Bodzavirággal Ágyas Bodzás Otelló Szőlő Párlat 2013.

353.

2013/0515

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

VADGYÜMÖLCS

  Bodzavirágos Bodzás Otelló szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 

Két napja immár, hogy egy különleges pálinkáról írók, és, amelyet megpróbálok napról-napra, újabb és újabb fordulatokkal még különlegesebbé tenni. Így hát ma, ha lehet még a történeten csavarni egyet, akkor azt meg teszem. Jó fél év telt el azóta, hogy a bodzabogyókat leszüreteltük, és immár itt van a következő virágzás. Ebből már nyilván sejteni lehet, hogy a bemutatásra kerülő párlatunk az eddigiek ágyas változata lesz, még pedig bodzavirággal ágyazva. Van a házunk udvarának két pontja, amelyet egy-egy vadon nőtt gyönyörűséges bodzabokor ural. A bodzavirág illata belengi az egész kertet, s nekem mindig eszembe juttatja ezt a Nemes Nagy Ágnes versikét: Tavaszi felhők Bodzavirágból, bodzavirágból
hullik a, hullik a sárga virágpor.
Fönt meg a felhők szállnak az égen,
bodzafehéren, bodzafehéren.
Szállj, szállj felhő,
pamacsos,
hullj le, te zápor,
aranyos,
hullje le, te zápor,
égi virágpor,
égen nyíló bodzavirágból.

A bodzavirág gyűjtéshez a napsütéses déli, kora délutáni órák a legalkalmasabbak. A bodza növényt tiszta, üde környezetből gyűjtsük, s ne forgalmas autóút széléről, láthatóan szennyezett talajú vidékről, gyümölcsösök környékéről, ahol a permetezés veszélye is fennállhat. A bodzavirág párlat készítéséhez mindig egészséges, friss, fiatal virágzatot gyűjtsünk. Barna, láthatóan öreg virágok nem legyenek rajta. A virágzatot közvetlenül az elágazások kezdeténél csípjük le a növényről, s ne nyomjuk össze, ne tároljuk lezárt műanyag zacskóban, ahol befülledhet. A gyűjtött virágzatokat frissen, a legrövidebb időn belül használjuk fel. Minél kevesebb szár darab kerüljön a párlatba, mert annak ízére nincsen szükségünk. Gazdag flavonoidokban, kiváló antioxidáns forrás. A bodzavirágából készült párlat jól alkalmazható a meghűléses megbetegedéseknél, mert immunrendszer serkentő és izzasztó hatású. Lázcsillapító hatása is jelentős.

 

Bodzás Otelló Szőlő Érlelt Vadgyümölcs Pálinka 2013.

352.

2013/0514

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

VADGYÜMÖLCS

  Bodzás Otelló szőlő

  akácfával érlelve

Ahogyan azt már évek óta megszokhattuk pincészetünk, ismét folytatja azt a hagyományát, hogy a ledesztillált párlatait többfelé osztva igyekszik szélesíteni kínálatának spalettáját. Ennek szellemiségében érkeztünk el itt az érettségik idején ennek a vadgyümölcs pálinkának az érlelt változatához. Volt időm azon gondolkodni, hogy vajon milyen fa chipps is illik legjobban ennek a pálinkának a szellemiségéhez, illat és aroma világához, míg végül odajutottam el, hogy akácfa ízesítést választottam hozzá. Akácfa érlelésnek van ízben és illatban is egyfajta vadkaraktere, színben, pedig sárgászöld színezetett ad az italnak, amely szintén a vadgyümölcsök ismérve lehet. Az érlelt párlatok bemutatásának másik megszokott ismérve, hogy ilyen esetekben a tárolással, szűréssel és kezeléssel kapcsolatos szakmai kérdésekre is ki szoktam térni néhány gondolat erejéig. Ezúttal a derítéssel kapcsolatos anyagok bemutatásánál a bentonitig jutottam el. Tudniillik a bentonitról, hogy szintén az aluminiumszilikát anyagok népes családjába tartozik. Főleg A12O3. 4SiO2.H2O-ből áll. A bentonitok vízzel duzzadnak, zselatinszerű pépet, erősebb higításban stabil szuszpenziót képeznek. A kristályrács Si-és Al-kationjai részben helyettesíthetők más kationokkal, így több negatív elektromos töltés marad szabadon, és ez ismét növeli adszorpciós tulajdonságát. A bentonitok különböző típusúak. Színük is többféle, a fehértől a szürkéig változik. Egyesek csomósodás nélkül könnyen elkeverhetők, alig duzzadnak, utána nagyon gyorsan ülepednek, de a folyadék mindvégig zavaros marad. Ilyenek a hazai natúr kalciumbentonitok, úgy viselkednek, mint a közönséges kaolin. Mások viszont erősen megduzzadnak, valósággal feldagadnak, ennél fogva igen nehéz őket szuszpenzióba vinni, stabilkolloidot alkotnak. A pálinkához adagolva terjedelmes pelyhes üledéket képeznek, ezzel eltávolítják a folyadékból a fehérjéket. Az ilyenek a természetes nátriumbentonitok vagy a szódával aktivált bentonitok. A kálciumbentonitok közel semleges kémhatásúak a ph-juk 6 körüli, a nátriumbentonitok kissé lúgos kémhatásúak, ph-juk 8-9 körüli. Sósavval aktivált, úgynevezett hidrogénbentonitokat is gyártanak, amelyek savas kémhatásúak ph-juk 3 körüli. Pálinka derítésére ez is alkalmas, bár a kezelt italt nehéz utána szűrni, mert finom, lebegő üledéket képeznek.

Bodzás Otelló Szőlő Natúr Vadgyümölcs Pálinka 2013.

351.

2013/0513

AQUAVINICUM

NATÚR

VADGYÜMÖLCS

  Bodzás Otelló szőlő

  üvegben érlelve

 Az utóbbi időben nem nagyon volt időm a pálinkafőzéssel foglalatoskodni, annak ellenére, hogy volna mit desztillálni. Ezúttal egy olyan hordónyi cefrének a lefőzését kezdtem el, amely egy kísérletet képezett. A kísérlet tárgya, pedig nem volt már, mint 75%-ban törköly, még pediglen vörös szőlő, egészen pontosan otelló szőlőből készült cefre, míg a fent maradó 25% bodza bogyóból állt. Ez utóbbinak a következtében a cefre sav és alkoholtartalma is jelentősen leesett. A kísérlettel nem is a mennyiség növelése volt a cél, hanem egy komplex illat, íz, és zamat anyag kialakítása ennek a két gyümölcsnek a házasításával. A közös alapot tulajdonképpen a vadság hozta létre. Emlékszem még arra, amikor közel harminc évvel ezelőtt, ifjúként a hétvégi szőlőben dolgozgattunk és már akkor elindult az a trend, hogy a kihalt szőlő parcellák tulajdonosainak birtokai az enyészet martalékává válnak. Így nagyon közel nőhetett egymás mellett az otelló szőlő, és a fekete bodza. Előbbi a kultur terület és a minőségi szabályozások következtében egyre kisebb területen voltak felfedezhetők, míg utóbbi ennek helyén egyre nagyobb területeket vett birtokba, sőt egyre keresettebbé vált, amely okán szinte egy népcsoport kultikus pénzszerzési forrásává nőtte ki magát. Ezen gondolatok mentén nosztalgiázva egy kicsit készítettem el tavaly ezt a cefrémet, hogy ebből idén egy kultikus kis pálinkát készíthessek el, amellyel kevesen dicsekedhetnek. Persze a két gyümölcs cefréjének elkészítésében is vannak közös elemek. Mind kettőt bogyózni kell. Az viszont igaz, hogy az otellóval mindezt könnyű megtenni, addig a bodzának a bogyózása elég macerás feladat, ugyanis az apró kis szárdarabok eltávolítása nem egyszerű feladat. A bodzabogyó gyümölcssavakat, C-vitamint, A-vitamint, flavonoidokat valamint antociánokat, azaz szambucint tartalmaz. A középkori német néphit szerint a bodzában lakott a parasztudvar jó szelleme, amely megóvta a családot a tűztől és más bajoktól. Nem véletlen tehát, hogy a mi udvarunkon is van bodzafa, amelyhez ragaszkodom, és nem engedem azt kivágni. Akit ilyen pálinkával megkínálnak, az méltán tarthatja magát megtisztelve! Vannak, akik a pálinkák királyának tartják, így házasítva persze már nem az, mint önmagában, de a desztillálás után született párlat ígéretesnek bizonyult, így remélem sokan szeretni fogják kóstolások alkalmával.

