Köszöntés

Istenhozta virtuális oldalamon! Vegyen részt a valóságban is egy rendhagyó barangoláson a borok, a pálinkák, a likőrök világában! Minden pénteken este pálinka kóstolói tréninget tartok, várom a jelentkezéseket. Ha tetszett, amit itt látott, keressen fel e-mailban: willhar@citromail.hu, vagy telefonon: 06-70/3387-165 Immár a Facebookon is elérhetők vagyunk a https://www.facebook.com/Muthpince oldalon. Jelöljenek ismerősnek bátran.

2014. január 18., szombat

Noah Szőlő Natúr Gyümölcs Pálinka 2014.



470.

2014/0118
 
 
 
AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS
 
 

   Noah Szőlő
  üvegben érlelve
 
 
 
 Minden adott ahhoz, hogy egy jó és emlékezetes nap legyen a mai, szép az idő, hétvége is van, sőt túl vagyok egy ultrahangon, amely negatív lett, de sajnos gyomor problémáim okán még pálinkát nem igazán iszogathatok, amely azért az én szakmámban nem a legszerencsésebb állapot. Mindezek ellenére ma egy új pálinka család bemutatásához fogok hozzá, amely a szőlő gyümölcs kategóriából kikerülő direkt termőfajta, név szerint a Noah Szőlő. Már a tavalyi évben is elkészítettem ennek a feketelistán lévő szőlőfajtának a pálinkáját. Azzal tettem is egy gyenge kísérletet az egyik versenyen, de a bírálok, nem ítélték éremre jogosultnak. Természetesen ez nem kedvetlenít el folytatástól, így hát fogadják szívesen az idei változatot is. Kezdésnek egy kis történelem. Az utolsó nagy jégkorszak komoly pusztítást vitt véghez az eurázsiai virágos növények között. Az egyik nagy túlélő, szerencsénkre a Ligeti szőlő (Vitis silvestris) volt, amelynek az őshazája valahol Közép-Ázsia és a Kaukázus közt keresendő, de a legújabb kutatások szerint a Balkánon és Észak-Afrikában is megmaradhatott. A Ligeti szőlő a jégkorszak után, 7-8 ezer évvel ezelőtt terjedt el, s az ember hamar termeszteni, nemesíteni kezdte. Ennek eredményeképp a leve zamatosabb, édesebb lett, s létrejött a Kerti szőlő, a már említett Vitis vinifera, amely lényegében a ma ismert borszőlők alapja. A gyümölcsfák azonban ki vannak téve különböző betegségeknek, kártevőknek, így a szőlő esetében a levéltetveknek, amelyek közé nemcsak az igazi levéltetvek tartoznak, hanem pl. a nyárfák levélnyelén csavarodott gubacsot okozó és a fenyőkön tobozra emlékeztető gubacsot fejlesztő tetvek is. Ide tartozik a filoxéra is, pedig az nem is a leveleken élősködik, hanem a gyökereken. És vannak még pajzstetvek is, köztük a gyümölcsfákat károsító tetvekkel. A 19. sz. vége felé pusztító filoxérajárvány elleni megoldás az lett, hogy amerikai, ún. direkt-termő szőlőtövekre oltották a nemes szőlővesszőket. A direkt-termő név azt jelzi, hogy ezekre nincs ráoltva nemes vessző, hanem „direkt” hozza a termést. Sok országban ma is nagy területen termesztik és fogyasztják egészség károsodás nélkül. A gyümölcsben többfajta polifenol tálható, melyek gyulladásgátló hatásúak és fokozzák a szervezet ellenálló erejét - nem véletlen, hogy a szőlőt hagyományosan a lábadozó betegek "gyógyszerének" tartják.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése