548.
2014/0406
AQUAVINICUM
ÉRLELT
TÖRKÖLY
Ezerfürtű szőlő
eperfával érlelve
Erről a napról is minden bizonnyal nagyon sokat, és
sokáig fognak még beszélni az emberek a közel és távoli jövőben is, hiszen ezen
a napon négy évre ismét meghatároztuk életünk folyásának viszonylagos rendjét,
medrét. Meglepetés úgy gondolom, hogy nem történt, én mégis némiként kicsit
csalódott vagyok, mert van olyan párt, amelyiktől jobb eredményt vártam és
nagyobb befolyást az életünk jövőjére. Sokan azonban még félnek, még óvatosak
ebben az országban, és nem mondhatom azt, hogy nem lehet igazuk, de azért az
igazi sikereket, csak merész, bevállalós döntésekkel lehet elérni. Ahogy a
közéletben, úgy a pálinkakészítésben is igaz ez az örök érvényű mondás. Be is
vállaltam merészen ezt a szőlőfajtát, és így utólag úgy gondolom, hogy nagyon
jó döntés volt. Nem túl erős alkohollal folyt le, de stabilan és tartósan
csordogált végig. Frissen, melegen is remek illatokkal kápráztatott el, amely
bizsergető érzéssel tölti el a férfiember lelkét, és már arra gondol milyen jó
érzés lesz kortyolni belőle az érlelési idő végén. Annak ellenére, hogy már 1950-ben kinemesített
szőlőről beszélünk, annak állami elismerését csupán 1973-ban sikerült
abszolválni. Talajra nem, de fekvésre érzékeny fajta, amely tőkepusztulásra is
hajlamos. A vitorlája nyitott, lapított, sárgászöld, gyapjas, levelei
homorúak-kiterítettek. A szártag a háti oldalon barnászöld, a hasi oldalon
zöld, csupasz, kissé csikozott, alig hamvas. A levele kerek, középnagy, széles,
kiterített, sima-hólyagos, szövete nehezen szakadó, fűzöld, fényes, de nem
zsíros, tagolatlan-karéjozott. A vállöböl nyitott, alapja és alakja ékalakú,
amelyet esetenként az ér határol, oldalöblei nyitottak. Ék alakúak alapjuk
határozatlan alakú, széle csipkés, sekélyen bemetszett, felszíne csupasz,
fonáka gyapjas, erezetének töve vörös, a levélnyél lilászöld, pókhálós, kissé
csíkos, rövid. A fürtje vállas, középnagy, 160 grammos, tömött, a bogyó
gömbölyű, kicsi, 1,6 grammos, sárga, pontozott, hamvas, húsa puha, leve
színtelen, héja vékony és szívós. Sárgás színű, alkoholban gazdag, mézédes
illatú, testes, elegánsan csurgó, kissé lágy karakterű, semleges ízű bor készül
belőle, melynek finom savai lágyulásra hajlamosak. Asztali vagy minőségi bor
készíthető belőle attól függően, hogy hol fekszik és mennyire terhelt. A
fahordós érlelést csak nagyon csínján lehet elvégezni, mert érzékeny erre, de
ettől a színe vetélkedik borának színével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése