Fekete bodza

Herbarium Librum

Pézsmaboglár félék Családja

Sambucus nigra

Fekete bodza

Falun lakom egy kisebb domb tövében, egy szurdik végénél, ahol egy patak éppen kifut a sík területre. A dombot Rigóvárnak nevezték el az ott bőségesen megélő fekete madarakról, amelyeknek egyik kedvenc eledele ennek a most bemutatásra kerülő gyümölcsnek. Amikor a házunkból kilépek az udvarunkra egy jókora bodza bokor fogadja tekintetemet. Ebből már tudhatjuk, hogy a most bemutatásra kerülő gyümölcsünket, a bodzát nem kell bemutatni, a falusi embereknek, mert a magyar népgyógyászatban ott van a kamilla mellett. Talán ez annak köszönhető, mert régebben ott lapult minden ház mezsgyéjén. Hogy melyik keletkezett, a hiedelem, vagy a szokás, hogy a mezsgyére karónak a könnyen gyökeresedő bodzát választották, vagy azért választották azt, mert már élt a hiedelem a védelmező tulajdonságáról, ma már nehéz lenne kideríteni. Egy bizonyos, valamikor nagy becsben tartották őseink a bodzát, s a gyógyászatban megbecsült helyet kapott. Valaha felhasználták e növény minden részét a gyökerétől a kérgén át a leveléig. E hasznosítások többségét mára elfeledtük, ma leginkább csak táplálkozási és gyógyászati szerepe ismert. Sőt ma már bizonyos részeit mérgezőnek is tekintik, és óva intenek használatától a nyugati orvoslás anyagi haszonra épülő képviselői. Sokféle haszna okán a bodzát sokáig különös tisztelet övezte. Egyes helyeken boszorkányos tulajdonságai miatt félték, másutt a rontó erőket távol tartó növényként tisztelték. Némely vidékeken azt terjesztették, hogy Júdás bodzafára kötötte fel magát, míg másutt Jézus keresztfájának anyagát vélték benne felismerni. Az előbbi hiedelem az oka annak, hogy azt a kis, porcos állagú, semleges ízű, immunserkentő hatású, fül alakú gombát, amely főleg a bodza ágain él, júdásfülgomba (júdás-fülegomba, Auricularia auricula-judae) néven ismerjük. Sokfelé úgy vélik, hogy a bodzabokor alatt nem jó elaludni, mert elvarázsolja az embert…A középkori német néphit szerint a bodzában lakott a parasztudvar jó szelleme, amely megóvta a családot a tűztől és más bajoktól. A bodzapálinka ui. szívgyógyszer, ha jól tudom, rozmaringban áztatva. Reggeli előtt kell inni belőle a szívbetegnek egy gyűszűnyit. Elődeink Holle anyó lakóhelyeként, a ház, az udvar védőjeként tisztelték. A dánok úgy tartották, hogy a bodza ágai között egy manószerű lény ül, aki minden olyan embert üldöz, akinek bodzafából készült bútor van az otthonában. Az angolok azt hitték, hogy a boszorkányok bodzafává változnak, éppen ezért a bodzát a házba vinni tilos, bajt hoz a ház lakóira. A régi időkben a bodzacserje a házi istenek lakhelye volt, ezért a mai napig szívesen ültetik a parasztudvarokban az istálló vagy a csűr oldalfalához, ugyanakkor az Őrségben azt is tartják róla, hogy ha bodza nő a ház mellett, belecsaphat a villám. Dioszkuridész Materia medica című művében érdekes recepteket jegyzett föl: kígyómarás ellen borban főzött bodzagyökeret ajánl, fekélyekre pedig a levelekből készült borogatást. A régi kovácsműhelyekben a bélszövetétől megszabadított bodzahajtást használták fújtató készítéséhez (a kivett bél pedig kiváló gyújtós volt).  A halászok általában bodzából készítették a hálóvarró tűt. A néphit szerint, ha a bodza, akkor, amikor már érett gyümölcsöt is hoz, még mindig virágzik, hosszú télre van kilátás. Persze a néphagyomány szerint minden jó pálinka gyógyszer, főként, ha azt kis mennyiségben fogyasszuk, de a bodza különösképpen segít a megfáradt testnek visszatérni az egészség harmóniájába. Amellett, hogy a rontó erőket távol tartó növényként tisztelték, a bodza sok olyan ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, melyet más gyümölcsök nem, vagy csak kisebb mennyiségben. Ez a tartalom nem más, mint az A-, B1- vitamin tartalma 65–70 mg/100 gr, és ezzel csak a banán és a csipkebogyó előzi meg., B2-vitamin-tartalma   78–80 mg/100 gr. B6-vitamin-tartalma:  0,24–0,25 mg/100 gr, amelyben csak a banán előzi meg, és C-vitamin tartalma duplája a citrusfélékének: 120–140 mg/100 gr,! De tartalmaz még folsavat, pantoténsavat, ásványi anyagokat és mikroelemeket, úgymint: vasat, káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort, valamint illóolajat és antociánokat, ez utóbbiakat főként fekete a bodzabogyó. A termésben különböző szerves savak, így például almasav, ecetsav, is megtalálható. A bodzát sok egyéb másra is felhasználták: Fiatal hajtásai a vastag, szivacsos bélszövet miatt törékenyek. Ahogy az ágak idősödnek, a belső bélüreg nem tágul, és azt hosszú, rugalmas és szilárd rostokból álló, egyenes szálfutású farész veszi körül. Ez az oka annak, hogy a legkiválóbb, szilárd és tartós, kellemes tapintású ásó- és lapátnyeleket a több éves, egyenes bodzahajtásokból készítették. Hasonló okokból nagyon régóta fúvós hangszereket: furulyát, tilinkót, kavalt is készítenek a bodza ágaiból. A régi kovácsműhelyekben a bélszövetétől megszabadított bodzahajtást használták fújtató készítéséhez (a kivett bél pedig kiváló gyújtós volt). A halászok általában bodzából készítették a hálóvarró tűt. A szintetikus festékek feltalálása előtt fontos festőnövény is volt: a bogyóból különböző adalékanyagokkal barna, kék, ibolya, bíbor és fakókék, a levelekből, pedig zöld festékanyagot készítettek. Erős szagú levét a legyek, egerek távol tartására permetezték. Alig hihető, de 4 centiliter pálinka elkészítéséhez 1,6 kilogramm bodzagyümölcsöt kell feldolgozni. Ahhoz, hogy e párlat igazi hatása érvényesüljön, a cefrébe több puttony napon szárított virágot is bele kell főzni… Hagyományos kisüsti eljárással, bodzapálinkánkat vadon termett gyümölcsből készítjük és szerintünk az egyik legsimább, és legselymesebb élményt nyújtja fogyasztóinak. A pálinkák királya. Egy igazi, váratlan meglepetés. Egy háttérgyümölcs, mely így vesz elégtételt. Mert a bogyóiból készült pálinka letisztult ízeivel valódi harmóniát áraszt. A legsimább, legselymesebb, gyógyító olaj a testnek, léleknek. Nem túl fűszeres, vadhúsból készült ételek után, zárásképpen ajánljuk. Ajánlott fogyasztási hőmérséklet: 16-18°C.