált fő fajtává. Hazánkban Bereczki Máté 1882-ben ismertette, és írta le ezt a fajtát. A fa középerős növekedésű, hajtásrendszere sűrű elágazású, lecsüngő. Rendszeres metszést igényel. A hajtás, a gyümölcs a lisztharmatra nagyon érzékeny. Növényvédelme költséges. A gyümölcs közepesen nagy (60-65 mm átmérő). Alapszíne sárga, a napos oldalon mosott piros fedőszínnel. Kiváló zamatú gyümölcs. Elsősorban íze, tetszetőssége és alakja miatt kedvelt. Szeptember hónapban szedhető, 5-6 hónapig csak a szabályozott légterű tárolókban tárolható. Az agrotechnikával szemben igen igényes fajta. A termesztése során olyan pozitív rügymutációk is keletkeztek, amelyek gyümölcsének fedőszíne intenzíven piros, tetszetősebb, a fedőszín szinte az egész gyümölcs felületét fedi. Tudom, hogy gyermekként az almát mindig magyar gyümölcsnek tartottam, ezzel szemben felnőttként szembesültem a ténnyel, hogy a kutatók már azt is ki tudták mutatni, hogy a házi alma vad őse - Malus sieversii - eredetileg a dél-kazahsztáni hegyekből származik. A másik komoly tény, hogy az általam ismert három fajtával szemben az almának ma több mint 7500 fajtája ismert. Ráadásul azt is érdemes megjegyezni, hogy világszerte évente több mint 60 millió tonna almát szüretelnek. A rózsafélék családjához tartozó, manapság rendkívül egészségesnek tartott gyümölcsből így a teljes világnépességre vetítve fejenként nyolc és fél kilogramm jut minden évben. Mégis egy kicsit azért magyaros lett ez a gyümölcs már csak azért is, mert a Kárpát-medence almatermelésének központja. Éghajlata és talajadottságai kitűnő, lédús almafajták termesztését teszik lehetővé. Egyik ilyen fajta a Jonatán, amit már rég elfeledtek a nyugat-európai piacokon, viszont harmonikus savai, utánozhatatlan zamatai miatt az ide települt lé üzemek elsőrangú kedvence. Minden más almalé ízét ezzel javítják, így nem csoda, ha másik eredetvédett pálinkánk alapanyagát is a Jonatán alma szolgáltatja. Szeptember elején-közepén érik. Gyümölcse tetszetős sötétpiros színű, 120-130 gramm tömegű, kiváló ízű, nyomódásra nem nagyon érzékeny. Termőképessége igen jó, termőre fordulás után évről évre rendszeresen és jól terem. Hazai gyümölcseink 2/3-át ez az almafajta teszi ki. Kedveli a párás levegőt, a hajnali harmatot, így a Bátai dombok és szurdikok világában is igen jól érzi magát. Hibája, hogy a lisztharmat könnyen megtámadja, és az alma gyümölcshúsa barnulásra, héja foltosodásra hajlamos. Szép gyümölcse kellemes zamatú, bőven levedző. Ráadásul egészséges is: véd az Alzheimer-kór, a vastagbélrák és a magas vérnyomás ellen. Ma is, ha lehetőségem van rá, minden este lefekvés előtt elfogyasztok egy almát, és ez a szeretett a mai napokban is a gyermekkorunk emlékeit idézi elő. Az almásláda kellemes illata a téli kamrában. Nem véletlen, hogy felnőttként a gyümölcs már másként röppen fel a fejemben. Egyenes út a gyümölcstől a cefréig, a cefrétől a pálinkáig. El is határoztam, hogy minden fontosabb almafajtát kipróbálok párlatként is. Ennek eredménye lett ez a Jonatán Párlat is, amely valóban könnyed, de mégis intenzív gyümölcsillat citrusokkal és nyári virágokkal, enyhe rózsaillat-benyomással. Telt friss ropogós gyümölcsösség viaszos jegyekkel, hosszan megmaradó ásványos gyümölcsízzel. A Jonatán alma karakterű ital, intenzív fahéjas, kompótos jegyeit leginkább ez a mélyebb viaszos jelleg határozza meg. De mégis az összhangot harmonikus savai, utánozhatatlan zamatai adják meg. Kellemes kísérője lehet nehezebb halételeknek, halászlének, csirkemellnek. Jól fogyasztható nehezebb magyaros ételek pl. toroskáposzta után digestívnek. A társas összejövetelek elengedhetetlen kísérője, amely garantálja a kellemes és felejthetetlen emlékeket.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése