Rajnai Rizling Szőlő Érlelt Törkölypálinka 2014.

453.

2014/0101

 

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

TÖRKÖLY

 

 

  Rajnai Rizling Szőlő

  eperfával érlelve

 

 

 

 Minden évfordulóhoz, köszöntéshez, jeles naphoz, illik a kezünkben lennie egy kortynyi pálinkának. Tudom, hogy ilyenkor az újév kezdetén a pezsgőspohár a megszokott, és a hagyományos, de megvallva őszintén magyar pezsgőt igen nehéz már beszerezni, így én inkább magyar borral, vagy magyar pálinkával köszönteném az újévet. Persze azt sem mondhatom, hogy ez az éjszaka nyugodtan telt el, aminek következtében január elsején sosem szoktunk dolgozni. Újévi hagyományaink az egyén és a család szerencséjét, gazdagságát kívánták megalapozni jóslásokkal, varázslásokkal. Úgy tartották, hogy amit ezen a napon tesznek, az hatással lesz az egész esztendőre. Így számos tiltás fűződik e naphoz, mint például, hogy újév napján semmit ne adj ki a házból, mert egész éven át minden kimegy onnan. Ezt az ősi hagyományt szem előtt tartva, azért készítettem egy érlelt pálinkát, remélve, hogy így egész évben ezek készítését fogom elvégezni. A család és a barátok körbe köszöntésekor italt nem vittem magammal, hogy az ne folyón ki a kezeink közül. 1582 óta történik köszöntés január elsején. Pincészetünk eddig nem készített erre a napra pálinkát, de ezzel most kivételt tettünk, és Szűz Mária, az Istenszülő Anya védelmét kértük italunkra. A német riesling klasszikus jellemzői között említhetők a virágos jegyek, a ropogós zöld alma, a pala, az őszi- és kajszibarack és más érettebb gyümölcsös ízek, illetve a rheingaui rieslingek citromos, ásványi jellege. Az édes iskolázás gyakori velejárója a mézes aroma, míg fejlődése csúcsán a német riesling furcsa, de igaz összetéveszthetetlen benzinillatot vesz fel. Az elzászi rizlingre általában almás, acélos, ásványos ízvilág jellemző. Az ausztrál rizling ínycsiklandó lime-illatú, és idővel pörkölési aromák is megjelennek benne holott a cefre sosem látott tölgyfahordót. Ausztráliában csakúgy, mint Új-Zélandon jó minőségű, mézes ízvilágú. Botrytises édes borok, pálinkák is készülnek rajnai rizlingből. Kalifornia például késői szüretelésű édes rizlingjeiről ismert. A szőlő magja közel 50 % olajat tartalmaz, amely préseléssel kinyerhető. A szőlőmag magjából sajtolt olaj 70 %-ban többszörösen telítetlen omega6-zsírsavat, linolénsavat tartalmaz. Az eperfahordós érlelés révén borostyán sárga színt nyerhetünk italunknak, amelyet idősemberekkel való koccintásra ajánlok.

 

Rajnai Rizling Szőlő Natúr Törkölypálinka 2013.

452.

2013/1231

 

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

TÖRKÖLY

 

 

