A 2012-es esztendőben már egyértelművé vált, hogy nem csak számban szaporodnak a pálinkaversenyek, hanem immár minőségben is egyre nívósabbakká válnak, amely felhívja figyelmünket arra, hogy a pálinka, mint Hungarikum elindult felfelé. Sikerült végre levetkőzni az elmúlt évtizedek beidegződését, miszerint a pálinka nem más, mint a lerészegedés, az alkoholizmus gyorsított eszköze. Ma már a fiatalok többsége szívesebben nyúl a jobbnál jobb pálinkákhoz ünneplésnél, mint a többi égetett szeszhez, konyakhoz, whiskyhez, vodkához. Bérfőzde felelős vezetőjeként ugyan még azt látom, hogy a közép és idősebb korosztálybeliek cefréznek, és főzetnek pálinkát maguknak, de már mögöttük ott találhatóak a fiatalok is, akik szüleiket gyakran elkísérik, amikor érkeznek a pálinkájukért. Természetesen még ott nem tartunk, hogy hátradőlhetünk, és csak élvezzük a munka sikerét, mert tenni való még van ebben az ügyben rendesen. Például a Dél-Dunántúli Régióban még nincsen olyan verseny, amely számottevő venne, pedig ennek a vidéknek a napsütéses óráinak a száma a legmagasabb az országban, így a gyümölcsei is a legzamatosabbak. Ezenfelül olyan borvidékek találhatóak itt, mint a Villányi és a Szekszárdi, amelynek szőlői, törkölyei, borai világviszonylatban is megállják a helyüket. Tehát, ha ezekből az alapanyagokból desztillátumot készítünk biztosan nem vallunk vele szégyent. A pálinkaversenyek verseny szabályzata, a bírálat módja már kezd egységessé, általánossá válni. Megkezdődött a pálinka somellierek képzése is, akik aktívan vehetnek részt a versenyek lebonyolításában. Ami még hiányolható az az itt található kereskedelmi és bérfőzdék kapcsolatának erősítése, mert jelenleg még bizony konkurenciaként tekintenek egymásra, pedig nem ennek kellene a helyzetnek lennie. A megjelenő magánfőzők egy része is felismerte már, hogy tanulnia kell a szakmát, egy másik része pedig felismerte, hogy nem tud verseny képes párlatot otthon előállítani és ezt inkább rábízza szakemberekre. Nagyon fontos, hogy egy pálinka elkészültével az még nem végleges állapotban van, érlelése legalább olyan fontos, mint a jó cefre elkészítése, sőt ajánlanám minden bérfőzetőnek és magánfőzőnek, hogy rendszeresen ellenőrizze és bírálja le saját párlatait. Ehhez segítségül közreadnák egy általánossá vált bírálati lapot, amely a versenyeken is bevált.
Minta sorszáma:
|
Termék pontos megnevezése:
|
Alkohol
tartalom
|
Bíráló
Sorszáma:
|
Fajta
Kategória:
|
||||
|
|
|
|
|
||||
PÁLINKA
BÍRÁLATI LAP
|
||||||||
20 pontos bírálati rendszer, lehetséges fél pontok
adása is!
|
Szöveges értékelés a megítélt pont magyarázatára:
|
Pontszám:
|
||||||
Illat tisztaság
0-3 pont
határok között
|
|
|
||||||
Illat
karakter
0-5 pont
határok között
|
|
|
||||||
Íz
tisztaság
0-3 pont
határok között
|
|
|
||||||
Íz karakter
0-5 pont
határok között
|
|
|
||||||
Harmónia,
összbenyomás
0-4 pont
határok között
|
|
|
||||||
Összes
pont:
|
|
|
||||||
Hibás termék
Nem díjazható
|
Nem hibátlan termék
Oklevél
|
Megfelelő termék
Bronzérmes
|
Hibátlan termék
Ezüstérmes
|
Kiváló termék
Aranyérmes
|
||||
10,0 – 11,9
pont
|
12,0 – 13,9
pont
|
14,0 – 15,9
pont
|
16,0 - 17,9
pont
|
18,0 – 20,0
pont
|
||||
A pálinka
bírálat kategóriáinak
szöveges
értékelésének szempontjai!
|
||||
Illat
tisztaság:
|
Illat
karakter:
|
Íz
tisztaság:
|
Íz
karakter:
|
Öszharmónia,
tartósság:
|
A tulipános pohárba kitöltött mintát tiszta fény felé
emeljük. Vizuálisan szemügyre vesszük a minta színét és tisztaságát.
Ellenőrizzük a minta hőmérsékletét, majd lassan megforgatjuk, és lassan
távolról rövidet szippantunk bele. Hozzászoktatva orrunkat a párlat
illatához, folytatjuk annak illatózását, rövid szünetekkel, hogy megfelelő
ítéletet alkothassunk.
|
A második szempontban a következőket kell figyelembe
venni. Elsőként az illat élénkségét, majd frissességét próbáljuk
megértékelni. A folytatásban az illat intenzitását, és a fajta jellegét kell
keresnünk a mintában, hogy megfelelően pontozni tudjuk a párlatot. Az
esetlegesen felfedezett lepárlási hibákat, oda nem illő illatokat kell keresnünk
orrunkban apró szippantásokkal.
|
A folytatásban már nem csak orrunkkal, hanem ízlelő
bimbóinkkal is teszt alá vetjük a vizsgált mintát. Ehhez apró kortyot kell a
szánkba venni, majd megforgatni azt, nem rögtön lenyelve, hanem előbb egy
kicsit megrágva tesszük próbára. Az első benyomás nagyon fontos meg kell
őrizni, de utána még több kortyot is szánkba véve ellenőrizzük első
benyomásunkat. A mintát egyszer nyeljük le
|
A következő pontozási értéket továbbra is ízlelő
bimbóinkkal fogjuk meghatározni, amikor apró kortyokat veszünk szánkba és
nyelünk le. Itt is arra kell koncentrálnunk, hogy milyen élénk, milyen
intenzív a fajta jellegesség abban, amit éppen vizsgálunk. Amikor két korty
között levegőt veszünk a testességet, az íztartósságát kell megítélnünk a
pontozás helyességéhez.
|
Befejezésül az utolsó pontszám, amelyet meg kell
adnunk a párlat minősítéséhez az előző négy szempont, összevetéséből kell
szülessen. Olyan öszképnek kell kialakulnia bennünk a párlatról, amely
meghatározza annak végső értékét a kóstolást követően. Az odaítélt pontnak is
ezt kell tükröznie, ha előzőekben találtunk hibát itt sem adhatunk teljes
pontszámot.
|
0-3 pont
|
0-5 pont
|
0-3 pont
|
0-5 pont
|
0-4 pont
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése