Népi hiedelmek LXVI.

Népi hiedelmek

LXVI.

Május 14.

Szent Bonifác vértanú + 303. Egy Aglája nevű gazdag római hölgynek volt sáfárja. Jólelkű, irgalmas ember volt, de gyönge. Úrnőjével hosszú éveken keresztül bűnös viszonyban élt. Míg Aglája egyszer rádöbbent: hogyan adunk majd számot az Úristen előtt? De úgy gondolta, hogy élet-megjobbítás és vértanuk buzgó tisztelete talán megszerzi nekik Isten irgalmát. S mert akkor Dioklecián császár rendeletére keleten nagy keresztényüldözés folyt, megkérte Bonifácot, szerezzen neki onnan vértanú-ereklyét. Bonifác, aki szintén teljesen magába szállt, imádság és böjtölés közepett Tarzusba ért, hol javában állt az üldözés: Látott keresztényeket, kiket fejjel lefelé lángokba lógattak, éles gajmókkal szaggatták oldalukat, tüzes rácsra vonták tagjaikat. Megrendülve, mély áhítattal csókolgatta láncaikat, gyűjtötte vérüket, segített viselni szenvedéseiket. A pogányok csakhamar észrevették, hogy keresztény, elfogták és kínozni kezdték. Társai imádságaitól támogatva tette le a vértanúságot az Úr Krisztusról. Tetemeit római kísérői elvitték Aglájának. Volt már most vértanú-ereklyéje. Engedett is ihletének és még 13 évig élt nagy vezeklésben és szentül halt meg. A három ”áccal” végződő nevű fagyosszent harmadikának, Bonifácnak napja. A három fagyosszent idején Zentán és környékén három napig nem szabad kapálni, mert nem terem a szőlő. “Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek, Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!” Hogy a fiatal palánták ne károsodjanak, uborkát, paradicsomot, babot általában csak a fagyosszentek elmúltával ültették el. Bonifác nevét és ünnepét a régi Magyarországon nemcsak a fagyosszentek társaságában, hanem külön is számon tartották. Miséjét több középkori misekönyvünkben megtaláljuk. A Bónis, Bóné, Bóna, Bonó családnév nyilván a Bonifác származéka. Homonna (Humenné) XV. században épült fraciskánus templomának Bonifác volt a patrónusa. A szentnek ereklyéit is őrizték a barátok. A későbbi titulus azonban Mindenszentek lett. Mindenesetre kérdés, hogy melyik Bonifácról van szó. E napon ugyanis az Egyház két Bonifác nevű szentjét is számon tartja. Még a németek nagy térítője, Fuldai Szent Bonifác (jún. 5) is számításba jöhet. Bizonytalan a budai klarisszák hajdan üvegkoporsóban őrzött, barokk ízlés szerint felöltöztetett, Bonifác-ereklyéjének azonosítása is, amelyet a Binder-műhely metszetéről, egy birtokunkban lévő, talán unikumnak tekinthető röplapról ismerünk: Andächtige Bitt Seufzer zu den Blutzeugen Bonifacius, dessen H. Leichnam in den Gottes Haus deren W. W. L. L. Kloster Frauen in der Vöstung Ofen zur öffentlichen Verehrung aufgesetzt ist. A következő imádság csak általánosságokat mond: sem patronátusára, sem személyére nem történik utalás. Nem tudjuk azt sem, hogy II. József intézkedései során az ereklye hova került.