Zweigelt - Kékfrankos Szőlő Érlelt Törkölypálinka 2013.

303.

2013/0219

AQUAVINICUM

ÉRLELT

TÖRKÖLY

 

  Zweigelt - Kékfrankos szőlő

  Eperfahordóban érlelve

 

 

Tulajdonképpen a tegnap bemutatásra kerülő pálinka folytatásáról van szó a mai napon, hiszen ennek a cuvée törkölypálinkának az egyik alapja éppen a tegnapi zweigelt szőlő törkölye. Igazán ott arról nem is beszéltem, hogy az nem bogyózott törköly volt, hanem hagyományosan csutásan elkészített cefre, amelynek jellegzetessége, hogy sokkal savasabb, mint a bogyózott cefre. A hozzápárosított kékfrankos szőlő törköly azonban bogyózásra került, mert annak egyébként is sokkal magasabb csersav tartalma. Arról is beszéltem a tegnapi napon, hogy két kékszőlőfajta tulajdonképpen rokona egymásnak. A modern cefrekészítés, és borkészítés ma már nem engedi a csutával történő erjesztést, de ennek ellenére a kis falvakban, a kis pincészetekben ennek még így is igen komoly hagyománya van. Ez a fajta ragaszkodás, a múlthoz főként az idősebb nemzedékre jellemző, de nem annyira anyagi okai, illetve a technikai hiányosság okozza, hanem sokkal inkább az, hogy ezek a nemzedékek hozzászoktak a magasabb csersav tartalmú borhoz, illetve pálinkához és ragaszkodnak is ehhez. Őszintén megvallva jómagam nem vagyok híve ennek a fajta erjesztésnek, sem bor, sem pálinka esetében, de mások miatt úgy gondoltam, hogy készítek valamennyit így is, hogy kóstoltatások alkalmával legyen összehasonlítási alapunk. Ennél a párlatnál, pedig már csak a cefre egyharmada csutás, két harmada bogyózott, így ez egyfajta átmenetet mutat a két technológia között. A másik fontos eleme ennek a pálinkának az eperfahordós érlelés, amely hatására a pálinka tovább finomodik, csersav tartalma tovább szelídül az oxigénnel való közvetlen kapcsolat hatására. Az érlelt pálinkáknál az elkövetkezendő párlatok esetében a derítésről is fogok szólni. A derítésre akkor van szükség, amikor a sima szűrés már nem használ. Ugyanis forgalomba hozni csak fényesre szűrt, tükrösen tiszta italt szabad. A szeszfok beállítását ezért általában szűrés követi. Előfordulhat azonban, hogy az idegen anyagok eltávolítása még a legfinomabb pórusú szűrőlap segítségével sem sikerül, mert az ital a szűrés után is megtört, zavaros marad. Ez az eset akkor, ha a kiszűrendő anyag kolloidális méretű részecskéi a szűrőlapon áthatolnak. Ilyenkor a szűrés előtt deríteni kell, hogy zavarosodást okozó anyagokat eltávolíthassuk. Ezúttal szép sárgaszínű italt kapunk az érlelési idő eltelte után.