Noah Szőlő Ágyas Gyümölcs Párlat 2014.

472.

2014/0120

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

 

   Noah Szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 

 Reggel már a szőlőben találom magam, annak ellenére, hogy kicsit eseget az eső, és bizony ez a hét is ilyen szürkén indul meg. Bele is gondolok abba, hogy bizony már hány generáció nőtt fel, úgy, hogy például ezt a régi hagyományos direkt termőfajtát nem ismeri. Egyébiránt ez nem annyira kiemelkedően nagy baj, hiszen annyira bora sem kiemelkedő, sem pálinkája nem futurisztikus, de mégis valahogy az én gyerekkoromhoz mégis elhagyhatatlanul hozzá tartozik. A mai Magyarország területén a földtörténet újkorából származnak az első szőlő növényre utaló maradványok, amelyet Vitis tokayensis, illetve Vitis hungarica néven ismerhetünk. Ezek az "ősszőlők" egyáltalán nem hasonlítottak a ma ismert lédús, zamatos, illatos borszőlőre. Valószínűleg kemény zöldbogyós, kesernyés, savanyú levű vadgyümölcsök lehettek, amelyet talán még az állatok sem fogyasztották nagy kedvvel. Ha mindezt nem vesszük figyelembe, akkor Noah szőlő termesztési értékeként a következőket érdemes megjegyezni. Tőkéje erős növekedésű, bőtermő, termésátlaga elérheti a 10-13 tonnát hektáronként. Fekvés iránt nem igényes, fagytűrő, szárazságra azonban érzékeny, gombás megbetegedéseknek ellenálló, nem rothadó, ellenben bogyópergésre túlérett állapotban igencsak hajlamos, kevés zöldmunka igényű. Fürtje hengeres, vagy szárnyas, közepesen nagy, tömött, átlagtömege 78 gramm. A bogyói kicsik, átlagtömegük 1,6 gramm gömbölyűek, világos sárgászöldek, gyéren pontozott, feltűnően hamvas, húsa kásás, nyálkás, kocsonyás könnyedén peregnek, erős labruska ízűek. A mai szőlő fogyasztásával, illetve az abból készült italok magunkhoz vételével szervezetünkre komoly hatást tudunk gyakorolni. A népi orvoslás a szőlőt számtalan jó tulajdonsággal ruházta fel. Könnyen emészthető, kiváló vértisztító és vizelethajtó hatásának köszönhetően minden olyan bajra ajánlották, ami nehéz emésztéssel járt, vagy épp annak volt a következménye (pl. székrekedés, vese- és májbajok, vagy aranyér). Az idegrendszer kiváló táplálékának, az elveszett izomenergia pótlójának tartották (gondoljunk csak a szőlőcukorra). Sápadt, vérszegény, rosszul táplált betegeknél, idegesség, szívbaj esetén és női bajok ellenszereként alkalmazták. Tisztító hatásánál fogva köszvény, asztma és reuma kezelésére is használták.

 

V. Ongai Pálinkaverseny 2014.- 6

Tisztelt Nevező! Kedves Pálinkabarát!

2014. január 18-án befejeződött a V. Ongai Regionális Pálinkaverseny nevezett pálinkáinak és párlatainak bírálata. A kiváló tagokból álló szakmai zsűrinek nagyon nehéz dolga volt, mert a várakozásainkat messze meghaladó mennyiségű, összesen 1030 db pálinkát kellett értékelniük. Ez a rekordszámú nevezés, rekordszámú pálinkabarátot jelent nekünk. Mi megígértük, hogy a díjkiosztó ünnepségen és pálinkabálon, párjukkal vendégül látjuk Önöket. Ezt az ígéretünket nem szeretnénk megszegni, de a helyszín befogadóképessége véges. Ezért csak előzetes regisztráció után tudjuk fogadni azokat a jelentkezőket, akik részesei akarnak lenni ennek az ünnepi eseménynek. A regisztrációra kizárólag a pálinkaverseny honlapján elhelyezett regisztrációs űrlap kitöltésével van lehetőség 2 személy részére, e-mailben nem!

Nagyon fontos, és nem akarjuk eltitkolni, hogy az érmesek, különdíjasok és championt elért versenyzőink az előresorolt személyek, illetve azok, akik több pálinkával neveztek vagy már szállást foglaltak a Palotaszállóban. Nekik biztosítani fogjuk a részvételt a díjkiosztón, mert mégiscsak róluk szól a gála. (A szállásfoglalást kérjük, jelezzék a regisztrációs felületen a megjegyzésnél!)

Amennyiben Ön 100km-nél messzebbi településről nevezett, a felesleges utazást megspórolandóan, előzetes információt kérésre annyiban tudunk adni, hogy szertett-e érmet valamelyik nevezett pálinkája, párlata.

