Granny Smith Alma

Herbarium Librum

   Rózsafélék Családja

Malus Sylvestris

Granny Smith Alma

Az almafa kultúrája Európában már a fiatal kőkor óta kimutatható. Az antik görögök már a különböző fajtákat is ismerték, azután Aphrodité aranyalmája a szerelem és a termékenység jelképe lett. A többnyire vegetáriánus rómaiaknál az étkezés végét jelezte. A mondák és a mitológia bizonyos jó és rossz jelentőséget tulajdonít az almának. Régebben gömb alakja miatt a tökéletesség, a középkorban az érzékiség és az ősbűn jelképe volt. Nemesítését a XVII. századi Franciaországban kísérelték meg először. Az alma az a gyümölcs, mely a legtöbbet szerepel irodalomban. Gondoljunk csak Évára, aki leszakítja a tudás fájáról, Paris almával jutalmazza Szép Helénát, Hófehérke a mérgezett almától merül mély álomba és Tell Vilmos almát nyilaz le fia fejéről. Összegezve: az alma végigkísérte egész történelmünket! Többféle formájú, kerek, hosszúkás, többféle színű piros, zöld, sárga, ezek keveréke létezik. Ízük fajtánként változik, a savanykástól a mézédesig bármilyen lehet. A világon az almának mintegy hétezer nevesített fajtája ismeretes. A legismertebbek ezek közül: Jonatán, Golden, Starking, Idared, Éva, Jonagold, Granny Smith. Magyar embernek az igazi alma piros, sőt az asszociációs játékokban az alma szóról egyből a piros szín jut eszünkbe, a piros színhez pedig ösztönösen az almát "képzettársítjuk". A magyar televíziókban éveken át sulykolt blend-a-med alma - a fogorvosok kedvence - tényleg zöld, a fajta neve Granny Smith , magyarul Kovács nagyi. Az 1799-es születésű névadó nagymama lánykori (esélyegyenlőségi újmagyarul: születési) neve Maria Ann Sherwood Anglia déli részén élt. 19 évesen összeházasodott Thomas Smith-szel, majd mindketten a mezőgazdaságban dolgoztak, nyolc gyerekük született, nagyon szegények voltak. A kormány akkoriban farmgazdálkodáshoz értő családokat toboroz Ausztrália benépesítésére. A család öt élő gyermekével útra kelt, s Ausztráliában sikeres gyümölcstermesztőkké váltak. Ausztrál kertjükben, a feltehetőleg francia cider magjáról kelt zöld alma 1868-ban már biztosan létezik, a neve: Smith magonca. Bemutatják egy országos mezőgazdasági és kertészeti kiállításon, ahol a legjobb főzőalma díjat nyeri. 1870-ben meghal Maria Ann Smith. 1895-ben azután az ausztrál gyümölcsszakértők is rájönnek, hogy kincs van a kezükben, telepítik és exportálják a nagyi fajtáját, az 1920-as évekre Amerikában is ismertté válik, azóta pedig valódi sztár az almafajták között. Nagyszerű az íze, lédús a húsa, egy-egy gerezd belőle a gyümölcssaláták és édességek legszebb dísze. Meghámozva sem utolsó a látvány, mert a legtöbb almafajtával szemben lassan barnul a húsa. Citromos bedörzsöléssel még ezen is lehet javítani, ha fontos, hogy hófehér maradjon a szeletelt alma. Húsz éve a Greni nálunk is népszerű fajta lett, mindenkit elvarázsolt lenyűgözően lédús húsa. Azonban a termesztőknél időközben kiderült, hogy a hosszabb tenyészidőt szereti, így a magyar tavasz és ősz túl rövid számára. A nyarunk viszont túl meleg, a zöld almák kipirulnak a napos oldalon. Ennek ellenére a magyar boltok is tele vannak Granny Smith almával, ennek azonban legalább a fele külföldi - télen a mediterrán országokból, nyáron a déli féltekéről érkeznek a szállítmányok. Ma a déli félteke legjelentősebb fajtája, világviszonylatban pedig a 4. legnagyobb mennyiségben termesztett almafajta. Sikerét a zöld héjszín mellett leginkább annak köszönheti, hogy hosszú ideig tárolható. Szabályozott légterű tárolóban 9-10 hónapig jó minőségben eltartható. Hosszú tenyészidejű, igazi „téli” almafajta. Magyarországon október végén szüretelhető, de ha késői a kitavaszodás és ősszel korán jönnek a fagyok, nem tud beérni. Ez is jelzi, hogy nem igazán érzi otthon magát a magyar ökológiai körülmények között. A szüret időzítése ennél a fajtánál is, mint minden téli almánál, nagyon fontos. Optimális időpontban szüretelve, és azonnal hűtőtárolóba helyezve, az utóérése nagyon lassú lesz, köszönhetően annak, hogy nagyon kicsi a fajta gyümölcseinek etiléntermelése. A tárolóból kivéve is kemény húsú, ropogós marad, és a héja megőrzi zöld színét. A héja vastag, ez is hozzájárul a jó tárolhatósághoz, felületén fehér paraszemölcsök találhatók. Az optimális szüreti időpont meghatározásához elsősorban a gyümölcsök keményítőtartalmát kell vizsgálni. Akkor kell szedni, amikor a keményítő lebomlása elkezdődött, és a magház körül már nincs keményítő. Ekkor viszont nem szabad késlekedni, mert ha túl későn szedjük, a tárolás során a héja sárga színű lesz. A metaxénia jelenségével számolni kell A későn szedett gyümölcsök héja sárga színű. Márpedig a zöld almának zöld héjúnak kell lenni. A déli féltekéről érkező gyümölcsök mindig meg is felelnek ennek a követelménynek, hiszen olyan termőhelyeken termesztik azokat, ahol az ökológiai feltételek optimálisak, emellett régóta ismerik a termesztéstechnológiájuk speciális elemeit. Európában azonban a ’Granny Smith’ gyümölcsei nagyon gyakran piros fedőszínt kapnak, és most érkeztünk el a címben feltett kérdéshez, hogy ez vajon mitől van. A jelenség fő oka a metaxénia, amit a környezeti hatások felerősítenek. Az almafajták önmeddők, tehát pollenadó fajtát fajtákat kell hozzájuk telepíteni az ültetvényben. Ha a pollenadó fajta genetikailag öröklött tulajdonságai nagymértékben eltérnek a megporzott fajta tulajdonságaitól, előfordul, hogy a pollenadó fajta jellemzői megjelennek a megporzott fajta gyümölcsein. Ezt a jelenséget hívjuk metaxéniának. Ha tehát a zöld alma mellé piros gyümölcsű fajtát teszünk megporzónak, a zöld alma felületén is megjelenik a piros szín. Ezt erősítheti, ha a klíma nem optimális a fajta számára, ha valamilyen stressz éri a fákat, például hőstressz, erős napsugárzás, illetve, ha a szüreti időpont előtt meleg nappalokat túlságosan hűvös éjszakák követnek. A piros szín kialakulásához napfényre is szükség van. A fák koronájának belsejében kevésbé tapasztaljuk a gyümölcsökön a piros fedőszín kialakulását, mint a korona külső részén. Ha a gyümölcs felületére levelek tapadnak, amelyek eltakarják a napot, az eltakart részen nem alakul ki a piros szín. A pollenadó fajták kiválasztásának fő szempontjai, hogy a megporzó fajtával együtt virágozzanak, és ne legyenek inkompatibilisek, tehát ténylegesen megtermékenyítse a pollenadó a megporzandó fajtát. Ezek szerint a szempontok szerint megvizsgálva ajánlanak a szakkönyvek pollenadókat. A ’Granny Smith’ ajánlott pollenadói között minden szakkönyvben ott van a ’Jonathan’, a ’Red Delicious’ és még néhány piros gyümölcsű fajta. Ezekkel társítva valószínűleg meg fog jelenni a piros fedőszín a gyümölcsökön. Ha el tudjuk adni a „zöld” almát halványpiros bemosódással a felületén, akkor nyugodtan válasszuk ezeket pollenadónak. Ugyanolyan savanykás, kemény húsú, ropogós almák lesznek ezek is, mint a teljesen zöld héjúak. Az igazsághoz tartozik persze, hogy a metaxénia minden gyümölcsjellemzőre hat, de erre még visszatérünk. A javasolt pollenadók között ott van a sárga gyümölcsű ’Golden Delicious’ is, ha el akarjuk kerülni a metaxénia pirosító hatását, akkor ezt válasszuk. A déli féltekén nem tudom, hogy milyen fajtákat használnak pollenadóként, félő, hogy nálunk ismeretleneket. Európában van a ’Granny Smith’-en kívül más zöld héjú fajta is (’Summer Granny’,