Temerini Pálinkaverseny 2013.

A tavalyi pálinkából már nem sok maradt. A Temerini pálinkaversenyre idén csupán 102 minta érkezett elbírálásra. Vajdaságban nagy hagyománya van a pálinkafőzésnek. Az érett, tiszta gyümölcs, a gyors és finom cefrekezelés és az irányított erjesztés a finom kisüsti titka.

Egész Vajdaságból érkeznek a minták a temerini pálinkaversenyre. A tavalyi gyümölcs nagy részét elvitte a fagy és a jég. Eddig minden évben 180 – 200 pálinka között válogathatott a zsűri. Idén megfeleződött a megmérettetésre jelentkezők száma. Snejder Sándor, a Temerini Kertbarátkör elnöke: „Az idén nagyon leesett ez a mennyiség, mivel a tavalyi gyümölcs rosszul termett. Nem volt gyümölcs, nem volt miből pálinkát főzni. Az emberek úgy gondollták, hogy vagy megisszák erre az időre, vagy sajnálják azt az egy litert elhozni, vagy már nem is volt annyi. Az idei pálinkaverseny mennyiségre nem lesz jó. A minőséget pedig majd a bírálóbizottság eldönti.”

A Temerini Kertbarátkör, úgy határozta meg a zsűri összetételét, hogy abban ne szerepeljen temerini termelő. Zentáról, Adáról, Bácsfeketehegyről, Bácskossuthfalváról és Újvidékről érkeztek a bírák. A pálinkát több szempont alapján bírálják. Horkai Zsolt nemzetközi pálinkabíró: „Vizsgáljuk az illatot, a tisztaságát, majd az illatnak a gyümölcsös jellegét. Utána térünk át a pálinka ízére. Szintén az íztisztaság, majd pedig a gyümölcs jellege, a karaktere. Utána pedig konkrétan osztályozunk egy össz benyomást.”

Temerinben több hivatásos pálinkafőző működik. Tizenegy végez bérfőzést, főleg almából, körtéből, birsből, meggyből és barackból. Az egyik legismertebb Kohanec Sándor pálinkafőző vállalkozása. Ő a vajdasági pálinka titkát a hagyományban látja. „Vajdaságban és Szerbiában is hagyomány a pálinkafőzés, mert mindig meg volt engedve. Soha nem volt tiltva törvényileg. Ma sincs tiltva. Mindenki főzhetett magának pálinkát, még a mennyiség sem volt korlátozva.”

Vajdaságban nincs korlátozva a pálinkafőzés, de hivatalosan csak az foglalkozhat eladással, aki erre regisztrálja vállalkozását. Az értékesítési jog azonban drága, a kistermelőknek pedig ez nem kifizetődő. A Temerini Pálinkaversenyen megalakul a Pannon pálinka klaszter. A közös fellépéssel lehetővé válik, hogy a termelők legálisan árulják a pálinkát. A verseny utolsó napján, szombaton, eldől ki főzi a legjobb kisüstit.

Pincészetünk.

Lila virágok a zöldben.