  Rajnai Rizling Szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 

 A legtöbb ember az év utolsó napján már nem dolgozik, már nem akar igazán semmi komolyat csinálni. Ezzel szemben igyekszik számot adni arról, hogy visszatekintve az elmúlt évre mit tett, vagy éppen mit nem tett. Az év utolsó óráit finom ételek és italok társaságában, azokkal tölteni, akik a legközelebb állnak hozzájuk. Én viszont még ezen az utolsó napon is igyekeztem valami maradandót alkotni, még pedig egy olyan pálinka alakjában, amelyet még eddig pincészetünk sohasem készített el. A sok gyümölcs után az évforduló táján egy törkölypálinka bemutatását ajánlom kedves figyelmükbe. Tudom, hogy ennél talán jobbat vártak, de számomra ez is különlegességnek számít. A szőlő, amelynek törkölyét megkaptam a szomszédos Baranya-megyei településen született meg, egy kedves barátom szőlészetében. Mennyiségre nem sok van neki, de jó szívvel ajánlotta fel számomra. Sajnos volt egy kis szépség hibája, még pedig az, hogy a kis mennyiség miatt a barátom nem bogyózta le, hanem csutásan darálta le. Ez a szőlőfajta a fehér borszőlő, a Rajnai Rizling. A mi településünkön nem igen találni ennek tőkéjét, de a sváb lakta településeken szívesen ültették a földbe. Az édes törköly, amelyről a mustot frissen leeresztették még nem alkalmas arra, hogy abból pálinka legyen, hiszen ezt épp úgy meg kell erjeszteni, mint bármely más gyümölcsöt. Természetesen a leeresztett mustot pótolni kell, még pedig vízzel, hogy a cefrénk ne égjen meg. A víz hozzáadása miatt pótolni kell az esetlegesen lecsökkent savszintet, valamint cukortartalmat is. Ha visszaemlékszünk rá nem is olyan régen egy másik rizlingből készítettem cefrét, még pedig a bánátiból. Ezzel szemben ez a rizling sokkal több savval, de lényegesebben alacsony mustfokkal bír. Nevét származási helyéről, a Rajna-mellékéről kapta, és csak névrokonságot mutat az olaszrizlinggel. A rajnai rizling a világ legnemesebb szőlőfajtáinak egyike. Kényes a környezeti hatásokra, ám az ideálisan hűvös németországi éghajlaton hallatlanul intenzív, mégis mesésen könnyed, elegáns és gyümölcsös bort, illetve pálinkát ad, amelynek magas savtartalma hosszan tartó frissességet és komoly érlelési potenciált garantál. A szőlőmagok gazdagok procyanidinokban is, amelyek az anthocyanokkal (aromaanyagok) állnak közös rokonságban és a béta karotin mellett ma az egyik legismeretebb antioxidánsok. Herpeszvírus ellen ajánlom.

 

Golden Delicious Alma Ágyas Gyümölcs Párlat 2013.

451.

2013/1230

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

 

 Golden Delicious Alma

  üvegben érlelve

Nem csak étkezésre, hanem a cefrekészítésben is az almák között a kedvencem a Golden Delicious. A kezdeteknél is már ott volt található ez a fajta a pálinkáim között, és az első érmeket is ő hozta pincészetünknek. Ilyenkor téli időben az alma fogyasztása mind szilárd, mind folyékony állapotban kiváló hatással van az emberi szervezetre. A szilveszter előtti napokban lehetséges, hogy nem ilyen pálinka bemutatását várná tőlem a közönség, de mégis én ezt javaslom ilyenkor. Ez az almafajta annyira beleívódott a köztudatba, hogy talán nem is gondolnánk, hogy ez a gyümölcs az Egyesült Államokból származik. Nálunk az érés ideje szeptember végére, illetve október elejére tehető. Fájának termőképességét tekintve középerős növekedésű, igen korán termőre fordul, és kimagaslóan jó termőképességekkel bír. Fája kevésbé fagyérzékeny, virágai a késő tavaszi fagyoktól ritkán károsodnak. Lisztharmatra egyáltalán nem fogékony, s gyümölcshullásra sem hajlamos. Veturális varasodásra, és bakteriális ágelhalásra fogékony, s a gyümölcsök nyomódásra hajlamosak, ahogyan apadásra is hajlamosak. Gyümölcse középnagy, vagy nagy, 140-180 gramm tömeget is elérheti, jellegzetesen zöldessárga színű, édeskés, kellemes ízű, ropogós, enyhén savas, aromás illatú. Kiemelt jelentőségű fajta, amely az egész világon a legismertebb. Túlkötődésre hajlamos, ennek okán a gyümölcsritkítás nem árt. Porzófajtái: Gala, Gloster, Idared, Jonathan. Hozzávetőlegesen hat hónapig őrzi meg, fogyasztási érettségét, nem megfelelőképen tárolt Golden alma, hamar ráncosodik, élvezeti értéke csökken ez által. A Golden az egyik legelterjedtebb almafajta Európában, ám mégis viszonylag ritkán kerül pálinka formájában az asztalunkra. Golden alma pálinkánk jellegzetes és könnyed illatával már a kóstolás első pillanataiban meghódítja érzékeit. Ízvilágában a Golden fajták friss gyümölcsössége és kellemesen édes-savanykás harmóniája a hangsúlyos, citrusos és enyhén fűszeres felhangokkal. Remek egyensúlyú, hosszú lecsengésű, elegáns, tiszta, visszafogott ital, 40%-os alkoholfokkal. Valódi pálinka egyéniség. Ezt az ágyas, színében a gyümölcsre emlékeztető jegyekkel bíró pálinkát a köszvényes betegségben szenvedők számára ajánlom, remélve, hogy maradandó emlékeket hagy mindenki lelkében.

