Kékmedoc szőlő

Kékmedoc

Szőlő

Napjainkban újra reneszánszát éli egy érdekes kékszőlőfajta, legújabb nevén a Menoir, vagy Medoc noir, de idehaza csak kékmedocként emlegetik. A Menoir több mint 100 éves hazai történelme jócskán bővelkedett fordulatokban a térhódítástól a perifériára szorulásig. Valószínűleg a csúcsborok közé nem kerül be, ám bársonyosságával, egyediségével nemcsak a hölgyek körében arathat sikert. Az ezredforduló tájékán, 1998-ban még azt írták róla, hogy csak házi kertekben fellelhető. Most mégis egyre többet hallunk róla, nem véletlenül. Francia eredetű vörösborszőlő fajta. Bordeaux-ból származik. Az országba Mathiász János (1832-1921) hozta be. Sokáig a magyarosabb Kék Medoc néven szerepelt, majd névváltásra került sor. Nehéz termeszteni, ezért a szocialista tömegtermelésben egy módosulata játszott szerepet. Ez a Medina, amelyet 1959-ben alkotott meg a Kék Medoc-ot az Eger 1 nevű szőlőfajtával keresztezve Csizmazia József és Bereznai László. Népszerű félédes, édes tömegbort készítettek a Medinából, amit kóla nélkül is meg lehetett inni, ám valószínű, hogy ilyen ipari méretekben nem mindig a napfény segítségével kapta meg az édességet, hanem némi répacukorral támogatva. Ez a fajta már bőtermő, nehezen rothadó, fűszeres illatát és ízét örökölte a Kék Medoc-tól. A lisszaboni szerződés aláírása után, az Európai Uniós csatlakozás környékén továbbra is zavarta a gallokat a bordeaux-i borvidékre emlékeztető bornév (Medoc a borvidék egyik kiemelt jelentőségű területe). Ezért került sor a végső keresztelőre, a fajta a Menoir nevet kapta. Bár még sok helyen Medoc-ként, Kék Medoc-ként vagy Medoc Noir-ként szerepel, használjuk következetesen most már a Menoir nevet! A fajta értékének korai érését tartják, hiszen már szeptember elején magas cukorfokkal szüretelhető. Apró, tömött fürtű, a bogyói sötétkék színűek és muskotályos ízűek. Hátránya, hogy könnyen rothad és közben az éretlen bogyók leperegnek. Ezáltal keveset terem, ráadásul meglehetősen fagyérzékeny és a darazsak is rendszeresen megdézsmálják. Vörösbortól szokatlan muskotályosságban pompázik. Emiatt sokan idegenkednek tőle, kevésbé értékes fajtának tartják, behízelgő, édeskés ízvilága miatt gyakran a „női borok” közé sorolják. Kicsit uradalmi szőlő jellege van, nem könnyen termeszthető. Rothadékony és jó cukorgyűjtő: e két tulajdonság - ha optimális körülmények között teljesedik ki – az aszúsodás feltétele is lehet. Illata hozza a Menoir fajtajellegét, vörös bogyós erdei gyümölcsök egy kis málnás, karamellás édességgel, elbűvölő frissességgel, szerény ibolyavirággal. A rózsa illata belesimul a szederbe, és az egészet megbolondítja egy finom kis édes fűszeresség. Ízvilágában visszaköszön mindaz, amit a szaglószervvel már megtapasztalhattunk. Kellemesen, gyümölcsös harmóniában gördül le a borital, közben a szeder, a rózsa és az ibolya hullámzik végig. Az édes fűszer leginkább egy régi-régi gyerekkori édességet juttatott eszembe, a piros színű kakas nyalókat. Ezt az emlékképet a karamella finoman megbújó illata-íze hívogatta elő. Tannint, nagy testet ne is keressünk, a kis bakfis bájába ez bele sem férne. Jól iható bor, szinte észre sem vesszük, de már bontanunk kell a következő palackot. Gyors fejlődésű bora miatt primőr borok készítésére alkalmas. Magyarországon főleg Szekszárdon és Egerben találkozhatunk vele. Gasztronómiában elhelyezve talán – így, elkészülte után nem sokkal - még aperitivnek, étvágygerjesztő italnak is fogyaszthatjuk étkezés előtt. Egy szederkrém leves is kellemesen elkísérgeti, hagyományos libacombos-párolt vöröskáposztás társaságba is vihetjük mulatni, ám ha úgy gondoljuk, önmagában játékos gondolatmeneteket is követhet. Csak semmi komoly, nehéz gondolat, kortyolás közben képzeljük magunkat egy napfényes, őszi erdei tisztásra, ahol a bokrokból kis piros bogyók integetnek, kacsintgatnak felénk.

 

 

MÓRAHALMI PÁLINKAVERSENY 2014.

MÓRAHALMI PÁLINKAVERSENY 2014.

Helyszín: Aranyszöm Rendezvényház udvara
Időpont: Verseny és eredményhirdetés: 2014. szeptember 26-án (péntek) 18 órától

NEVEZÉSI FELTÉTELEK: - A versenyre Mórahalom és vonzáskörzetében élők nevezését várjuk - A versenyre nevezni lehet magánfőzésű gyümölcspárlattal, bérfőzéssel készített pálinkával és ágyas pálinkával. - A benevezett pálinkának és gyümölcspárlatnak olyan gyümölcsből kell készülnie, mely a Homokhátság területén termett. - Ágyas pálinka esetén kikötés, hogy a gyümölcs ágy hazai gyümölcsből álljon. - Nevezési díj: 1000 Ft, valamint a nevezni szánt pálinkából 1 liter. - Nevezési időszak: 2014. szeptember 12 – szeptember 22.

- Nevezések leadása: Aranyszöm Rendezvényházban nyitvatartási időben
- Nevezéskor a bérfőzéssel készített pálinkákról származási igazolást kérünk
- Mézes „pálinka” nem nevezhető
- A versenyre maximum 100 nevezést tudunk fogadni

III. NÓGRÁD-MEGYEI PÁLINKAVERSENYEN elért eredményeik:

A

MUTH PÁLINKA ÉS BORPINCE

BEMUTATJA

A

III. NÓGRÁD-MEGYEI PÁLINKAVERSENYEN

2014.09. 06.-án

ELÉRT

EREDMÉNYEIT:

1./

Ezerfürtű Szőlő Ágyas Párlat 2014.

Muth Pálinka és Borpince

2./

Kékfrankos Kökény Szőlővel Ágyas

Muth Pálinka és Borpince

Bronz

3./

Rizlingszilváni Szőlő Natúr Törkölypálinka 2013.

Muth Pálinka és Borpince

Bronz

4./

Vérnarancs Ágyas Gyümölcs Párlat 2014.

Muth Pálinka és Borpince

Ezüst

5./

Vörös Bikavér Ágyas Borlikőr 2014.

Muth Pálinka és Borpince

Bronz

Mirabollán Kajszibarack Natúr Gyümölcs pálinka 2014.

618.

2014/0901

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 

  Mirabollán Kajszibarack

  üvegben érlelve

 

 

 

 

 Ismét egy olyan hétvége után vagyunk hétfőn, amely során igen szép sikert sikerült elérnünk, illetve egészen pontosan megismételnünk. A Szálkai Falunapokon évről-évre megjelenünk, és a halfőző versenyen elindulunk kis csapatunkkal. Három éven belül a második első helyezést sikerült elérnünk, amellyel úgy gondolom, hogy immár nem kis tekintélyt sikerült kivívnunk az ott lakókban, valamint az ide kilátogató vendégekben. Hát ilyenkor nem egyszerű visszatérni a munkás hétköznapokhoz, pláne nem akkor, ha az éppen szeptember elseje. Ez az időpont mindig olyan, mint valami vízválasztó, vége a nyári szünetnek, immár a diákok is munkához látnak, vége a jó időknek, hamarosan kezdődik a szüret, a fűtési szezon, és észrevétlenül már a télbe csúszunk bele. Hajnalban még szemtanúi lehettünk a napfelkeltének, de aztán éjszakai sötétség borult az egész vidékre, és leszakadt az ég. A szőlészeti munkát kicsit félre rakva, a főzde munkájának fogok bele. Ezúttal talán joggal nevezhetnénk ezt az italunkat vegyes pálinkának is, vagy, éppen ahogyan a borászok kedvelik elnevezni vegyeseiket, cuvéenek. Ebben az esetben is két gyümölcscefre került összeházasításra, de úgy, hogy külön történt az erjesztése, és csak a desztilláló üstben történt az összekeverésük. Az egyik két harmadot kiadó cefre kajszibarackból készült, gondosan kimagozva, ledarálva és eképen kierjesztve. A fent maradó egy harmadot kitevő cefre mirabollán szilvából készült, amely azonban nem volt kimagozva, de illat és zamat anyagai nagyon ígéretesnek bizonyultak. A két gyümölcs természetesen rokonságából kifolyólag nem volt idegen egymástól. Célom ezzel a házasítással az volt, hogy a mirabollán vadszilva muskotályos illat és zamat anyagait valahogyan átmentsem a kajszibarack szintén pompás aromáihoz, remélve ezzel egy még jobb, egy még különlegesebb ital megszületését. A desztillálás során kifogástalanul folyt le a termékünk. Az első kóstolások is már reményt keltőek voltak, de persze, mint köztudott a friss párlat még nem azt az arcát mutatja, amely később meghatározó lesz. Ezért fontos, hogy legalább száz napig pihentessük azt, lehetőleg egy tömegben, üveg edényben, hogy megfelelő képen kialakulhassanak a legmegfelelőbb illatok, zamatok, aromák. A kompótos jegyek fűszerezettsége aláfestette a kajszibarack jegyeit.