Amikor zöldbe borul a hegyoldal, amikor a pincénket virágok övezik, akkor már kétséget kizáróan megérkezett az új szezon. Persze az is igaz, hogy még a réginek sincsen vége. Sokan meg is kérdezik tőlem, hogy mivel és mikor indulnak a dolgok, hogy születik a jó bor és díjnyertes pálinka? Hát őszintén megvallva nagy titkokat nem ismerek, és így azokat elárulni sem tudom. Egy azonban biztos nagyon sokan úgy hiszik, úgy gondolják, hogy ők, már, mint az ember az, amely létre hozza a dolgokat. Pedig, aki így gondolja nagyot téved, súlyosan félre értelmezi a világ működését. A jó idő eljöttével a természet akkumlátorjai feltöltődnek, és ez a láthatatlan energia mindent beindít visszavonhatatlanul. Így robban ki a rügyből a gyümölcsfa virága, így bújik elő az apró szőlőfürt a vessző hasadékaiból. Mit teszünk mi? Figyeljük, gondosan ápoljuk, mint a gyermekünket, hogy felnőtt kort érjen a szüretig, amikor is saját kezünkkel oltjuk ki életét. De a gyümölcsnek a szüret még ha a halála is nem a végső állapota, mert igen is van feltámadás. Nekünk nem a gyümölcsök héja, nem a gyümölcsök magja kell, hanem a gyümölcsök lelke, amely felbukkan a borban, pálinkában, és amikor a pohárba töltjük, hogy barátainkkal koccintsuk, akkor látjuk igazán a gyümölcs életének értelmét. Higgyük el, hogy több ez, mint születés, és elmúlás. A bor és pálinka készítés filozófia, természetesen lehet csinálni úgy is, mint valami szalagmunkát a gyárban, lelketlenül, csak az ellenértékre koncentrálva, és lehet csinálni úgy is, hogy közben együtt lélegzünk vele, hogy tiszteljük a kezdettől a végig, a rügytől a pohárból kicsorduló cseppig. Ezt pedig nem mi uraljuk, hanem mi kapjuk, nem örökbe, hanem ajándékba. És még mivel is kezdődik? A felkészüléssel! A hordók tisztításával, fertőtlenítésével, azzal a munkával, amely legtávolabb van attól, amikor az érmet a nyakunkba akasztják, vagy a díszpalackban barátainknak, szeretteinknek ajándékozzuk. A fűnyírással, a permetezéssel, azzal a verejtékes munkával, amely a legtávolabb van a palackdugójának pukkanásától, a tulipános pohár csilingelésétől. Barátaim, munkára fel, mert indul az új év, az új szezon és most kell együtt élnünk vele, mert ha most lemaradunk, a sikerről is lemaradunk.

