Szent Márton Nap 2010. Báta
(1)
Fontos napnak számítottam a mai napot a pincészet életében. Eddig most már közel két éve szép csendesen, itt a Rigóvár tövében készülődtem, hogy majd egy szép napon ismét kiléphessek a falu elé. Ez a nap persze még nem ez a nap volt, de próbának, felvillanásnak már jó volt.
A napot munkával kezdtem, hiszen a hétfői pálinkafőzésre már ma le kellett készítenem a cefréket, hogy azt hajnalban a főzőmester megindíthassa. Elhatározásom alapján elsőkét a még kifőzésre váró Besztercei szilva cefrét vittem le, amit egy kicsit megspékeltem bikavér törköllyel és némi almával, hogy azért erjedjen is ki belőle némi párlat. Mikor felnyitottam a légmentesen lezárt tartályokat, szaglás alapján úgy ítéltem meg, hogy abban kell lennie alkoholnak. Ezek a cefrék úgy-e szeptember végén forrtak le, tehát csupán másfél hónapot álltak tárolva. A bikavér törköly igaz egy éve le volt földelve, de az annak felbontása után is olyan volt, mint amikor azt lezártam, igaz kissé száraznak ítéltem meg. Ezt a pálinkafőzdében lerakva már indultam is vissza a második rakodásért, amely 450 liternyi tiszta almacefre volt. Ezt is csak két fordulóval tudtam levinni és ott légmentesen ismét lezárni hétfőig. Közben az első adagot már fel is öntöttük az üstbe. A cefrét a húgom, Heilmannné Muth Erzsébet nevére jelentettem le, hiszen a szilva jó része az ő fájukról származott, így ő is lesz annak a tulajdonosa.
Amikor mindezzel végeztem már készülődhettünk is feleségemmel a művelődési házba a hegyközség minden évben megtartott ünnepségére. Főnökömék meghívására veszünk részt azon, de azok csak este vacsorára érkeznek meg. Így mi miután a Hegybíró Gelencsér Sándor üdvözöl bennünket a csókai csapathoz társulunk, hiszen ott is elég sokat dolgozom a Sőrés Pincében Mesteremmel és Bátyámmal, Andrással. A vetélkedőt, amely elsőként következik 4 csapat hajtja végre. Feleségem. Marika nagyon élvezi a feladatokat, ami talán szakmájából is ered. A vetélkedő igen sok rétű ismereteket és tapasztalatokat igényel nemcsak a borászatban, szőlészetben, de honismeretben és egyéb érdekes területeken is. Végig elég jól szerepeltünk, de aztán az utolsó egy-két fordulóban kicsit kiengedtük a gyeplőt a kezünkből és így a végén, ha csak három ponttal is, de csak a második helyet tudtuk megszerezni. A jutalmunk így is egy hat pohárból álló készlet lett, amelyet hat felé osztottunk el. A következőekben a Polgármester asszony köszöntötte a megjelenteket és egy kis műsort konferált fel a jelenlévők számára. A délutáni áramszünet miatt a vacsora úgy is késett egy kicsit. A fellépők kulturális érzékeinket fejlesztették kissé, legalábbis addig amikor a borok és a pálinkák elő nem kerültek. Ekkor már lassan mindenki megérkezett csak főnökeim késték még, de legalább három munkatársam már csatlakozott hozzánk: Mohr Zoltán, Braun Csaba és Jankovics Feri.
folytatás következik:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése