Arab Kávé

Herbarium Librum

Buzérfélék Családja

Coffea arabica

Arab kávé

Végigtekintve a kávé, a dohány, a csokoládé, az alkohol, és az egyéb drogok történetén, megszívlelendő tanulság, hogy a tilalmak segítik legjobban az élvezeti szerek elterjedését. Az emberi természet gyárilag úgy van kialakítva, hogy állandóan problémákat teremt, hogy aztán megpróbálja megoldani. Ennek legősibb modellje a tudás almája, amit - máig pontosan nem tisztázott körülmények közt- valaki leszakított. Ezért egyszerre vagyunk hálásak és csalódottak is, így a Kígyó szerepét kissé ambivalensen ítéljük meg. Így lettünk mi eredendően bűnösök, de ez a teológiai fogalom valójában az emberi természetből az Ó-testamentum nélkül is levezethető: a Gonosz valójában vágyainkat testesíti meg, a Jó pedig a lemondás és az engedelmesség pátoszát. Vérmérséklet és neveltetés kérdése, hogy ez a Gonosz foszforeszkáló szemű nyáladzó szörnyeteg-e, avagy huncut ördögfióka, s a vágyaknak való pillanatnyi hódolás lelkünk végkiárusítása, avagy bocsánatos félrelépés. Mindenesetre kávé az egyik legismertebb növény, a belőle készült ital, pedig világszerte a legnépszerűbb élvezeti cikk. A kávé a kávécserje nevű örökzöld növény termésének, a kávébabnak a feldolgozott magja, az ebből készített kesernyés ízű, élénkítő hatású italt kávénak nevezzük. A kávé fő hatóanyaga a koffein, de ma már létezik olyan kávé is, amelyben – többségében vegyipari módszerekkel – csökkentett koffeintartalom található; A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa (قهوة) szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette. Bár a Coffea nemzetség nagy létszámú, csak két jelentős tagjának terméséből készítenek kávét: az arab kávéból (Coffea arabica) és a Coffea robustából. A két faj környezeti igényei erősen eltérőek. A Coffea arabica adja a jobb kávéalapanyagot, de kényesebb a robustánál, termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel. A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15-24 °C közötti hőmérséklet. Az arabica adja a kereskedelemben kapható kávé 75%-át. A robusta igénytelenebb, ellenállóbb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, termőterülete a 900 méter alatti trópusi síkságokon van. Elsősorban Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztik, a többi kávétermelő ország az arabicát favorizálja. A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. A másik történet szerint egy Rhazes (852-932) nevű arab orvos a kávét, a "quawa" nevű élénkítő növényt orvosságként használta és ő említette Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában. 1000 körül Avicenna a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja is gyógyszerként használta a kávét. Sokan azt gondolják, hogy a kávé a sarki ABC-ből származik, de tévednek. Valójában a Teremtés melléktermékeként egy magocska pottyant Etiópia földjére, melyből egy ronda kis cserje nőtt ki, piros bogyókkal teleaggatva. Pár évmillióig senkit nem érdekelt, mígnem egy kecskepásztor fel nem figyelt arra, hogy a bogyóktól kecskéi éjszaka virgonckodnak. Istennek nem tetsző dolognak vélve tanácsot kért a közeli monostor csuhásaitól, akik az éjszakai krónikus ájtatoskodástól karikás szemekkel, bamba arccal hallgatták a panaszkodót. Ez a tompaság altathatta el éberségüket, s nem látták meg a Sátán kaján arcát a bogyó főzetében, mert ettől kezdve az esti imák hatékonyságát növelő adalékanyagként kezdték szervezetükbe juttatni a keserű löttyöt. A hír és a bogyók gyorsan eljutottak Arábiába, ahol meglátták benne az élvezetet és az üzletet. Mivel Mohamedet Allah nem látta el kellő információkkal a jövőt illetően, így a Koránba csak az alkoholfogyasztás tilalma kerülhetett be; e kiskapu a kávéházakba vezetett, ahol a hithű mohamedán minden szenvedélyét a "fekete bor"-ba ölte. Kíváncsi zarándokok, európai illetőségű felfedező kalandorok reklámozták szerte a világban, hogy van itt Arábiában egy keserű, fekete ital, ami csodákat művel az emberrel. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték. A kávét erősen élénkítő hatása miatt már legalább ezer éve isznak, a XVII. Századtól kezdve már Európában is. Valójában nem tart ébren, hanem a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem fáradságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyan állapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel és így még órákig képes éber állapotban tölteni, amivel megterheli a szervezetet. Európába Velencén keresztül szivárgott be a fekete lé. Mivel már akkoriban is fejlett volt a török turizmus, igaz a turista csoportok kicsit rámenősebbek voltak a szállásfoglalásban és várlátogatásban, a kávézgatás szokását mint a pestist hurcolták be mindenhova, amerre jártak, így Magyarországra is. Velencében kávécserjemód kezdtek szaporodni a kávéházak, úgyhogy a fanatikus hívők hiába próbálták a kávét az ördög italának kikiáltani, hangjuk a kávéscsészék csörömpölésébe fulladt. III. Celestine pápa pragmatista módon bizonyította, hogy minden szentnek, már szentté avatása előtt is maga felé hajlik a keze, mert megkóstolva a kávét úgy döntött, hogy némi kis élvezet megengedhető földi porhüvelyünknek, s ha egyáltalán a pokolban kerülnénk is, ezért maximum egy kis plusz sütögetés járna. Kockázatok tekintetében kérdezze meg mindenki lelki atyját. A magyar szájhagyományban a "fekete leves" kifejezés a 17. századból származik. Az 1680-as években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ezért egy ebédmeghívás ürügyével magához csalta. Thököly azonban elővigyázatos volt és gyanakodott, hogy készül valami ellene, így az ebéd után gyorsan távozni akart, mire az egyik janicsár aga a következő szavakkal tartotta vissza: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!” Miután a vendég kuruc fejedelem megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönébe. Az úgynevezett "fekete leves", azaz a kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté a középkori Magyarországon. A kávétermesztés körülményei ihlették a 18. században Barcsay Ábrahám „A kávéra” című költeményét:

„Rab szerecsen véres veríték-gyümölcse,
Melyet, hogy ládájit arannyal megtöltse,
Fösvény Anglus elküld messze nemzeteknek,
Nádméz! mennyi kincsét olvasztod ezeknek.
Hát te, rég csak Mokka táján termett kis bab,
Mennyit szenved érted nyúgoton is a rab,
A bölcs iszonyodik, látván, egy csészéböl
Mint hörpöl ö is részt Anglusok bünéböl.”

A legfontosabb hatóanyagai a kávénak a következők: Acetaldehid, adenin, alkaloidok, allantoin, ásványok, aszkorbinsav, aszparagin, aszparaginsav, benzoesav, béta.karotin, cellulóz, cianidin, cisztein, citromsav, cukor, dextrin, diterpének, eugenol, fehérje, flavonoid, foszfor, glutaminsav, hamu, hidrogénszulfid, illóolaj, kalcium, karotin, koffein, koffeinsav, koleszterin, kolin, linolénsav, metil-szalicilát, metionin, nitrogén, palmitinsav, pektin, sóskasav, szacharóz, szalicilát, szénhidrát, szerves savak, sztearinsav, tanninok, tanninsav, teobromin, trigonellin, vas, viasz, vitamin, B1, B2, B3 vitaminok, víz, zsír. A kéregállomány és a központi ideigrendszer serkentésével a koffein ébrentart, segíti a gondolkodást és csökkenti a fáradságérzetet. Azt is kimutatták, hogy serkentik a nyúltvelői légzőközpontokat. Növeli a szívritmust és a véráramlást, valamint az összehúzódások erősségét. Fokozza a szervezet energiafelhasználását, az alapanyagcsere növelésével. Felerősíti az aszpirin fájdalomcsillapító hatását is. A kávé hatása nem korlátozódik kizárolag a koffeinre: egyéb összetevőinek is jótékony a hatása, például a trigonellin migrén ellen is hatékony lehet. Belsőleg a pörkölt kávé fogyasztása serkentőleg hat: étvágy- és anyagcserefokozó, sőt izgatószer. A nyers kávé víz és epehajtó. Hatásos a szabad gyökök ellen, ennél fogva rák ellenes hatású. A legújabb amerikai egyetemeken nagyszámú kontrollcsoportokon végzett kutatások kimutatták az Alzheimer-kór, Parkinson.kór, 2-es típusú diabetes, továbbá májgyulladás és sorvadás előfordulást csökkentő hatását. Az alábbi betegségek kezelésében használatos: anti-asztmatikum, asztma, bronchitis, cukorbetegség, diabétesz, diarrhoea, diureticum, dyspepsia, emésztési gyengeség, emésztési zavarok, emésztésserkentő, fájdalom, fáradtság, gyomorrontás, gyulladás, hasmenés, hipoglikémia, influenza, jó hatású az emésztésre, köptető, láz, légcsőhurut, rossz emésztés, tüdőgyülladás, vizelethajtó. Voltaire napi ötven csésze kávét ivott. Amikor figyelmeztették, hogy a kávé alattomos méreg, azt felelte: "akkor nagyon-nagyon alattomos lehet, mert én ötven éve iszom, és még látszólag semmi bajom". Természetesen ez sem teljesen igaz így: Túlzott élvezete alvászavarokhoz, erős idegességhez és észlelési problémákhoz vezethet. Ha napi hat csésze kávénál rendszeresen többet fogyaszt, vagyis 300-600 mg koffeint, emelkedik a vérlemezkék homocisztein és a vér koleszterin szintje, ez pedig két fontos, szív és érrendszeri kockázatot jelentő tényező. Az is bebizonyosodott, hogy nagyobb adagban, ami napi 800-1000 mg a koffeinnek egyéb káros következményei is vannak a szív és érrendszer egészséges működésére: például magas vérnyomás és a vérlemezkék összetapadása. A kávé sportolóknak nem ajánlott. A terhes nők is kerüljék, mert a benne lévő teobromin kockázatot jelenthet a születendő gyermek egészségére nézve. Mégis a tévhitekkel ellentétben a pubertáskori kávéfogyasztás egészséges, sőt ajánlott a központi idegrendszert serkentő hatása miatt. A minőségi éhezésből fakadó csökkenő figyelőkészség hatásait is ellensúlyozza.