Köszöntés

Istenhozta virtuális oldalamon! Vegyen részt a valóságban is egy rendhagyó barangoláson a borok, a pálinkák, a likőrök világában! Minden pénteken este pálinka kóstolói tréninget tartok, várom a jelentkezéseket. Ha tetszett, amit itt látott, keressen fel e-mailban: willhar@citromail.hu, vagy telefonon: 06-70/3387-165 Immár a Facebookon is elérhetők vagyunk a https://www.facebook.com/Muthpince oldalon. Jelöljenek ismerősnek bátran.

2011. január 11., kedd


Rigóvári Merlot Rozé

2009.

Félszáraz bor



Nyolcadik állomás

Az asszonyok



A Via Dolorosan ennél az állomásnál a Szent Charalamposz görögkeleti kolostor falán kőbe vésett kereszt látható. A hagyomány szerint Jeruzsálem asszonyai Jézus szenvedése láttán sírva fakadtak. Jézus azt mondta nekik, hogy ne őt sirassák, hanem maguk és gyermekeik sorsát, ezzel Jeruzsálem pusztulására célzott.

Jeruzsálem leányai,
Mind, ti keserves Máriák,
Ne sirassátok az Ember Fiát:
Timagatokon sírjatok,
S fiaitokat sirassátok el,
Mert ímhol a napok közel,
Mikor boldog a magtalan leszen,
A méh, mely nem szült sohasem,
S az emlő, melyet nem szítt csecsemő.
Akkor majd kiáltani kezdetek:
"Szakadjatok reánk, hegyek,
Halmok, takarjatok el!"
Mert ha így jár az eleven,
Száraz fa sorsa mi leszen!
Száraz fa, szikkadt árok szélén,
Aszott gyümölcs, hernyósodort levél én.
Sírjak-e magamért?
Itt is, most is, megint miattam,
Ki magamat már annyiszor sirattam,
Olyannyi potomért!

Nem, nem, a keresztúti könnyek
Ne mossák már a telhetetlen ön-nek
Unt köntösét többé soha:
Méltóbb özönnel azokat sirassátok,
Kikhez a szépség, kikhez a szabadság,
Kikhez az élet mostoha.

Kérjük-e bor utunkon Szent János apostolt a borászok és borok védőszentjét, hogy utunkon áldásos védelme legyen rajtunk, hogy amit elfogyasztunk az ne kárunkra, hanem épülésünkre és egészségünkre váljék!

Ennek a szőlőnek érdekes története volt. Braun Csaba kollégám szőlőjét szüreteltük és a puttonyos kocsi eresztette a mustot ezért ládákat tettünk alá, hogy ne a földre folyón. Történt mindez október 20.-án. A szüretre kis pálinkát adtam nekik, amiért cserébe ezt a lefojt mustot megkaptam ajándékba. Másnap Szabó Péter keresztkomám merlotjából szedtem hozzá annyit, hogy egy kicsit lebogyózva beleáztattam azt, hogy beltartalomra jobb legyen. 12 óra múlva le is engedtem a rozénak szánt mennyiséget és hordóban erjesztettem meg oxidatív módon. A 16-os must fok nem egy nagy számnak számított ebben az évben, így aztán cukrot raktam hozzá, hogy jól forrjon össze az anyag. Ezzel nem is volt probléma, ellenben a színe nem akart rozé lenni ezért Sőrés András borászmesterem cabernet fran vörösborából tettem hozzá és mindjárt sikerült a színén javítanom. A forrás után ezt hagytam egy kicsit tovább az alján remélve a szín stabilizálódásában. Az első fejtést közepes kénnel 2009. december 13.-án végeztem el, és ugyanúgy a kimosott hordóba került vissza. 2010. áprilisában ezt is megderítettem, de borversenyekre ebből nem vittem egy alkalommal sem, mert nem voltam megelégedve sem a színével, sem az ízével. A derítőszert igen hosszú ideig rajta hagytam. Szeptemberben szedtem le a derítőszerről és fejtettem meg közepes kénnel, de ekkora már ízben és színben is kezdet helyre állni. Egyedül ezt nem palackoztam, hanem hordóból fogyasztottam miután kis szénsavat is nyomtam bele. Egyre jobban kezdet ízleni, így elhatároztam, hogy mégis palackozok be belőle. 2011. január 10.-én ismét gyenge kénnel megfejtettem, de ezúttal már műanyag hordóba került, ahonnan, majd 14-es alkohol tartalommal kerül frissen és üdén palackozásra, tipikus merlot ízanyaggal.

Menjünk hát neki, mert kell a pohár másnak is! – mondta egy régi kedves ismerősöm, ezzel biztatva mindenkit a borfogyasztás kultúrájának elsajátításához.

Jó egészséget minden borhoz!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése