Kesudió

Herbarium Librum

Szömörcefélék Családja

Anacardium occidentale

Kesudió

Nemcsak chipset, mogyorókrémes kekszet lehet nassolni TV nézés közben, hanem léteznek ezeknél sokkal egészségesebb rágcsálnivalók: az olajos magvak. Többnyire csak magkeverékekben találkozhatunk vele, pedig értékes zsírsavai miatt gyakran kellene fogyasztanunk magában is. Ismerjük meg a diófélék családjának egyik legegészségesebb tagját! A kesudió, latin nevén Anacardium occidentale, az olajos magvak közé tartozik és kiemelkedő egészségügyi hatásai vannak. A szömörcefélék családjába tartozik. A kesufa 5-10 méter magasra nő meg. Sárga vagy rózsaszínű virágai 25–20 cm-es bugavirágzatokba tömörülve nyílnak. A pisztáciával és a mangóval rokon kesudió Brazíliában őshonos. Az Amazonas vidékéről származó örökzöld fa termését az őslakosok igen régóta kedvelik. Az Újvilág meghódítását követően, az Amerikába érkező portugálok, franciák és hollandok is megszerették a kesudió fa termését és azt az alma alakú áltermést, aminek a végén maga a mag elhelyezkedik. Angol elnevezése (cashev) portugál felfedezőktől származik, akik a dióféle felfedezésekor (1578) a bennszülöttek "acaju" ("összehúzza a szájat") szavát alakították át kissé. Ez utóbbi arra utal, hogy a kesudió fás, szürkésbarna, sima csonthéja olajtartalmú, ami összehúzó hatású. A bennszülöttek által kedvelt  erőteljes illatú, édes és lédús alma a nyersen való fogyasztás mellett igen sokféle módon felhasználható, ám mivel elég sérülékeny, így szállítani nem nagyon lehet, ezért nem ismerjük igazán. Helyben azonban készítenek belőle gyümölcslevet, lekvárt, szörpöt és még likőrt is. A kesudiófa igazi termése azonban az alma végén megbújó mag. A magot dupla héjréteg és egy - rétegek között megbúvó – égető anyag védi a külvilágtól. Ez az anyag olyan erős, hogy kimarja a bőrt, épp ezért kereskedelmi forgalomban nem találkozunk héjas kesudióval. A héjak között lévő anyagot egyébként sok iparág használja: összetevőként megtalálható festékekben, rovarölő szerekben, sőt a rakétákhoz alkalmazott kenőanyagokat is ezzel gazdagítják. Kesudió csak hámozottan kapható, mivel a héjában mérgező anyag található.  A szer okozta bőrirritáció elkerülése végett az európaiak hamar eltanulták az indiánok módszerét, akik tűz felett lepörkölték a héjat a dióról. Az így előkezelt mag már Európába is eljutott, Lisszabonba a XVIII. század közepén érkezett meg az első kesudió szállítmány. Meglepő mód az európai bemutató előtt a portugálok már sokkal távolabbi tájakra is elvitték a kesudiót, más gyarmataikon próbálták meghonosítani és termeszteni a növényt. Így került el a kesudió Kelet-Afrikába és Indiába is, ahol Goában a part menti erózió ellen vetették be. Ez a honosítás olyan jól sikerült, hogy a növény egész Indiában elterjedt, és az ország ma a világ legnagyobb kesudió exportőre. Ezen kívül a portugálok a már kevéssé aromás madeira borok feljavításához is a kesudiót alkalmazták. Afrikában Kenyában, Tanzániában és Mozambikban is nagyon elterjedt a kesudió, olyannyira, hogy számos szokás is kötődik ehhez a maghoz. Mozambikban az esküvői szertartáshoz kapcsolódik a kesudió, amit a helyiek afrodiziákumként tartanak számon. A kesudióban található legfontosabb vitaminok, elemek: B2, B3, B6, vitamin, biotin, folsav, jód, mangán, magnézium, kálium, kalcium, vas, szelén és cink. A kesudió gazdag B vitaminokban, melyek segítenek az idegek és izmok megfelelő működésében, és szabályozzák az étvágyat. A kesudió antioxidáns hatású E-vitamin-tartalma is igen magas. Az E-vitamin késlelteti a sejtek öregedését és a szabad gyököktől is véd. Túlnyomórészben telítetlen zsírsavakat tartalmaz, így csökkenti a keringési betegségek kockázatát. Bár szénhidráttartalma a többi diófélénél kicsit magasabb, koleszterint nem tartalmaz, fogyasztása fokozott teltségérzetet is kelt. A kesudió természetes jódforrás, melyet azért érdemes a jód pótlása céljából fogyasztani, mert Magyarország jódban szegény terület, ezért ahogyan tudjuk, pótoljuk a jódot. A kesudió fogyasztásával jódot is juttatunk a szervezetbe, mely a jódhiányból fakadó betegségek megelőzését szolgálja. A kesudió gazdag magnéziumban, ami idegesség esetén nyugtatóan hat, egy komoly vizsga előtt elrágcsálni egy marék kesudiót mentőöv lehet. Nyugtató hatása érvényes a pihentető alvás megteremtésekor is, amikor valaki feszült, ingerült lefekvés előtt, 10-15 szem kesudió elfogyasztása után megnyugszik, és másnap kipihenten ébred. Továbbá magas magnézium-tartalmának köszönhetően véd a magas vérnyomástól, a hirtelen fellépő izomgörcsöktől, segít elkerülni a migrént és a fejfájást. A kesudió gazdag cinkben, ami az immunrendszer helyes működéséhez szükséges, meghűléses időszakokban a cinket pótolhatjuk táplálékkiegészítő készítményekkel, melyek segítenek a betegség gyors leküzdésében, de a kesudió fogyasztásával természetes módon vértezhetjük fel immunrendszerünket a kórokozókkal szemben, de a cink elősegíti a sebek gyógyulását, befolyásolja az agyműködést is. A kesudió gazdag kalciumban, a csontok építőkövét jelentő ásványi anyagban. Külön is kiemelhető magas kalciumtartalma, amely azonban nemcsak a csontokat erősíti hanem, a hajat és a körmöt is. Éppen ezért a csontritkulás megelőzése céljából is fogyasztható a kesudió. Emellett gazdag vasban, mely a vashiánnyal küzdők számára nyújthat megoldást. A kesudió tartalmaz olyan zsírsavakat, melyek a koleszterin szintet csökkentik. A legújabb kutatások a kesudió fogyókúrára gyakorolt jótékony hatásáról számolnak be, miszerint a rendszeres kesudió fogyasztás csökkenti az éhségérzetet, ezáltal kevesebbet eszik a fogyni vágyó. A kesudió fogyasztása csökkenti az epekő kialakulásának kockázatát. Fontos megemlíteni, hogy kesudió kizárólag csak egy éves kor felett adható a kisbabáknak, mivel a piciknél az idő előtt adott kesudió, a mogyoróhoz hasonlóan allergiát vált ki. Tapasztalatok azt mutatják, hogy még súlyosabbat mint a mogyoró. A kesudióra allergiás gyerekeknek, minden kesudió fogyasztás után szenvedniük kell az alábbi tünetektől: gyakori zihálás, esetenként extrém nehézlégzés és eszméletvesztés is előfordulhat. Nagy rizikó a súlyos szív-érrendszeri betegségekre is. Fehérje tartalma 100 grammban 18,2 gramm, zsír tartalma 43,9 gramm, végül szénhidrát tartalma 30,2 gramm. A kesut trópusi klímában mintegy 1000 m magasságig ültetik, a szárazságnak legellenállóbb, igénytelen fák legjobban azokon a forró vidékeken tenyésznek, ahol évente több hónapos száraz évszak adódik. A növényt magról vagy ivartalanul szaporítják, és kertekbe vagy ültetvényekbe telepítik. A kesualmákat a kesudiókkal együtt érett állapotban szedik. Ha csupán a diót szüretelik, akkor lehullásuk után összegyűjtik. A növények 3–5 éves korban fordulnak termőre, a kifejlett fák 5–50 kg diót produkálnak. A kesualma csak néhány napig tárolható. A konyhában mit tehetünk vele, arra is van néhány ötlet a világban: Magában sózva vagy cukrozva fogyasztjuk, receptekben bármilyen dióféle helyettesíthető vele. A kesudiót a boltok polcain leggyakrabban pirított formájában találhatjuk meg. A pirított fajtából létezik sós és sótlan fajta is. A kesudió magas olajtartalma miatt gyorsan avasodik, ezért vásárláskor figyeljünk oda a termék lejárati dátumára. A kesudiót száraz helyen, légmentesen záródó edényben célszerű tárolni. Ezt a magot a hűtőszerkényben akár fél évig is tárolhatjuk, fagyasztva egy évig is eláll. A kesudiót legjobb magában enni, de különféle ételek alapanyagaként is szolgálhat. Mivel viszonylag gyorsan és könnyen puhul, így jól alkalmazható levesekbe, különféle ragukba, hozzáadhatjuk a köretnek szánt rizshez, krumplihoz is. Kesuvajat akár otthon is készíthetünk belőle: 2 csésze sótlan, pirított kesudióból, 2-3 evőkanál olajból, kevés sóból és cukorból turmixgépben pépesítjük. A kínai konyha dobva-rázva sütött ételekhez használja, és a pirított dió remekül passzol salátákhoz, zöldséges ételekhez is. Vaszabihoz (japántorma) adva, közepes hőmérsékleten 10-15 percig sütőben pirítva egzotikus csemegét kapunk. Mivel magja olajban gazdag (45 százalékban olajat, 20 százalékban fehérjét tartalmaz), étolajat is préselnek belőle. Érdekességként megemlíthető, hogy az esőerdők bennszülött törzsei számos betegség ellen használják a fa minden részét: az amazóniai tikuna törzs a gyümölcslevet influenza elleni orvosságként ismeri, leveléből és kérgéből pedig hasmenés ellen készítenek főzetet. A mag mérgező (külső) héjából a szurinámi törzsek féregirtó gyógyszert készítenek, Brazíliában pedig hüvelyváladékozás ellen javasolják, hüvelyzuhanyként. Leveléből tea is készül, ezt szájfekély, mandulagyulladás és torokproblémák esetén adják a betegeknek. A kesu olajából ipari feldolgozás után festékeket, lakkokat, ragasztókat gyártanak.