Chardonnay szőlő

Chardonnay szőlő

Immár egy új szezon kezdetén vagyunk, már, ami a gyümölcsökből való pálinkakészítést illeti. Néhány hónappal ezelőtt a 2011-es Chardonnay szőlő pálinkám ezüstérmes minősítést nyert el, és ma már a 2012-es Chardonnay szőlő pálinkám készítésén munkálkodom. Ha vissza emlékezünk e két évjáratra és az akkori éghajlati viszonyokra, akkor szembetűnő a különbség. A túlsóháti dűlőben termő szőlő, hagyományos egyfüggönyös rendszerben termesztett, észak-déli fekvéssel. Akár borként, akár pálinkaként ejtjük ki e szőlőnek a nevét mindenkiben, ébreszt valamiféle emlékeket, mert a Chardonnay szőlő kiemelkedik a többi szőlőfajta közül! Olyan mélyen ereszt ugyanis gyökeret a talajba, hogy elérhetővé válnak azok a mikro- és makroelemek, amelyek a talaj felső rétegéből vagy hiányoznak, vagy már szennyezettek. A legértékesebb hatóanyagokat a szőlő magja és héja tartalmazza. A magban nagy mennyiségű ásványi só (pl Kálium) és nyomelem, illetve fontos antioxidánsok pl OPC (oligomer – proantocianidin) és az egyik leghatékonyabb bioflavonoid, a resveratrol található. Ezen kívül még a magban megfigyelhető a maghéj alatt a szőlőmagolaj és fehérjék, és egyéb nyomelemek, valamint C vitamin, és más bioflavonoidok. A szőlőmagban található antioxidánsok hatását már 1969 óta tanulmányozzák Európában és az USA-ban. Megállapítást nyert, hogy a szőlő magvaiból nyert bioflavonoidok, köztük a resveratrol az egyik leghatékonyabb vegyület, amely ártalmatlanná képes tenni a  szabadgyököket. És mindezt honnan kaptuk? Egyes kutatók szerint a fajta egy ősi francia szőlő a Gouais Blanc és a Pinot keresztezése. Az egyik szülőről annyit tudni, amely éppen a Gouais Blanc, hogy Horvátországból származik, és a rómaiak vitték magukkal Franciaországba. Világhódító fajta - melynek elterjedtsége az egész világban példátlan - hazája Burgundia, és eme ősi borvidék fehérborainak ma is szinte kizárólagos szőlőfajtája. A legjobb borok itt, Kaliforniában és Champagne-ban (itt készítik a champagne-i pezsgőt) teremnek. Észak-Olaszországban is kitűnő chardonnay-t állítanak elő. Alapbora a pezsgő spumante-nak is, amelyet Dél-Tirolban és Trentinóban "Talento"-nak neveznek. Ausztriában és Németországban pedig, a fűszeres borok örvendenek nagy népszerűségnek. A chardonnay tulajdonképpen Európában éppúgy mindenütt jelen van, mint az Újvilágban, és ezzel mintegy Franciaország legfontosabb szőlészeti exportcikke. Elterjedése azonban nem ismer határokat. Magát a chardonnay nevet egy kis francia faluról kapta, Chardonnay-ról, amely egy burgundiai falvacska.  A fajta első írásos említése 1330-ból való, egy cisztercita szerzetes említi először. Ők tették az első chardonnay szőlőtőt a talajba. Nem is sejthették, hogy több száz év múlva mennyien fognak rajongani ezért a fajtáért. A chardonnay-t nevezik még Aubaine, Beaunois, Melon Blanc-nak is. A világ minden szőlő- és bortermelő országában ismerik és termesztik, tehát „világ" fajtának tekinthető. Magyarországon már a reformkor idején ismerték, de nem termesztették, mert az akkori termesztési eljárások azt nem tették lehetővé. Hazai elterjedése az elmúlt 2-3 évtizedre tehető és szinte minden borvidéken jelen van. Magyarországon 3099 ha-on terem. Természetesen mi sem panaszkodhatunk e szőlőből készült italaink minőségére, ezen belül is szűkebb hazánk a Szekszárdi Borvidéken termett gyümölcsre. A Chardonnay korai szüretben reduktív technikával zöldalmás, citrusos illatot, könnyed testet és savhangsúlyos bort ad, amelyet gyorsan desztillálva átmenthető minden, amiért érdemes párlatot készíteni belőle.