Ha a férőhelyek száma megengedi, akkor tiszta szívvel és örömmel várjuk azokat is, akik most nem nyertek érmet pálinkájukkal, mert itt egy ilyen kötetlen rendezvényen megismerkedhetnek azokkal az emberekkel, akik elmondhatják nekik, hogy mire kell odafigyelni, ha jó pálinkát akar magának az ember.

A regisztráció elfogadásáról, azaz a díjátadón és a pálinkabálon való részvételükről e-mailben értesítjük önöket legkésőbb január 23. 20.00 óráig!

Jöjjön el, mulassunk együtt a legjobbakkal!

Kérjük, 2014. január 23. 18:00-ig regisztráljon, hogy részese lehessen a 2014-as esztendő első pálinkaünnepének!

A regisztrációs űrlap: http://www.okeonga.hu/palinka/palinkabal-regisztracio/
A pálinkabál programfüzete: http://www.okeonga.hu/palinka/V_palinkaverseny_musorfuzet.pdf

Üdvözlettel:
Ongai Kulturális Egyesület
web: http://okeonga.hu
email: okeonga@upcmail.hu
telefon: +36 70 313 3216

Mandula Kajszibarack

Herbarium Librum

Csonthéjasok

Rózsafélék családja

Prunus Armeniaca

Mandula Kajszibarack

Latin neve a Prunus Armenica múltjára utal, hiszen Kínából Örményországon keresztül került hozzánk. A 16. században valószínűleg az oszmán flottilla hozta hozzánk az első töveket, néhány év múlva már minden kertészeti könyv megemlíti. A kajszibarackot a múltban gyakran ültették szőlő mellé, mivel a szőlősgazdák tapasztalata szerint, ha kifagyott is a szőlő, a kajszi kibírta, és kihúzta őket a bajból. Ennek ellenére a származását tekintve kifejezetten ismeretlen, de Magyar gyümölcsnek számít, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy Nyujtó Ferenc és munkatársai szelektálták 1954-ben a Duna-Tisza közén, a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben, ahol 1962-ben ismerték el. Kismértékben valamennyi kajszibarack termesztő tájon elterjedt. 8 nappal a 'Magyar kajszi' után érik, július közepe táján 20 és 31 között, ami azért napsütéses órák számától is függ. Friss fogyasztásra és befőtt-készítésre is egyaránt alkalmas. Lombfakadás előtt, kora tavasszal virágzik. Termését a téli és kora tavaszi fagy gyakran megtizedeli.
Védett helyen azonban ritkán károsodik. Talajban nem válogat, de legjobban, a meszes talajban, meleg fekvésben fejlődik. A fertőzések megelőzése érdekében koronáját ne sokat metszegessük. Nagy gyümölcse elérheti a 65 grammot is, erősen megnyúlt, oldalról lapított, mandula alakú. Gyümölcse világos narancssárga héja a napos oldalon kismértékben pirossal fedett. Varrata középmély vagy mély. Héja kissé molyhos, finom tapintású. Húsa sárga, közepesen kemény, lédús, ízletes. Jellegzetes ízű, magvaváló, és valódi különlegessége, hogy magbele édes. Közepes méretű, feltörő, ritka ágrendszerű koronát nevel. Mirabolán alanyon hosszabb életű. Későn termőre forduló, jó termőképességű fajta. Sajnos, kemény teleken rügyei elfagynak, és erős nyáron gyümölcse a hasi barázdánál fölreped. Porzófajtát igénylő, csak részben ön meddő, pollenadóval telepítve biztonságosabban terem, amelyek lehetnek Magyar kajszi, Ceglédi arany, Bergeron, vagy a Pannónia fajták. A téli lehűlésekre és a rákosodást előidéző kórokozókra közepesen, a sarka vírusra eléggé fogékony. A sarka vírusra elég fogékony, ahogy a moníliás hajtáshervadásra és a gnomóniás levélfoltosságra kifejezetten fogékony. Különleges gyümölcsét és termőképességét figyelembe véve, kismértékű telepítése javasolt. Kellemes íze miatt házi kertben érdemes termeszteni. A cukor és savtartalom harmóniája intenzív aromával párosul. A gyümölcsök magas rosttartalma kedvező étrendi hatású. A friss gyümölcsök karotin tartalma magas, az aszalt kajszi káliumban gazdag. Mindezeknek köszönhetően pálinkacefrézésre is kiválóan alkalmas.

Noah Szőlő

Herbarium Librum

Szőlők

Bogyósok

Szőlőfélék családja

Vitis labruska

Noah Szőlő

Ez a gyümölcsfajta rendkívül érdekes, és hányatott életet, sorsot mondhat a magáénak. Az újvilágból azért hozták a vén Európába, hogy itt a filoxéria járvány után megtizedelt szőlőkultúrát ismét talpra állítsa. Ennek köszönhetően gyorsan és sok országban telepíteni kezdték, így aztán elnevezését tekintve is igen sokféle megnevezésével találkozhatunk. Ejtik simán Noa, Noénak, Novanak, de Charvátnak, Belo otelonak, illetve Flaga albának, Fragának, Nokának, Nohanak, végül a Tatár Rizling elnevezéssel is összefuthatunk tanulmányaink során. Azt is tudni kell róla azonban, így elöljáróban is, hogy a leggyengébb minőséget adó, erősen labruska mellékízű, igen kései érésű, direkt termő szőlőfajta. Eredetét tekintve az Amerikában honos Vitis labrusca és Vitis riparia ősöktől származó Hartford és Taylor fajtákból 1896-ban Otto Wasserzieher Minnesotában állította elő. Jelentős nemzetközi termőterületei USA, Európában, pedig Franciaország, Románia, Horvátország, Olaszország és Ausztria szőlő- és bortermelő vidékein fekszenek, de az európai termőterületekről fokozatosan kiszorul. Magyarországon régebben a Nyugat, és Dél-Dunántúlon, valamint Heves megyében termesztették. Telepítése, pótlásra való felhasználása évtizedek óta tilos, a jelenlegi Bortörvény rendelkezése alapján tőkéit 2000 végéig ki kellett vágni. Ha mindezt nem vesszük figyelembe, akkor termesztési értékeként a következőket érdemes megjegyezni. Tőkéje erős növekedésű, bőtermő, termésátlaga elérheti a 10-13 tonnát hektáronként. Fekvés iránt nem igényes, fagytűrő, szárazságra azonban érzékeny, gombás megbetegedéseknek ellenálló, nem rothadó, ellenben bogyópergésre túlérett állapotban igencsak hajlamos, kevés zöldmunka igényű. A hajtásai elterülőek. A vitorla nyított, lapított, nemezesen gyapjas, zöld levelei homorúak, kiterítettek. A szártag barnászöld, pókhálós, pontozott, csíkos, alig hamvas, a kacsképződés rendszertelenül szaggatott. A levele, ötszögletű, nagy, olyan hosszú, mint széles, hullámos, kissé fényes, sima hólyagos, zsíros, sötétzöld, tagolatlanul karéjozott. Karéjainak száma 0-4. Vállöble nyílt, ék alakú, hasonlóan alapjai is, melyet a levéllemez határol, oldalöblei határozatlan alakúak, hasonlóan alapjuk is. Felszíne csupasz, fonáka szőrösödő és gyapjas, de a gyapjas szőrök őszre bebarnulnak. Széle fűrészes, sekélyen és sűrűn bemetszett, erezete zöld, vagy az erek töve vörös. A levélnyél barnászöld, bársonyos, mintázatlan, rövid.  Fürtje hengeres, vagy szárnyas, közepesen nagy, tömött, átlagtömege 78 gramm. A bogyói kicsik, átlagtömegük 1,6 gramm gömbölyűek, világos sárgászöldek, gyéren pontozott, feltűnően hamvas, húsa kásás, nyálkás, kocsonyás könnyedén peregnek, erős labruska ízűek. Héja középvastag, szívós. Szeptember második felében, október elején érik. Bora labruszkaízű és illatú, durva savú, silány minőségű asztali bor. Klónja nem ismert. Hazánkban csak kiskertekben, leginkább étkezési szőlőként termesztik, csak kis pincékben bukkan fel bora.

Noah Szőlő Érlelt Gyümölcs Pálinka 2014.

471.

2014/0119

 

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

 

 

   Noah Szőlő

  akácfával érlelve

 

 

 