Kesudió

Herbarium Librum

Szömörcefélék Családja

Anacardium occidentale

Kesudió

Nemcsak chipset, mogyorókrémes kekszet lehet nassolni TV nézés közben, hanem léteznek ezeknél sokkal egészségesebb rágcsálnivalók: az olajos magvak. Többnyire csak magkeverékekben találkozhatunk vele, pedig értékes zsírsavai miatt gyakran kellene fogyasztanunk magában is. Ismerjük meg a diófélék családjának egyik legegészségesebb tagját! A kesudió, latin nevén Anacardium occidentale, az olajos magvak közé tartozik és kiemelkedő egészségügyi hatásai vannak. A szömörcefélék családjába tartozik. A kesufa 5-10 méter magasra nő meg. Sárga vagy rózsaszínű virágai 25–20 cm-es bugavirágzatokba tömörülve nyílnak. A pisztáciával és a mangóval rokon kesudió Brazíliában őshonos. Az Amazonas vidékéről származó örökzöld fa termését az őslakosok igen régóta kedvelik. Az Újvilág meghódítását követően, az Amerikába érkező portugálok, franciák és hollandok is megszerették a kesudió fa termését és azt az alma alakú áltermést, aminek a végén maga a mag elhelyezkedik. Angol elnevezése (cashev) portugál felfedezőktől származik, akik a dióféle felfedezésekor (1578) a bennszülöttek "acaju" ("összehúzza a szájat") szavát alakították át kissé. Ez utóbbi arra utal, hogy a kesudió fás, szürkésbarna, sima csonthéja olajtartalmú, ami összehúzó hatású. A bennszülöttek által kedvelt  erőteljes illatú, édes és lédús alma a nyersen való fogyasztás mellett igen sokféle módon felhasználható, ám mivel elég sérülékeny, így szállítani nem nagyon lehet, ezért nem ismerjük igazán. Helyben azonban készítenek belőle gyümölcslevet, lekvárt, szörpöt és még likőrt is. A kesudiófa igazi termése azonban az alma végén megbújó mag. A magot dupla héjréteg és egy - rétegek között megbúvó – égető anyag védi a külvilágtól. Ez az anyag olyan erős, hogy kimarja a bőrt, épp ezért kereskedelmi forgalomban nem találkozunk héjas kesudióval. A héjak között lévő anyagot egyébként sok iparág használja: összetevőként megtalálható festékekben, rovarölő szerekben, sőt a rakétákhoz alkalmazott kenőanyagokat is ezzel gazdagítják. Kesudió csak hámozottan kapható, mivel a héjában mérgező anyag található.  A szer okozta bőrirritáció elkerülése végett az európaiak hamar eltanulták az indiánok módszerét, akik tűz felett lepörkölték a héjat a dióról. Az így előkezelt mag már Európába is eljutott, Lisszabonba a XVIII. század közepén érkezett meg az első kesudió szállítmány. Meglepő mód az európai bemutató előtt a portugálok már sokkal távolabbi tájakra is elvitték a kesudiót, más gyarmataikon próbálták meghonosítani és termeszteni a növényt. Így került el a kesudió Kelet-Afrikába és Indiába is, ahol Goában a part menti erózió ellen vetették be. Ez a honosítás olyan jól sikerült, hogy a növény egész Indiában elterjedt, és az ország ma a világ legnagyobb kesudió exportőre. Ezen kívül a portugálok a már kevéssé aromás madeira borok feljavításához is a kesudiót alkalmazták. Afrikában Kenyában, Tanzániában és Mozambikban is nagyon elterjedt a kesudió, olyannyira, hogy számos szokás is kötődik ehhez a maghoz. Mozambikban az esküvői szertartáshoz kapcsolódik a kesudió, amit a helyiek afrodiziákumként tartanak számon. A kesudióban található legfontosabb vitaminok, elemek: B2, B3, B6, vitamin, biotin, folsav, jód, mangán, magnézium, kálium, kalcium, vas, szelén és cink. A kesudió gazdag B vitaminokban, melyek segítenek az idegek és izmok megfelelő működésében, és szabályozzák az étvágyat. A kesudió antioxidáns hatású E-vitamin-tartalma is igen magas. Az E-vitamin késlelteti a sejtek öregedését és a szabad gyököktől is véd. Túlnyomórészben telítetlen zsírsavakat tartalmaz, így csökkenti a keringési betegségek kockázatát. Bár szénhidráttartalma a többi diófélénél kicsit magasabb, koleszterint nem tartalmaz, fogyasztása fokozott teltségérzetet is kelt. A kesudió természetes jódforrás, melyet azért érdemes a jód pótlása céljából fogyasztani, mert Magyarország jódban szegény terület, ezért ahogyan tudjuk, pótoljuk a jódot. A kesudió fogyasztásával jódot is juttatunk a szervezetbe, mely a jódhiányból fakadó betegségek megelőzését szolgálja. A kesudió gazdag magnéziumban, ami idegesség esetén nyugtatóan hat, egy komoly vizsga előtt elrágcsálni egy marék kesudiót mentőöv lehet. Nyugtató hatása érvényes a pihentető alvás megteremtésekor is, amikor valaki feszült, ingerült lefekvés