 

Leskovaci Birsalma Fűszeres Ágyas Gyümölcs Párlat 2013.

450.

2013/1229

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

 

 Fűszeres Leskovaci Birsalma

  üvegben érlelve

Az utolsó olyan nap ebben az évben, amikor kicsit valóban pihenhettem, amit nem is igazán bántam, hiszen a két napos sertésölés után rá is fért az emberre. Persze a Szent Család ünnepe azért némi tevékenységre is kötelezte az embert. Ráadásul még borszentelés is ezen a vasárnapon zajlott le a templomban. Aktuálisan, hiszen a ma bemutatott párlat, az elmúlt két nap pálinka családjának harmadik tagja, amely valóban az egész család számára élményt és kikapcsolódást tud nyújtani. Az ágyas birs párlat szenzációs színével, illatával, zamataival valósággal elvarázsolja az egész családot ebben a karácsonyi időben. A birs melegigényes. Hűvös, mély fekvésű területen fagykárt szenvedhet. Csapadékigénye közepes. Legjobban szereti a középkötött, vagy homokos vályogtalajokat. Száraz, sovány talajon a gyümölcse elaprósodik és nagyon kövecses lesz. Jelentősebb kórokozója a monília, és a tűzelhalást okozó Erwinia, kártevője pedig az almamoly. Az állati kártevők közül a keleti gyümölcsmoly utolsó nemzedéke (főleg késői rajzás esetén) tápnövény hiányában szeptember végén veszélyezteti leginkább a birset. A körülbelül másfél centiméteres, szürke színű lepke hasonlít a szilvamolyhoz. A nyár közepétől fejlődő nemzedék hernyói már nem a hajtásokban, hanem a gyümölcsökben élnek. Kezdetben fehérek, majd a kifejlett lárvák sárgás rózsaszínűekké válnak. A gyümölcsben egyre beljebb hatolnak és a mag körül szabálytalan üreget alakítanak ki. Az őszi nemzedék hernyói általában októberben fejezik be táplálkozásukat és sűrű, fehér gubót képezve a fák törzsének kéregrepedéseiben keresnek maguknak telelőhelyet. Őszi törzstisztítással elpusztíthatjuk a lárvák jelentős részét. Éretten teljesen kopasz. Húsa fehér, nagyon fűszeres, főzve tiszta fehéren marad, ellentétben valamennyi más fajtával, amelyek főzve megpirosodnak. Szegfűszeget tegyünk bele, hogy fokozza az ízét, valamint gyulladáscsökkentő gyógyhatását. Gondos előkészítés után, kíméletes lepárlással készítettem ezt a gyümölcsre, illetve a birsalma-kompótra jellemző különlegesen finom pálinkát. Illatos és zamatos birs köszön vissza a pálinka minden cseppjéből. A birsalma és az azzal kapcsolatos birskultúra eleink hagyatéka. Ezt ápolni kell, mert akármennyire is „kicsinyesnek” hangzik, múltunk egy része. A család minden tagjának ajánlom ünnepekre.

Leskovaci Birsalma Érlelt Gyümölcs Pálinka 2013.

449.

2013/1228

 

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

 

 