’Baujade’), de ezek a közeli rokonság miatt nem alkalmasak hozzá pollenadónak. A régi magyar almafajták között is vannak zöld héjúak, pl. ’Ponyik alma’, ’Miskolci kormos’, ’Szacsvai tafota’. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy ezek esetleg alkalmasak-e a ’Granny Smith’ mellé pollenadónak. Ha igen, akkor is felmerül az a probléma, hogy ezek gyümölcseinek manapság nincs piaci értéke. A másik lehetőség, hogy fajtatiszta ’Granny Smith’ ültetvénybe díszalmát (vadalmát) ültetünk pollenadóként, de ehhez ki kell választani a megfelelő genotípust. A metaxénia minden gyümölcsjellemzőre hat A metaxénia bizonyítottan nemcsak a szín megváltoztatásában jelentkezik, hanem egyéb gyümölcsjellemzőkre is hat. A kocsányhossz, a gyümölcsök alakja, a húskeménység, sőt kismértékben a beltartalmi értékek is megváltozhatnak a pollenadó hatására. Ha egy gömb alakú gyümölcsöket nevelő fajta mellé harang alakú gyümölcsöket nevelő fajtát teszünk pollenadóként, annak is kissé harang alakúak lesznek a gyümölcsei. Egy hosszú kocsányú fajta megporzóként meg tudja növelni egy rövid kocsányú fajta gyümölcseinek kocsányhosszát.

Még egy megjegyzés a végére: Magyarországon gyakran korán szedett és még zöld héjszínű ’Golden Delicious’ fajtakörhöz tartozó fajták gyümölcseit árusítják „zöld” almaként, amelyek héjszíne éretten sárga, és a napos oldalon gyakran halványpiros bemosódás van, ami ezeknél a fajtáknál elfogadott, sőt tetszetősebbé teszi a gyümölcsöket. A zölden szedett ’ ’Golden’ alma héján azonban nincsenek fehér paraszemölcsök, és az íze is egészen más, mint az igazi zöld almáé. Nem kevésbé mellékes az a tulajdonsága sem, hogy a Granny Smith almafák gyorsan nőnek, tehát szemvillanás alatt szedhetsz majd magadnak ízletes gyümölcsöket róla. Valamint azt is megemlíthetjük, hogy ez a fajta alma könnyen termeszthető védőszerek nélkül is. A Granny Smith almákat szinte bármire lehet használni étkezésre vagy desszertként. Erős, ropogós héja van. A kellemes kesernyés íze elég sokoldalúvá teszi ahhoz, hogy szinte bármivel meg lehessen sütni. Porzási partnerként a Fuji, a Gala vagy a Yellow Delicious, Gloster, Idared almát ajánljuk. A legtöbb kertészet magasabb, vékonyabb, ágak nélküli törzseket árul. Évekbe telhet, míg ezek gyümölcsöt teremnek, és általában nem olyan termékenyek mire megnőnek. Figyelj rá, hogy olyan fát vegyél, ami meg van metszve, és úgy van nevelve, hogy elágazó struktúrája legyen. Ez a folyamat több munkát, és egy évvel több várakozást igényel, de drámai a különbség, amit utána tapasztalsz. Megfelelő gondozással, már az első szezonban szedhetsz magadnak gyümölcsöket.