előtt, 10-15 szem kesudió elfogyasztása után megnyugszik, és másnap kipihenten ébred. Továbbá magas magnézium-tartalmának köszönhetően véd a magas vérnyomástól, a hirtelen fellépő izomgörcsöktől, segít elkerülni a migrént és a fejfájást. A kesudió gazdag cinkben, ami az immunrendszer helyes működéséhez szükséges, meghűléses időszakokban a cinket pótolhatjuk táplálékkiegészítő készítményekkel, melyek segítenek a betegség gyors leküzdésében, de a kesudió fogyasztásával természetes módon vértezhetjük fel immunrendszerünket a kórokozókkal szemben, de a cink elősegíti a sebek gyógyulását, befolyásolja az agyműködést is. A kesudió gazdag kalciumban, a csontok építőkövét jelentő ásványi anyagban. Külön is kiemelhető magas kalciumtartalma, amely azonban nemcsak a csontokat erősíti hanem, a hajat és a körmöt is. Éppen ezért a csontritkulás megelőzése céljából is fogyasztható a kesudió. Emellett gazdag vasban, mely a vashiánnyal küzdők számára nyújthat megoldást. A kesudió tartalmaz olyan zsírsavakat, melyek a koleszterin szintet csökkentik. A legújabb kutatások a kesudió fogyókúrára gyakorolt jótékony hatásáról számolnak be, miszerint a rendszeres kesudió fogyasztás csökkenti az éhségérzetet, ezáltal kevesebbet eszik a fogyni vágyó. A kesudió fogyasztása csökkenti az epekő kialakulásának kockázatát. Fontos megemlíteni, hogy kesudió kizárólag csak egy éves kor felett adható a kisbabáknak, mivel a piciknél az idő előtt adott kesudió, a mogyoróhoz hasonlóan allergiát vált ki. Tapasztalatok azt mutatják, hogy még súlyosabbat mint a mogyoró. A kesudióra allergiás gyerekeknek, minden kesudió fogyasztás után szenvedniük kell az alábbi tünetektől: gyakori zihálás, esetenként extrém nehézlégzés és eszméletvesztés is előfordulhat. Nagy rizikó a súlyos szív-érrendszeri betegségekre is. Fehérje tartalma 100 grammban 18,2 gramm, zsír tartalma 43,9 gramm, végül szénhidrát tartalma 30,2 gramm. A kesut trópusi klímában mintegy 1000 m magasságig ültetik, a szárazságnak legellenállóbb, igénytelen fák legjobban azokon a forró vidékeken tenyésznek, ahol évente több hónapos száraz évszak adódik. A növényt magról vagy ivartalanul szaporítják, és kertekbe vagy ültetvényekbe telepítik. A kesualmákat a kesudiókkal együtt érett állapotban szedik. Ha csupán a diót szüretelik, akkor lehullásuk után összegyűjtik. A növények 3–5 éves korban fordulnak termőre, a kifejlett fák 5–50 kg diót produkálnak. A kesualma csak néhány napig tárolható. A konyhában mit tehetünk vele, arra is van néhány ötlet a világban: Magában sózva vagy cukrozva fogyasztjuk, receptekben bármilyen dióféle helyettesíthető vele. A kesudiót a boltok polcain leggyakrabban pirított formájában találhatjuk meg. A pirított fajtából létezik sós és sótlan fajta is. A kesudió magas olajtartalma miatt gyorsan avasodik, ezért vásárláskor figyeljünk oda a termék lejárati dátumára. A kesudiót száraz helyen, légmentesen záródó edényben célszerű tárolni. Ezt a magot a hűtőszerkényben akár fél évig is tárolhatjuk, fagyasztva egy évig is eláll. A kesudiót legjobb magában enni, de különféle ételek alapanyagaként is szolgálhat. Mivel viszonylag gyorsan és könnyen puhul, így jól alkalmazható levesekbe, különféle ragukba, hozzáadhatjuk a köretnek szánt rizshez, krumplihoz is. Kesuvajat akár otthon is készíthetünk belőle: 2 csésze sótlan, pirított kesudióból, 2-3 evőkanál olajból, kevés sóból és cukorból turmixgépben pépesítjük. A kínai konyha dobva-rázva sütött ételekhez használja, és a pirított dió remekül passzol salátákhoz, zöldséges ételekhez is. Vaszabihoz (japántorma) adva, közepes hőmérsékleten 10-15 percig sütőben pirítva egzotikus csemegét kapunk. Mivel magja olajban gazdag (45 százalékban olajat, 20 százalékban fehérjét tartalmaz), étolajat is préselnek belőle. Érdekességként megemlíthető, hogy az esőerdők bennszülött törzsei számos betegség ellen használják a fa minden részét: az amazóniai tikuna törzs a gyümölcslevet influenza elleni orvosságként ismeri, leveléből és kérgéből pedig hasmenés ellen készítenek főzetet. A mag mérgező (külső) héjából a szurinámi törzsek féregirtó gyógyszert készítenek, Brazíliában pedig hüvelyváladékozás ellen javasolják, hüvelyzuhanyként. Leveléből tea is készül, ezt szájfekély, mandulagyulladás és torokproblémák esetén adják a betegeknek. A kesu olajából ipari feldolgozás után festékeket, lakkokat, ragasztókat gyártanak.

Pálinka és Borkóstoló a ballagáson.

A

Muth Pálinka és Borpince életében, mint minden családi vállalkozás életében is nemcsak a szakmai versenyek, megmérettettéssek, hanem azok a családi napok is nagyon fontosak, amelyek kiemelkedő jelentőségűek életünkben. Ilyen nap volt a héten a nagyobbik lányunk gimnáziumi ballagása, illetve az ebéd amelyen a szűkebb család vett részt. Természetesen a finom ételek mellett, a pincészet borai és pálinkái is fel lettek vonultatva. Ezeket a palackokat úgy öltöztettem fel, hogy azok teljesen egyediek legyenek és emlékként visszatükröződjön róluk az ünnep. Arra azért ügyeltünk, hogy az ünnep ne menjen át pálinka és borkóstolóba annak ellenére, hogy azért ez elengedhetetlenül megjelent a délután folyamán. Tizenhárom féle bort és tizenhárom féle pálinkát vonultattam fel, és bizony a többségüket meg is kóstoltuk a majdnem éjfélig tartó tambura zenével kísért estén. Ízelítés képen felsorolnám előbb a felkínált pálinkákat, majd a felkínált borokat.

Ballagási pálinkák:

1./ Sauvignon Blanc Szőlő Natúr Törkölypálinka 2012

Aranyérmes

2./ Cabernet franc Szőlő Natúr Borseprő Párlat 2012

Ezüstérmes

3./ Fehér Bikavér Natúr Borseprő Párlat 2012

Ezüstérmes

4./ Merlot Szőlő Natúr Gyümölcs Pálinka 2011

Champion díjas

5./ Erdei Faeper Natúr Vadgyümölcs Pálinka 2011.

Aranyérmes

6./ Erdei Kökény Natúr Vadgyümölcs Pálinka 2013

Aranyérmes

7./ Magyar Kajszibarack Natúr Gyümölcs Pálinka 2012

Ezüstérmes

8./ Cseresznyeszilva Érlelt Vadgyümölcs Pálinka 2011.

Ezüstérmes

9./ Érdi Bőtermő Meggy Érlelt Gyümölcs Pálinka 2012.

Bronzérmes

10./ Springcrest Őszibarack Ágyas Gyümölcs Párlat 2012.

Ezüstérmes

11./ Fekete Cseresznye Ágyas Gyümölcs Párlat 2011.

Ezüstérmes

12./ Pomelo Narancs Ágyas Déligyümölcs Párlat 2012.

Ezüstérmes

13./ Erdei Szeder Ágyas Vadgyümölcs Párlat 2011.

Aranyérmes

Ballagási borok:

1./ Szürkebarát fehér bor 2010.

Ezüstérmes

2./ Chardonnay fehér bor 2010.

Bronzérmes

3./ Királyleányka fehér bor 2009.

Bronzérmes

4./ Fehér Cuvée bor 2010.

Ezüstérmes

5./ Rizlingszilváni fehér bor 2010.

Ezüstérmes

6./ Fehér Házasítás bor 2012.

Aranyérmes

Ezüstérmes

Ezüstérmes

Bronzérmes

7./ Rozé Cuvée bor 2010.

Bronzérmes

8./ Rozé Házasítás bor 2012.

Ezüstérmes

Bronzérmes

Bronzérmes

9./ Cabernet franc vörös bor 2010.

Bronzérmes

10./ Kékfrankos vörös bor 2010.

Bronzérmes

11./ Merlot vörös bor 2010.

Ezüstérmes

12./ Bikavér vörös bor 2010.

Bronzérmes

13./ Vörös Házasítás bor 2012.

Aranyérmes

Aranyérmes

Ezüstérmes

Úgy gondolom, hogy az elmúlt három év legjobb, és legeredményesebb italainkat kínáltam fel nagyobbik lányom ballagásának emlékére. Bizony jól eső érzéssel anekdotáztam minden egyes fajtáról, minden egyes üvegről a barátoknak, komáknak, és rokonoknak, hiszen ezeknek a termékeknek éppen az a lényege, hogy nem tömegtermékek, hanem egyedi, kézműves termékek, amelyeknek rügyfakadásától, a versenyen elért díjak átvételéig volt szerencsém ott lenni, bábáskodni. Rengeteg munka, rengeteg verejték az, ami jellemzi ezeket az italokat, de éppen ez adja meg nekik a savát-borsát. Kontrollként megkóstoltunk egy olasz merlot, és egy villányi bock oportó bort, és bizony sikerült közösen megállapítanunk, hogy amiket elmondtam a saját borokról, azok visszaköszönnek a palackban is, mert ezek az egyedi termékek, kis mennyiségben, de kiváló minőségben készültek el. E remek estével, tánccal méltón búcsúztunk leányunk 12 évétől, amelyet a Bajai német iskolában töltött el az általános első osztályától a gimnázium negyedik osztályáig. Egyben sok sikert kívántunk neki az előtte álló érettségihez, és élethez, amelyet pohár köszöntőmben ecseteltem is.