  Leskovaci Birsalma

  birsfával érlelve

Ez az időszak nyilvánvalóan máshol is a sertésvágások ideje, bár, ahogyan a birsfák is megritkultak, úgy fogynak el a vidéken a sertésölések is. Lassan, de biztosan a vidéket meghatározó értékekkel és élményekkel együtt eltűnik maga a vidék is. Ki ne emlékezne arra az illatra, amit a konyhakredencre tett birsalma árasztott? A ketyegő és ütő óra, a szakajtó alma mellett ez az illat jelentette számunka az otthont. Mivel a birsalmasajt, vagy a birspálinka elkészítése „macerás”, nyersen kicsit fanyar, kimondták rá, hogy „nem modern”, nem „reformtáplálék”, ezért a piacokon csak ősszel lehet a kistermelőknél birsalmát, sőt birsalmasajtot kapni. A birsalmafát is nehéz gondozni, mert a termés könnyen kukacosodik, pedig valaha a birsalma nagy karriert futott be; ez is őseinkhez kötődik. A birs-történet a gyümölcs géncentrumánál kezdődik, amelyet régente – tévesen – Kis-Ázsiába tettek. Ma már tudjuk, hogy a birsnek egyetlen faja, a Cydonia oblonga ismert, amelynek géncentruma – az a terület, ahol vad formában ma is előfordul – Kelet-Turkesztán; az a belső-ázsiai terület, ahonnan a magyarság származik. Ez magyarázza azt, hogy a magányos vagy sátorozó birsvirág ábrázolása először a Krisztus előtti asztanai aknasírokban talált kékfestő-anyagokon fordul elő és egyedül a magyar népművészet motívumvilágában található meg. Belső-ázsiai géncentrumú növényeknél és állatoknál szokásos módon, Perzsián át terjedve meghonosodott a Földközi-tenger mentén és az Alpoktól északra is eljutott. Európában azonban – Magyarországon kívül – igazán sehol sem vált népszerűvé. A birs első magyarországi említése 1395-ből maradt fenn. Már a XVII. században is megtalálható kétféle változata: a birsalma és a birskörte, amelyet Melius Juhász Péter 1578-ban gyógyító hatásai miatt is említ. A magyar nemesi konyhában a XVII. századtól húsok mellé adták; a XVIII. századi kalendáriumok októberi háziasszonyi munkaként javasolták a birsalmasajt főzését. Én ma is azt javaslom, hogy fedezzük fel magunknak ezt a gyümölcsöt, és annak minden fajtáját, minden formáját, mert nemcsak meghálálja, hanem örök élménnyé is teszi. A saját fájával történő érlelés színében, és zamataiban mélyebbé tartósabbá képes tenni. Szárnyasokhoz ajánlom, valamint a hölgyeknek menstruációs görcsök oldására.

Leskovaci Birsalma Natúr Gyümölcs Pálinka 2013.

448.

2013/1227

 

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 

 

  Leskovaci Birsalma

  üvegben érlelve

A kísérlet, amelyről már pár napja beszéltem mostanra megvalósult. Elkészült immár nemcsak a birskörte pálinka, hanem vele párhuzamosan lecefrézett birsalma pálinka is, amely a leskovaci nevet kapta, mármint maga a gyümölcs. Ebben az évben az év elején is készítettem már ilyen gyümölcsből pálinkát, de nem ebből a fajtából, így ismét csináltam natúr változatot, és ezzel a változattal indítottam el a sorozatot. Néhány gondolatot közre adnék azért magáról erről az aranysárga gyümölcsről is. A birs, vagyis a "krétai alma" (a tudományos név fordítása ezt jelenti) nagyon tápláló gyümölcs. Valószínűleg balkáni eredetű fajta; nálunk a Délvidékről, Szerbiából terjedt el az országban, mégis Isztambuli eredete sokkal valószínűbb. Nálunk házikertekben csak nagyon ritkán fordul elő, ha igen, akkor inkább az ország déli megyéiben. Ma már Európa szerte jól ismerik a gyümölcsnemesítők ezt a fajtát. Fája erős növekedésű, lapított koronát képez, esetleg tősarjaiból bokor is lehet. Levelei aprók, sötétzöldek. A termőhely iránt igénytelen, de a hűvösebb talajokat jobban kedveli. Gyümölcse nagyon nagy, egyes esetekben akár 500-1000 gramm között is lehet, erősen bordázott. Már hároméves korában termést hoz, nagyon bőtermő, igénytelen. Minőségben elmarad a Bereczki birs mögött, héja igen vastag, gyapjas, zsíros tapintású, húsának fehér színe azonban főzés után is megmarad, gyengén leves, a magház körül erősen kövecses. Íze édes-savas. Csészéje zárt, széles, mély. Korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem, gyümölcse kiválóan feldolgozható. Szeptember végén, október elején szedik, a tél első felére utóérik. Régi felhasználása alig tér el a maitól befőtt, lekvár, liktárium, sajt, illetve likőr és pálinka. Megköti a káros anyagokat, még a radioaktív elemek káros hatását is tompítja. A birs nyákoldó, nyugtató hatású, és annak idején Szenthelyi Molnár István, a kitűnő gyógynövényes paptanár azt mondta róla a Biokultúra Egyesület központi klubjában tartott előadásában, hogy télen szinte mindennap kellene ennünk, annyira hasznos az ízületeinknek. Azt hiszem, hogy ehhez már túl sokat én sem tudnák hozzá tenni. Mivel nagyon érdekel ez a gyümölcs, így elég sokat foglalkozom vele, és csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy ültessen belőle egy pár fát, ha van rá lehetősége, mert ettől megváltozik az élete. E natúr párlatomat ajánlom ízületi bántalmak kezelésére.