A hétvége mindig gyorsan elrepül, de ilyenkor, amikor a hó helyett eső hull, és kellemes tavaszias az idő talán még gyorsabban repül. Persze a vasárnap az nálunk mindig más, ha lehetséges nem dolgozunk, hiszen ez különböztet meg bennünket más élőlényektől, hogy tudunk időt szentelni annak is, aminek köszönhetjük életünket, napjainkat. Persze most joggal kérdezhetnék, hogy a párlatkészítés nem munka? És erre a válasz, hogy igazából nem. A mai nap bemutatásra ajánlott italunk nem ma készült csupán a fával történő érlelést végeztem el ezen a napon. Egy kis séta a pincészetünk fölötti domboldalban, és egy-két szóból rátaláltam arra az anyagra, amelynek segítségével, ezt a párlatot kissé megszelídítem. Nyilvánvaló, hogy a Noah szőlő öregtőkéjével nem végezhetem az érlelést, és ezúttal egyik gyümölcsfa anyagát sem hívom segítségül, helyettük, egy vadonc szőlőhöz, egy vadonc fát alkalmaztam, mégpedig az akácot. Talán sokan nem is tudják, hogy az akácfa nem európai eredetű növény, ahogyan a Noah szőlő, úgy az is Amerikából származik. J. Robin párizsi királyi főkertész sok egyéb növényfajjal együtt 1601-ben hozta be Európába. Európai elterjedése különösen Magyarországon volt példátlanul gyors. Ma a magyar erdők 19,8%-a akácos, és Európa egyetlen országában sincs annyi akácerdő (320 ezer ha), mint Magyarországon. Így a fakereskedelemben nem véletlenül tekintik a „Robiniát” tipikus magyar fafajnak. A melegebb éghajlatot és a tápdús homoktalajokat kedveli, klímaigénye a szőlőéhez hasonló. Ma különösen gyorsan terjed Kínában és Dél-Koreában. A szíjács világossárga, a geszt színe a sárgásbarnától a zöldesszürkéig változik. A szíjácsban a gesztesítő anyagok hiányoznak, ezért mechanikai jellemzői némileg elmaradnak a gesztétől. A gesztesedés folyamata az akácban kétféle módon megy végbe: egyrészt gesztesítő anyagok rakódnak le, másrészt tilliszek hatolnak be az edényekbe, és eltömik azokat. A gesztesítő anyagok közül leglényegesebbek a cserzőanyagok, a gyanták, a színezőanyagok, a fagumi és a robinetinek. Ezek közül különösen a csersav- és a robinetinféleségek jelentősek az akác tartóssága szempontjából. A gesztesítő anyagok hatására ennek megfelelően megnő a gesztrész ellenálló képessége. Az italunknak pedig zöldessárga szint ad, amiért is különcöknek ajánljuk.

 

Noah Szőlő Natúr Gyümölcs Pálinka 2014.

470.

2014/0118

 

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 

 

   Noah Szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 

 Minden adott ahhoz, hogy egy jó és emlékezetes nap legyen a mai, szép az idő, hétvége is van, sőt túl vagyok egy ultrahangon, amely negatív lett, de sajnos gyomor problémáim okán még pálinkát nem igazán iszogathatok, amely azért az én szakmámban nem a legszerencsésebb állapot. Mindezek ellenére ma egy új pálinka család bemutatásához fogok hozzá, amely a szőlő gyümölcs kategóriából kikerülő direkt termőfajta, név szerint a Noah Szőlő. Már a tavalyi évben is elkészítettem ennek a feketelistán lévő szőlőfajtának a pálinkáját. Azzal tettem is egy gyenge kísérletet az egyik versenyen, de a bírálok, nem ítélték éremre jogosultnak. Természetesen ez nem kedvetlenít el folytatástól, így hát fogadják szívesen az idei változatot is. Kezdésnek egy kis történelem. Az utolsó nagy jégkorszak komoly pusztítást vitt véghez az eurázsiai virágos növények között. Az egyik nagy túlélő, szerencsénkre a Ligeti szőlő (Vitis silvestris) volt, amelynek az őshazája valahol Közép-Ázsia és a Kaukázus közt keresendő, de a legújabb kutatások szerint a Balkánon és Észak-Afrikában is megmaradhatott. A Ligeti szőlő a jégkorszak után, 7-8 ezer évvel ezelőtt terjedt el, s az ember hamar termeszteni, nemesíteni kezdte. Ennek eredményeképp a leve zamatosabb, édesebb lett, s létrejött a Kerti szőlő, a már említett Vitis vinifera, amely lényegében a ma ismert borszőlők alapja. A gyümölcsfák azonban ki vannak téve különböző betegségeknek, kártevőknek, így a szőlő esetében a levéltetveknek, amelyek közé nemcsak az igazi levéltetvek tartoznak, hanem pl. a nyárfák levélnyelén csavarodott gubacsot okozó és a fenyőkön tobozra emlékeztető gubacsot fejlesztő tetvek is. Ide tartozik a filoxéra is, pedig az nem is a leveleken élősködik, hanem a gyökereken. És vannak még pajzstetvek is, köztük a gyümölcsfákat károsító tetvekkel. A 19. sz. vége felé pusztító filoxérajárvány elleni megoldás az lett, hogy amerikai, ún. direkt-termő szőlőtövekre oltották a nemes szőlővesszőket. A direkt-termő név azt jelzi, hogy ezekre nincs ráoltva nemes vessző, hanem „direkt” hozza a termést. Sok országban ma is nagy területen termesztik és fogyasztják egészség károsodás nélkül. A gyümölcsben többfajta polifenol tálható, melyek gyulladásgátló hatásúak és fokozzák a szervezet ellenálló erejét - nem véletlen, hogy a szőlőt hagyományosan a lábadozó betegek "gyógyszerének" tartják.