Köszöntés

Istenhozta virtuális oldalamon! Vegyen részt a valóságban is egy rendhagyó barangoláson a borok, a pálinkák, a likőrök világában! Minden pénteken este pálinka kóstolói tréninget tartok, várom a jelentkezéseket. Ha tetszett, amit itt látott, keressen fel e-mailban: willhar@citromail.hu, vagy telefonon: 06-70/3387-165 Immár a Facebookon is elérhetők vagyunk a https://www.facebook.com/Muthpince oldalon. Jelöljenek ismerősnek bátran.

2013. május 7., kedd

Pincészetünk.



Lila virágok a zöldben.





Amikor zöldbe borul a hegyoldal, amikor a pincénket virágok övezik, akkor már kétséget kizáróan megérkezett az új szezon. Persze az is igaz, hogy még a réginek sincsen vége. Sokan meg is kérdezik tőlem, hogy mivel és mikor indulnak a dolgok, hogy születik a jó bor és díjnyertes pálinka? Hát őszintén megvallva nagy titkokat nem ismerek, és így azokat elárulni sem tudom. Egy azonban biztos nagyon sokan úgy hiszik, úgy gondolják, hogy ők, már, mint az ember az, amely létre hozza a dolgokat. Pedig, aki így gondolja nagyot téved, súlyosan félre értelmezi a világ működését. A jó idő eljöttével a természet akkumlátorjai feltöltődnek, és ez a láthatatlan energia mindent beindít visszavonhatatlanul. Így robban ki a rügyből a gyümölcsfa virága, így bújik elő az apró szőlőfürt a vessző hasadékaiból. Mit teszünk mi? Figyeljük, gondosan ápoljuk, mint a gyermekünket, hogy felnőtt kort érjen a szüretig, amikor is saját kezünkkel oltjuk ki életét. De a gyümölcsnek a szüret még ha a halála is nem a végső állapota, mert igen is van feltámadás. Nekünk nem a gyümölcsök héja, nem a gyümölcsök magja kell, hanem a gyümölcsök lelke, amely felbukkan a borban, pálinkában, és amikor a pohárba töltjük, hogy barátainkkal koccintsuk, akkor látjuk igazán a gyümölcs életének értelmét. Higgyük el, hogy több ez, mint születés, és elmúlás. A bor és pálinka készítés filozófia, természetesen lehet csinálni úgy is, mint valami szalagmunkát a gyárban, lelketlenül, csak az ellenértékre koncentrálva, és lehet csinálni úgy is, hogy közben együtt lélegzünk vele, hogy tiszteljük a kezdettől a végig, a rügytől a pohárból kicsorduló cseppig. Ezt pedig nem mi uraljuk, hanem mi kapjuk, nem örökbe, hanem ajándékba. És még mivel is kezdődik? A felkészüléssel! A hordók tisztításával, fertőtlenítésével, azzal a munkával, amely legtávolabb van attól, amikor az érmet a nyakunkba akasztják, vagy a díszpalackban barátainknak, szeretteinknek ajándékozzuk. A fűnyírással, a permetezéssel, azzal a verejtékes munkával, amely a legtávolabb van a palackdugójának pukkanásától, a tulipános pohár csilingelésétől. Barátaim, munkára fel, mert indul az új év, az új szezon és most kell együtt élnünk vele, mert ha most lemaradunk, a sikerről is lemaradunk.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése